Quintus Curtius Rufus
| Quintus Curtius Rufus | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | I. sz. I. század? Római Birodalom |
| Elhunyt | I. sz. I. század? Római Birodalom |
| Ismeretes mint | történetíró |
| Nemzetiség | római |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Jelentős munkái | Nagy Sándor történetének tíz könyve |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Quintus Curtius Rufus témájú médiaállományokat.
|
|
Quintus Curtius Rufus (1. század) ókori római történetíró. Fő műve a Nagy Sándor történetének tíz könyve (Historiarum Alexandri Magni decem).
Tartalomjegyzék
Curtius Rufus élete[szerkesztés]
Curtius Rufus kiléte talány. Mivel művének első két könyve elveszett, valamint mivel a kortárs szerzők sem hivatkoznak rá, ezért mind a mű születésének ideje, mind a szerző kiléte spekulációk tárgya. Suetonius és Tacitus is említenek egy Curtius Rufust a principátus első századából, de az azonosítás bizonytalan Adamik Tamás szerint a legvalószínűbb és legelterjedtebb datálás Claudius császár idejére teszi a mű keletkezését.[1] Ezt támasztja alá szerinte, hogy a műben Curtius mindenhol hosszan ideje fennálló római békéről ír, mikor Alexandrosz birodalmának egykori városainak jelenbeli helyzetéről beszél, melyet csak mostanában kezd el megtörni a háború – általános béke pedig csak a Tiberius uralkodása alatt volt a Római Birodalom történetében. Másrészről pedig a műben elhangzik a ’’caliganti mundo’’ (a sötétségbe borult világ számára) szóösszetétel, mely Caligula nevére utaló szójáték lehet. Először Marcus Aurelius alatt hangzik el egyáltalán utalás a mű létezésére. A középkorban Einhard is említi.
A Nagy Sándor története[szerkesztés]
Nagy Sándor alakja kedvelt irodalmi toposszá vált mind az antikvitás, mind a középkor irodalmában. Az egyes vezetők az egyeduralkodó archetípusát látták Alexandroszban, emiatt támogatták annak kultuszát. A köztársaságkori Róma számára is viszonyítási ponttá vált, noha a köztársaságkori és kora-principátus kori történetírás kritizálta az egyeduralomra szert tett Sándort. Livius például arról írt, hogy a római csapatok képesek lettek volna legyőzni Nagy Sándort, ha az nyugatra fordul és nem keletre.
Az egyeduralom megszilárdítása után Rómában az egyik központi kérdéssé vált annak kimunkálása, hogy milyen legyen a jó princeps, a jó egyeduralkodó. Maga Curtius egyfelől szintén kritizálta Nagy Sándor keletiessé váló szokásait, viszont a kezdődő uralkodó-kultusz hatására megemlékezik Sándor erényeiről is. A mű fordítója, Kárpáty Csilla szerint elképzelhető, hogy a principátus-korának allegoriákat és rejtett utalásokat kedvelő történetírásának sorába is beilleszthető a mű, mely tulajdonképpen fordított fejlődésregény - Alexandrosz a perzsa szokások hatására elveszíti szimpatikus tulajdonságait, és kegyetlen zsarnokká válik. Ebből a szempontból pedig Xenophón Kürosz neveltetése című művével párhuzamba állítható királytükör.[2]
Bár Curtius hűen követi forrásait - elsősorban Kleitarkhoszt, Sándor udvari orvosát és más, azóta elveszett műveket - maga a mű nem kifejezettem történelmi munka, a szerző nem törekszik a történeti események lehető leghitelesebb bemutatására - sokkal inkább érdekes történetek kronologikus sorrendben történő elbeszélése.
Középkori elterjedtségét jelzi, hogy hatott a Sándor-regényre, epizódokat ihletett a Gesta Romanorumba, valamint ismert az az anekdota is, mely szerint V. Alfonz Curtiust olvasott, ha beteg volt. Magyarországon hatott Ilosvai Selymes Péter Nagy Sándorról írt énekére, maga a mű pedig 1619-ben jelent meg először magyarul Háportoni Forró Pál fordításában, „Quintus Curtiusnak az Nagy Sándornak, macedonok királyának viselt dolgairól iratott históriája”.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Adamik 2009: Adamik Tamás: Római irodalom a kezdetektől a nyugatrómai birodalom bukásáig. Kalligram. Pozsony, 2009. ISBN 978-80-8101-226-6
- ↑ Albrecht 2003-2004: Michael von Albrecht: A római irodalom története I-II. Ford.: Tar Ibolya.Balassi Kiadó. Budapest, 2003-2004. ISBN 9635065234 , ISBN 963-506-574-4
További információk[szerkesztés]
- Curtius Rufusː Nagy Sándor. Századok - emberek sorozat. Fordítottaː Kárpáty Csilla. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1967. Online elérhetőségː http://mek.oszk.hu/02600/02652/02652.pdf
- Q. Curtius Rufus: A makedón Nagy Sándor története, Szukits Könyvkiadó, Szeged, 2003, ISBN 963-9441-69-4, 342 p
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|

