Sebestyén Károly (kritikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sebestyén Károly
Született 1872. július 10.
Gödre
Elhunyt 1945. január 5. (72 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása irodalomtörténész
kritikus
Sírhely Fiumei Úti Sírkert[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebestyén Károly témájú médiaállományokat.

Sebestyén Károly névvariáns: Schlossberger[2] (Gödre, 1872. július 10.Budapest, 1945. január 5.) színikritikus, irodalomtörténész, filozófiai író, műfordító; a Színművészeti Akadémia igazgatója (1928–1930), a Kisfaludy Társaság tagja (1929).

Sebestyén György (Georges Sebastian) francia karmester apja, Sebestyén Ede újságíró, fordító, zenei szakíró bátyja.

Életútja[szerkesztés]

Középiskoláit Kaposváron, egyetemi tanulmányait Budapesten, Lipcsében és Berlinben végezte. 1895-ben doktori és 1896-ban tanári oklevelet szerzett a magyar és a latin nyelvből és irodalomból. 1895. októberben a budapesti VII. kerületi állami főgimnáziumban a klasszika-filológia helyettes, 1897. májusban rendes tanára lett. 1912-től 1932-ig a Színművészeti Akadémia tanára, közben igazgató-helyettese, 1928–1930 között igazgatója volt. Elméleti tárgyakat: „esztétikát, dramaturgiát és költészettant tanított az általa képviselt konzervatív irodalmi irány szellemében.”[3]

Már egyetemi hallgató korában több cikke jelent meg a Pesti Hírlapban. 1898 elejétől 1903 végéig a Magyarország című napilap színházi és irodalmi referense, 1904-től a Budapesti Hírlap szerkesztőségének tagja, majd a Pester Lloyd belső munkatársa volt.

Irodalomtudós, műfordító, évtizedeken át színikritikus volt egy személyben. Filozófiai és esztétikai tanulmányokat írt, főként a klasszikus hagyományokat kedvelte. „Két fő szerelme volt: a klasszikus ókor és Shakespeare; a görög filozófia és a dráma.”[4]

A holokauszt áldozatai között tartják számon, de halála körülményeit nem említik.[5]

Munkái[szerkesztés]

  • A pseudo Phokylides. Tanulmány az alexandriai hellenista irodalom köréből (Budapest, 1895)
  • Hajnalodik. Versek; Singer-Wolfner, Bp., 1895
  • A görög gondolkodás kezdetei Thalestől Sokratesig (Budapest, 1898)
  • Julianus. Drámai költemény (Budapest, 1899)
  • A római irodalom története. Szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból; Lampel, Bp., 1902
  • A cinikusok. Tanulmány az antik ethika köréből (Budapest, 1902) Online
  • Shakespeare Athéni-Timonja; Franklin Ny., Bp., 1906
  • A színpad három évezreden át (1913)
  • Napnyugati séták; Franklin, Bp., 1916 (Olcsó könyvtár)
  • Herakleitos (Budapest, 1917)
  • Dramaturgia. A drámai műfajok elmélete és története (Budapest, 1919)
  • Shakespeare és az angol reneszánsz (1920)
  • Emlékek és tanulmányok; Pantheon, Bp., 1921
  • A római irodalom kistükre (Budapest, 1923)
  • Summa vitae. Visszatekintés egy életre, 1-2.; Athenaeum, Bp., 1927 (Korunk mesterei)
  • Alexander Bernát (Budapest, 1934)
  • Ilonkától – Izoldáig. Regény; Rózsavölgyi, Bp., 1935
  • Shakespeare kora, élete, művei (Budapest, 1936)
  • Munkák és napok. Sebestyén Károly válogatott tanulmányai; Rózsavölgyi, Bp., 1941
  • A cinikus filozófia; Farkas Lőrinc Imre, Bp., 1994

Drámafordításai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM69715, Sebestyén Károly, 2018. szeptember 13.
  2. Sebestyén Károly. Magyar Életrajzi Index
  3. Székely György (főszerk.) Magyar színháztörténet, 406. o. 511. o. (Magyar Könyvklub – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 2001)
  4. Gedő Gyula: Sebestyén Károly In: Bóka László (szerk.): Magyar mártír írók antológiája Cserépfalvi, 1947 (270. o.)
  5. Holokauszt Emlékközpont[halott link].

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sebestyén Károly Dramaturgiá-jának jellemzése. In: Székely György (főszerk.) Magyar színháztörténet (Magyar Könyvklub – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 2001) Drámaelméletek? Dramaturgiák? c. fejezet (511. o.)
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp., Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7