Sebestyén Károly (kritikus)
| Sebestyén Károly | |
| Született |
1872. július 10. Gödre |
| Elhunyt |
1945. január 5. (72 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
irodalomtörténész kritikus |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sebestyén Károly témájú médiaállományokat. | |
Sebestyén Károly névvariáns: Schlossberger[2] (Gödre, 1872. július 10. – Budapest, 1945. január 5.) színikritikus, irodalomtörténész, filozófiai író, műfordító; a Színművészeti Akadémia igazgatója (1928–1930), a Kisfaludy Társaság tagja (1929).
Sebestyén György (Georges Sebastian) francia karmester apja, Sebestyén Ede újságíró, fordító, zenei szakíró bátyja.
Tartalomjegyzék
Életútja[szerkesztés]
Középiskoláit Kaposváron, egyetemi tanulmányait Budapesten, Lipcsében és Berlinben végezte. 1895-ben doktori és 1896-ban tanári oklevelet szerzett a magyar és a latin nyelvből és irodalomból. 1895. októberben a budapesti VII. kerületi állami főgimnáziumban a klasszika-filológia helyettes, 1897. májusban rendes tanára lett. 1912-től 1932-ig a Színművészeti Akadémia tanára, közben igazgató-helyettese, 1928–1930 között igazgatója volt. Elméleti tárgyakat: „esztétikát, dramaturgiát és költészettant tanított az általa képviselt konzervatív irodalmi irány szellemében.”[3]
Már egyetemi hallgató korában több cikke jelent meg a Pesti Hírlapban. 1898 elejétől 1903 végéig a Magyarország című napilap színházi és irodalmi referense, 1904-től a Budapesti Hírlap szerkesztőségének tagja, majd a Pester Lloyd belső munkatársa volt.
Irodalomtudós, műfordító, évtizedeken át színikritikus volt egy személyben. Filozófiai és esztétikai tanulmányokat írt, főként a klasszikus hagyományokat kedvelte. „Két fő szerelme volt: a klasszikus ókor és Shakespeare; a görög filozófia és a dráma.”[4]
A holokauszt áldozatai között tartják számon, de halála körülményeit nem említik.[5]
Munkái[szerkesztés]
- A pseudo Phokylides. Tanulmány az alexandriai hellenista irodalom köréből (Budapest, 1895)
- Hajnalodik. Versek; Singer-Wolfner, Bp., 1895
- A görög gondolkodás kezdetei Thalestől Sokratesig (Budapest, 1898)
- Julianus. Drámai költemény (Budapest, 1899)
- A római irodalom története. Szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból; Lampel, Bp., 1902
- A cinikusok. Tanulmány az antik ethika köréből (Budapest, 1902) Online
- Shakespeare Athéni-Timonja; Franklin Ny., Bp., 1906
- A színpad három évezreden át (1913)
- Napnyugati séták; Franklin, Bp., 1916 (Olcsó könyvtár)
- Herakleitos (Budapest, 1917)
- Dramaturgia. A drámai műfajok elmélete és története (Budapest, 1919)
- Shakespeare és az angol reneszánsz (1920)
- Emlékek és tanulmányok; Pantheon, Bp., 1921
- A római irodalom kistükre (Budapest, 1923)
- Summa vitae. Visszatekintés egy életre, 1-2.; Athenaeum, Bp., 1927 (Korunk mesterei)
- Alexander Bernát (Budapest, 1934)
- Ilonkától – Izoldáig. Regény; Rózsavölgyi, Bp., 1935
- Shakespeare kora, élete, művei (Budapest, 1936)
- Munkák és napok. Sebestyén Károly válogatott tanulmányai; Rózsavölgyi, Bp., 1941
- A cinikus filozófia; Farkas Lőrinc Imre, Bp., 1994
Drámafordításai[szerkesztés]
- Henrik Ibsen: Peer Gynt (1903)
- Shakespeare: Athéni Timon (1904)
- Edward Knoblock: Faun (1912)
- Romain Rolland : Danton (1920)
- Friedrich Schiller: Az orléans-i szűz (1921)
- Goethe: Clavigo (1923)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM69715, Sebestyén Károly, 2018. szeptember 13.
- ↑ Sebestyén Károly. Magyar Életrajzi Index
- ↑ Székely György (főszerk.) Magyar színháztörténet, 406. o. 511. o. (Magyar Könyvklub – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 2001)
- ↑ Gedő Gyula: Sebestyén Károly In: Bóka László (szerk.): Magyar mártír írók antológiája Cserépfalvi, 1947 (270. o.)
- ↑ Holokauszt Emlékközpont[halott link].
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 780. o. Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Szerk. Schöpflin Aladár. Magyar színművészeti lexikon, 99. o. (1929–1931). Hozzáférés ideje: 2014. szeptember 22.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet. A közérdekű irodalom / Az irodalomtörténet és kritika c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
További információk[szerkesztés]
- Sebestyén Károly Dramaturgiá-jának jellemzése. In: Székely György (főszerk.) Magyar színháztörténet (Magyar Könyvklub – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 2001) Drámaelméletek? Dramaturgiák? c. fejezet (511. o.)
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp., Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
|
