Sebestyén Károly (kritikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Disambig.svgEz a szócikk a színészről, íróról és műfordítóról szól. Hasonló címmel lásd még: Sebestyén Károly (egyértelműsítő lap).
Sebestyén Károly
Sebestyén Károly. Ferenczi A tudományos irodalom...1913.jpg
Született Schosberger Károly
1872. július 10.
Kaposvár
Elhunyt 1945. január 5. (72 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Bak Hedvig
(h. 1895–1922)
Mezey Gizella
(h. 1925–1945)
Foglalkozása
  • fordító
  • kritikus
  • irodalomtörténész
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert[1]
Az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia főigazgatója
Hivatali idő
1928 – 1930
Előd Tóth Imre
Utód Ódry Árpád
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebestyén Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sebestyén Károly, született Schosberger Károly,[2] névvariáns: Schlossberger[3] (Kaposvár, 1872. július 10.[4] – Budapest, Józsefváros, 1945. január 5.)[5] színikritikus, irodalomtörténész, filozófiai író, műfordító; a Színművészeti Akadémia (ma: Színház- és Filmművészeti Egyetem) igazgatója (1928–1930), a Kisfaludy Társaság tagja (1929).

Életútja[szerkesztés]

Schosberger Mór lókereskedő és Krausz Róza fiaként született zsidó származású családban. Középiskoláit Kaposváron, egyetemi tanulmányait Budapesten, Lipcsében és Berlinben végezte. 1895-ben doktori és 1896-ban tanári oklevelet szerzett a magyar és a latin nyelvből és irodalomból. 1895 októberében a budapesti VII. kerületi állami főgimnáziumban a klasszika-filológia helyettes, 1897 májusában rendes tanára lett. 1912-től 1932-ig a Színművészeti Akadémia tanára, közben igazgató-helyettese, 1928–1930 között igazgatója volt. Elméleti tárgyakat: „esztétikát, dramaturgiát és költészettant tanított az általa képviselt konzervatív irodalmi irány szellemében.”[6]

Már egyetemi hallgató korában több cikke jelent meg a Pesti Hírlapban. 1898 elejétől 1903 végéig a Magyarország című napilap színházi és irodalmi referense, 1904-től a Budapesti Hírlap szerkesztőségének tagja, majd a Pester Lloyd belső munkatársa volt.

Irodalomtudós, műfordító, évtizedeken át színikritikus volt egy személyben. Filozófiai és esztétikai tanulmányokat írt, főként a klasszikus hagyományokat kedvelte. „Két fő szerelme volt: a klasszikus ókor és Shakespeare; a görög filozófia és a dráma.”[7]

A holokauszt áldozatai között tartják számon, de halála körülményeit nem említik.[8]

Családja[szerkesztés]

Kétszer nősült. 1895. október 26-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Bak Hedviggel (1872–1922).[9][10] Második házastársa Mezey Géza és Engel Friderika lánya, Gizella volt, akivel 1925. május 30-án kötött házasságot.[11]

Sebestyén György (Georges Sebastian) francia karmester apja, Sebestyén Ede újságíró, fordító, zenei szakíró bátyja.

Munkái[szerkesztés]

Könyvfejezetei, szerkesztett művei[szerkesztés]

Az Otthon Könyvtára sorozat borítódísze

Cikket írt (Troilus és Kressida) a Beöthy Zsolt születésének hatvanadik fordulójára megjelent emlékkönyvbe (Budapest, 1908),[12] Emlékkönyv Alexander Bernát 60-ik születése napjára című műbe (Budapest, 1910, Shakespeare római tragédiái),[13] és a Magyar Shakespeare-Tár (Budapest, 1908–1909) első kötetébe is (Az Atheni Timon).[14]

Szerkesztette Zöldi Mártonnal Az Otthon Könyvtára című sorozatot.[15] Munkatársa volt a Tolnai világlexikona c. műnek. Fejezeteket írt A zsidók egyetemes története című szintézisbe is (A magyar zsidók története. 1301–1526. Kohn Sámuel nyomán összeállította Sebestyén Károly; A szombatosok története Erdélyben. Kohn Sámuel nyomán írta Sebestyén Károly).[16]

Önállóan megjelent könyvei, füzetei[szerkesztés]

Edward Knoblock: A faun (Sebestyén Károly műfordítása)
  • Back Izrael: Imádságos könyv zsidó hajadonoknak. A megboldogultnak irodalmi hagyatékából sajtó alá rendezte Sebestyén Károly. Budapest, 1894.
  • A pseudo Phokylides. Tanulmány az alexandriai hellenista irodalom köréből. Budapest, 1895.
  • Hajnalodik. Versek. Budapest, 1895.
  • A görög gondolkodás kezdete Thalestől Sokratesig. Az összes töredékek forditásával. Budapest, 1898. (Filozófiai Írók Tára)
  • Ünnepi költemény 1848. március 15-ike félszázados évfordulójára. A Naschitz-féle nyilv. felsőbb leányiskola ifjúságának írta Sebestyén Károly. Budapest, 1898.
  • Julianus. Drámai költemény. Budapest, 1899.
  • A római irodalom története. Szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból. Budapest, 1902.
  • A cinikusok. Tanulmány az antik ethika köréből. Budapest, 1902. (Filozófiai Írók Tára)
  • Az ó-kor története középiskolák használatára. Egy színnyomatú melléklettel, 4 térképpel és számos, a szövegbe nyomott ábrával. Budapest, 1905. (Létmányi Nándorral)
  • Shakespeare Athéni Timonja. Budapest, 1906.
  • A római költészet történetének vázlata. 6 előadás. Budapest, 1908. (Népszerű Főiskolai Tanfolyam kiadványai)
  • Henry Morton Stanley, a nagy afrikai kutató önéletírása. Átdolgozta: Sebestyén Károly. Budapest, 1912. (Karriérek)
  • A színpad három évezreden át. Budapest, 1913.
  • A primitív népek zenéje. Budapest, 1914.
  • Napnyugati séták. Budapest, 1916. (Olcsó Könyvtár)
  • Fischoff Emil emlékezete. Budapest, 1916.
  • Herakleitos. Budapest, 1917.
  • Dramaturgia. A drámai műfajok története és elmélete. Budapest, 1919.
  • Makai Emil. Budapest, 1919. (Népszerű Zsidó Könyvtár)
  • Shakespeare és az angol reneszánsz. Budapest, 1920.
  • Emlékek és tanulmányok''. Budapest, 1921.
  • A római irodalom kistükre. Budapest, 1923.
  • Summa vitae. Visszatekintés egy életre I–II. Budapest, 1927. (Korunk Mesterei)
  • Alexander Bernát. Budapest, 1934.
  • Ilonkától – Izoldáig. Regény. Budapest, 1935.
  • Shakespeare kora, élete, művei. Budapest, 1936.
  • Munkák és napok. Sebestyén Károly válogatott tanulmányai''. Budapest, 1941.

Halála után megjelent újabb kiadások:

  • A cinikus filozófia. Budapest, 1994.

Műfordításai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM69715, Sebestyén Károly, 2018. szeptember 13.
  2. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 63515/1890 Névváltoztatási kimutatások 1890. év 10. oldal 25. sor
  3. ↑ Sebestyén Károly. Magyar Életrajzi Index
  4. ↑ Születési bejegyzése a kaposvári izraelita hitközség születési akv. 32/1872. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  5. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 629/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  6. ↑ Székely György (főszerk.) Magyar színháztörténet, 406. o. 511. o. (Magyar Könyvklub – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 2001)
  7. ↑ Gedő Gyula: Sebestyén Károly In: Bóka László (szerk.): Magyar mártír írók antológiája Cserépfalvi, 1947 (270. o.)
  8. ↑ Holokauszt Emlékközpont[halott link].
  9. ↑ Sebestyén Károly és Bak Hedvig házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 36/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  10. ↑ Sebestyén Károlyné Bak Hedvig halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 343/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  11. ↑ Sebestyén Károly és Mezey Gizella házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 538/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  12. ↑ [1]
  13. ↑ [2]
  14. ↑ [3]
  15. ↑ [4]
  16. ↑ [5]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sebestyén Károly Dramaturgiá-jának jellemzése. In: Székely György (főszerk.) Magyar színháztörténet (Magyar Könyvklub – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 2001) Drámaelméletek? Dramaturgiák? c. fejezet (511. o.)
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Budapest, Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Budapest, Győző Andor Kiadása, 1930.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938–1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sebestyén_Károly_(kritikus)&oldid=24787965”