Nahicseván

	Nahicseván Autonóm Köztársaság
	Naxçıvan Muxtar Respublikası
	; Nahicseván zászlaja
	; Nahicseván zászlaja
Fővárosa	Nahicseván
	Koordináták: é. sz. 39° 20′, k. h. 45° 30′{{#coordinates:}}: nem lehet egynél több elsődleges címke oldalanként
Államforma	autonóm köztársaság
	...
Hivatalos nyelv	azeri
Ország	Azerbajdzsán
	...
	Népesség
Népszámlálás szerint	439 800 fő (2015); 461 530 fő (2021);
Főbb etnikumok	azeriek
	Földrajzi adatok
Terület	5363 km²
Pénznem	azeri manat
Nemzetközi gépkocsijel	67; 68; 69; 70; 71; 72; 73; 74; 75;
Közlekedés iránya	jobb oldali
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nahicseván Autonóm Köztársaság témájú médiaállományokat.
	Nahicseván szovjet közigazgatási térképe

Koordináták: é. sz. 39° 19′ 41″, k. h. 45° 30′ 28″39.328055555556, 45.50777777777839.328056°N 45.507778°E

Nem tévesztendő össze a következővel: Nahicseván (település).

A Nahicseván Autonóm Köztársaság (azeri nyelven Naxçıvan Muxtar Respublikası) Azerbajdzsán 5363 km² területű, s mintegy félmilliós lakosságú exklávéja. Székhelye Nahicseván. (Területe kb. akkora, mint Jász-Nagykun-Szolnok vármegye.)

Neve[szerkesztés]

Nahicseván neve örményül annyit tesz: „az alászállás helye”, mivel itt szálltak alá a szomszédos Ararát hegyén megfeneklett bárkából Noé és fiai a Föld minden állatával.^[2]

Földrajz[szerkesztés]

Nahicseván domborzati térképe

Északról és keletről Örményország, délről és nyugatról Irán, északnyugatról pedig kis részben Törökország határolja.

Az Örmény-felföldön fekszik, az Araksz völgyében. A síkság 700–1000 m-es tengerszint feletti magasságban található. Északról és keletről 3000 m magas hegyek határolják: északon a Daralgiaz és északkeleten a Zangezur. Az exklávé saját kis exklávéja északon Kiarki. Legmagasabb pontja a Kaputjugh (3904 m) a Zangezur-hegységben, az örmény határon.

Fő folyója az Araksz, amelyen egy víztározó található. Az Araksz délről és nyugatról határfolyó Irán és Törökország felé.

Nahicseváni panoráma

Története[szerkesztés]

A mai Nahicseván területének történelme többnyire az örmény történelem részét képezi. Az arab befolyás és az ezzel összefüggő muszlim térhódítás azonban már korán megjelent, így a cári Oroszország 20. század eleji terjeszkedése idején már többnemzetiségű volt a terület, ám mikor a régiót az Azerbajdzsáni SZSZK-hoz csatolták az 1920-as években, a lakosság nagyobbik része még örmény volt.

Nahicseván státuszát az 1921. október 13-án a törökországi Karsban aláírt, majd 1922. szeptember 11-én Jerevánban ratifikált karsi szerződésben garantálta Törökország, Szovjet Örményország, Szovjet Azerbajdzsán és Szovjet Grúzia. Jogi érvényessége vita tárgya.

A Szovjetunión belül megvalósuló egység idején nem volt nagy jelentősége a köztársasági belső határoknak, így nem okozott problémát, hogy a területnek nincs összeköttetése Azerbajdzsánnal.

A szovjet rendszer összeomlása után lett Nahicseván igazi exklávé, az ellenséges örmény–azeri viszony miatt megközelítése csak harmadik országon – Iránon – keresztül lehetséges. Azerbajdzsán szempontjából kulcsfontosságú a terület, mivel itt található az egyetlen azeri-török határátkelőhely.

Lakossága ma leginkább azeri, az örmények nagy része a Hegyi-karabahi háború alatt kivándorolt, ám a területen maradók ma egy igen erős köteléket alkotnak egymással. A terület az azerbajdzsáni kereszténység központja, ami az örmény hagyományok részleges átvételének köszönhető.