Araksz
| Araksz | |
| Az Araksz Julfa-Iran közelében (balra Irán, jobbra Nahicseván) | |
| Közigazgatás | |
| Országok | |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 955 km |
| Vízhozam | 285 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 102000 km² |
| Forrás | Erzurum, Törökország |
| Torkolat | Kura folyó, Azerbajdzsán |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Araksz témájú médiaállományokat. | |
Az Araksz, névváltozatai: Arasz, Arax, Araxi, Araxész, Araz, Yeraskh (törökül: Aras, örményül: Արաքս, perzsául: ارس, azeriül: Araz, kurdul: Aras vagy Araz, oroszul: Аракс) folyó Törökország, Örményország, Irán és Azerbajdzsán területén. Hossza 955 kilométer, vízgyűjtő területe 102 000 km², amivel a Kaukázus egyik legnagyobb folyója.
Leírása
[szerkesztés]A törökországi Erzurum közelében ered. Digortól délkeletre veszi fel az Ahurján folyó vizét a régi örmény főváros, Ani szomszédságában, ezután a török-örmény határon folyik, majd elhalad a Törökországot az azerbajdzsáni Nahicseván exklávéval összekötő korridor közelében. Ezután az iráni-nahicseváni, majd az iráni-örmény, később az iráni-azerbajdzsáni határon folyik, majd behatol Azerbajdzsánba, ahol Szabirabad falunál a Kurával (Azerbajdzsánban Kür) találkozik. A folyó neve innentől Kür, mert a Kura vízgyűjtő területe ugyan kisebb, de a két folyó találkozásánál vízhozama kétszer nagyobb az Arakszénál.
Jobb oldali (déli) fő mellékfolyói: Zangmar, Szariszo, Ghotour, Hadzsilar, Kalibarr, Ilghena, Darreh és Balha. Bal oldali (északi) mellékfolyói: Ghareszo, Ahurján, Mecamor, Hrazdan, Azat, Vedi, Arpa, Vorotán, Voghdji, Megri, Khacsin, Okhcsi, Kuri és Kandlan.[1]
Galéria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (2001) "Chapter 8: Management of Water Resources and Quality" Environmental Performance Review of Armenia. United Nations Economic Commission for Europe
