Nahicseván (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nahicseván
Nakhchivan Montage.jpg
Nahicseván címere
Nahicseván címere
Közigazgatás
Ország Azerbajdzsán
Autonóm köztársaság Nahicseván
Irányítószám AZ 7000
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 74 500 fő (2010)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1000 m
Terület15 km²
IdőzónaAZT (UTC+4)
AZST (UTC+5)
Elhelyezkedése
Nahicseván (Azerbajdzsán)
Nahicseván
Nahicseván
Pozíció Azerbajdzsán térképén
é. sz. 39° 12′ 32″, k. h. 45° 24′ 44″Koordináták: é. sz. 39° 12′ 32″, k. h. 45° 24′ 44″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nahicseván témájú médiaállományokat.

Nahicseván (azeri nyelven Naxçıvan) az Azerbajdzsánhoz tartozó, de attól területileg különálló Nahicseváni Autonóm Köztársaság fővárosa. Lakossága 2010-ben 74 500 fő volt.

A város Bakutól 450 km-re nyugatra, a Nahicseván-folyó jobb partján, a Zangezur-hegység lábánál helyezkedik el, mintegy 1000 méterrel a tengerszint fölött. A városi önkormányzathoz tartoznak még Başbaşı, Qarağalıq és Daşduz falvak is.

Története[szerkesztés]

Juszif ibn Kuszejr síremléke

Az örmény hagyomány szerint Nahicsevánt (vagy ahogy Ptolemaiosz említi a 2. században, Naxuanát) Noé alapította és a városban ma is megtalálható egy régi sír és a fölé emelt mauzóleum, ahol állítólag Noé nyugszik és amelyet rendszeresen látogatnak a zarándokok. Ez a legenda azonban csak a 13. században jelent meg először.

Nahicseván már az ókorban, az Artaxiász-, az Arsakida, majd a középkorban a Bagratuni-dinasztia idején is az Örmény Királyság egyik fontos városa volt. A 2. században Ptolemaiosz is említést tesz róla és feltételezések szerint azonos lehet Sztrabón Arxatájával, melyet Örményország városai között szerepeltet. Szebeosz örmény püspök és történetíró leírja, hogy Hérakliosz 627-ben áthaladt a városon, amikor a Szászánida birodalom ellen vezetett hadat, más krónikások szerint le is rombolta.

A 11. században a szeldzsukok hódították meg az országot, a 12. században pedig Nahicseván lett az atabégek államának fővárosa. Ebből a korból származik a város egyik jelképe, Mömine-katun mauzóleuma. A 13. században a mongolok, a 14. sz. végén Tamerlán dúlta fel. A 17. században a perzsa Szafavida birodalom hódította meg, majd a 18. század végétől a 19. század elejéig a független Nahicseváni Kánság székhelye volt. A kánságot 1828-ban annektálta az Orosz Birodalom. 1849-től a Jereváni kormányzóság Nahicseváni járásának központja volt.

Nahicseván a cári időkben

1896-ban Nahicseván lakossága 7433 fő volt, ebből 2376 örmény, 4512 azeri és 52 orosz. A városban egy pravoszláv és három örmény templom, valamint három mecset volt. 1905-ben az olasz utazó, Luigi Villari megemlíti, hogy a nahicseváni "tatárok" gazdagabbak az örményeknél, az ő tulajdonukban vannak a város környéki földbirtokok és az örmények az ő földjeiken dolgoznak.

A hagyományos nahicseváni kézművesség a cipő- és fejfedőkészítőiről volt nevezetes, ezenfelül a város kereskedelmi központ is volt.

1918 júniusában a várost megszállta a török hadsereg és az ő támogatásukkal novemberben létrejött az elvileg független Araksz Köztársaság, melyet aztán az első Örmény Köztársaság annektált. 1920-ban a Vörös Hadsereg vonult be a városba és néhány hónappal később egy népszavazás eredményeképpen Nahicsevánt Szovjet-Azerbajdzsánhoz csatolták. 1924-ben a Nahicseváni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa lett.

A Szovjetunió szétesésével kitört a karabahi háború Örményország és Azerbajdzsán között. Ez idő alatt a nagyrészt örmény területtel körbevett autonóm köztársaság blokád alatt volt, és a lakosság nyomorgott. A Bakuval való összeköttetés a háború után is Iránon és Törökországon keresztül zajlik. A központi fejlesztések segítségével a térség jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül, a háborús időkhöz képest 2014-re GDP-je 48-szorosára nőtt.

Kultúra[szerkesztés]

Nahicseván számos kulturális intézménnyel rendelkezik, a legfontosabbak a Heydar Aliyev Palota, melyben festménykiállítás és ezerfős színházterem kapott helyet; valamint a nemrég helyrehozott, szovjet időkben épült operaház, melyben a Nahicseváni Állami Zenei és Drámai Színház játszik. Itt található az autonóm köztársaság irodalmi múzeuma, a Nahicseváni Állami Történeti Múzeum, a szőnyegmúzeum, a régészeti múzeum, a Nyíltszíni Múzeum, az azeri-örmény konfliktusnak szentelt Emlékmúzeum; valamint Heydar Aliyev, Jamsid Nahicsevanszki és Bahruz Kangarli múzeuma.

A helyi tévécsatornák a Naxçıvan TV and Kanal 35, a legfontosabb újság pedig a Sharg Gapisi.

2018-ra Nahicsevánt jelölték az Iszlám Kulturális Fővárosának.

Oktatás[szerkesztés]

A káni palota

A városban 22 középiskola, 3 szakiskola, 6 zeneiskola és egy katonai kadétképző iskola működik. Nahicseván Azerbajdzsán egyik fontos egyetemi városa, felsőoktatási intézményei a következők:

  • Nahicseváni Állami Egyetem
  • Nahicseváni Magánegyetem
  • Nahicseváni Tanárképző Intézet

Sport[szerkesztés]

A nahicseváni teremfoci-csapat, az Araz Naxçivan a legjobb európai futsal-csapatok egyike és az UEFA európai bajnokságában kétszer is bronzérmet szerzett (a 2009-2010-es és a 2013-2014-es évadban).

A város futballcsapata, az Araz-Naxçıvan az azerbajdzsáni első osztályban játszik.

2014-ben itt rendezték a 35 éven felettiek súlyemelő világbajnokságát (Masters Weightlifting World Cup).

Látnivalók[szerkesztés]

Mömine katun mauzóleuma

Nahicseván elsősorban mauzóleumairól híres, itt található a Mömine katun-mauzóleum, a Gülüsztán-mauzóleum, Noé mauzóleuma, a Karabaglar-mauzóleum, Juszif ibn Kuszejr mauzóleuma, az Imamzadeh-mauzóleum és Huszejn Dzsavid mauzóleuma.

Közülük a legismertebb a 12. századi Mömine-katun síremléke. Mömine-katun Dzsahan Pahlivan eldeguz atabégnek volt a felesége. A tízoldalú emlékmű falait sűrű geometrikus domborművek, kufikus feliratok és türkizszínű zománcozott téglák borítják. A közelében látható építészének, Adzsami Nahcsivaninak (valamint Heydar Aliyevnek) a szobra. Ugyanez az építész tervezte a város fő temetőjében található, nyolcoldalú Juszif ibn Kuszejr-síremléket is.

1993-ban, a háborús blokád alatt épült Huszejn Dzsavid (mai azeri helyesírással Hüseyn Cavid) azeri költő mauzóleuma, aki 1941-ben a sztálini gulágokban vesztette életét.

Nahicseván mauzóleumait 1998-ban javasolták az UNESCO Világörökság-listájára.

Közlekedés[szerkesztés]

A Nahicseváni nemzetközi repülőteret Bakuba induló, valamint törökországi és oroszországi járatok használják. A repülőteret buszjárat köti össze a várossal. A tömegközlekedést buszokkal oldják meg, a háromvonalas trolihálózat 2004-ben megszűnt.

Éghajlat[szerkesztés]

Nahicseván éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 0,8 4,0 12,3 20,1 24,7 29,5 34,7 33,7 30,1 21,9 12,6 5,1 19,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −6,8 −4,3 1,0 7,4 11,5 15,9 20,0 18,7 14,7 8,2 2,3 −2,5 7,2
Átl. csapadékmennyiség (mm) 19 18 29 38 36 30 17 8 11 26 20 15 267
Forrás: World Climate

Híres nahicsevániak[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nakhchivan (city) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Нахичевань című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.