Breszt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Breszt
Brest Montage (2017).jpg
Breszt címere
Breszt címere
Breszt zászlaja
Breszt zászlaja
Közigazgatás
Ország Fehéroroszország
Terület Breszti terület
Járás Breszti járás
Jogállás város
Alapítás éve1019[1]
Polgármester Alekszander Rogacsuk
Irányítószám 224000
Körzethívószám +375 (0)162
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 335 645 fő (2015)[2]
Népsűrűség4160 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság280 m
Terület146,12 km²
IdőzónaKelet-európai (UTC+2)
Kelet-európai nyári (UTC+3)
Elhelyezkedése
Breszt (Fehéroroszország)
Breszt
Breszt
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 52° 05′, k. h. 23° 42′Koordináták: é. sz. 52° 05′, k. h. 23° 42′
Brest raion location map.svg
Breszt weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Breszt témájú médiaállományokat.

Breszt (belaruszul: Брэст, ukránul: Берестя, oroszul: Брест, lengyelül: Brześć nad Bugiem, korábban Beresztje vagy Breszt-Litovszk) nagyváros Fehéroroszország délnyugati részén, a Breszti terület és a Breszti járás székhelye. A Nyugati-Bug és a Muhavec összefolyásánál fekszik, Minszktől 355 km-re délnyugatra. Az ország 6. legnépesebb városa, 2014-ben 330 ezer[3] lakosa volt, területe 146,12 km²[4][5] Fontos közúti és vasúti határátkelőhely Lengyelország felé (Terespol), valamint egyetemi város.

Nevének eredete[szerkesztés]

Breszt neve valószínűleg a szilfa szóból származik.[6]

Más elmélet szerint viszont a litván brasta, azaz gázló szóból ered a város neve.[7]

Földrajza[szerkesztés]

A város a fővárostól, Minszktől 320 km-re délnyugatra található,[8] Polézia nyugati szélén, ami egy lapos mocsaras síkság. A város nyugati részén folyik a Muhavec a Nyugati-Bugba.

Történelem[szerkesztés]

Középkorban[szerkesztés]

A város középkori szláv alapítású. Első említése 1019-ből származik (a Kijevi Rusz évkönyvében).[9] Ekkoriban a Beresztje nevet viselte, innen ered mai elnevezése is. A 11. században a Turovi fejedelemséghez tartozott, majd 1044-ben a Kijevi Rusz része lett. A város fontos kereskedelmi csomópont volt ekkor. Itt találkoztak a Lengyelország, a Baltikum és a Fekete-tenger felé tartó utak. 1179-ben III. Kázmér lengyel király megtámadta a várost, majd 1182-ben elfoglalva, Breszt Lengyelország része lett.[10] 1222-ben a volhíniai herceg elfoglalta a várost, de a lengyel királyok többször próbálták visszafoglalni sikertelenül. A 13. században a mongolok támadták meg Bresztet, de a károkat illetően nem maradtak fenn írásos források. Ekkoriban már állt egy kisebb erőd, de a komolyabb munkálatok Vlagyimir Vaszilkovics volhíniai herceg uralma idején, 1276-ban kezdődtek meg.[10]

1319-ben került litván kézre, ekkoriban már Breszt-Litovszk néven ismert, és a város aranykora is erre az időszakra esett.[11] Nem sokkal később Andrej volhíniai herceg újra megszerezte a várost, de 1341-ben ismét litván uralom alá került. Ekkor már nagyhercegség a mai Fehéroroszország teljes területét megszerezte.[11] 1349-ben ismét lengyel terület lett, ami csak 1366-ban, egy egyesség után változott meg, amikor véglegesen litván uralom alá került. Ekkor a nagyherceg Gediminas, a belarusz nyelvet tette meg hivatalos nyelvvé.[11]

Breszt fejlődését megtörte a teuton lovagok portyázása, betörése a városba és környékére. A 15. század elejére szükség volt valamit tenni, ezért a lengyel és litván uralkodók szövetkeztek, és 1410. július 15-én megütköztek a grünwaldi csatában.[11] A csatát követően ismét fejlődésnek indult a város. 1446-1569 között a parlament székhelye volt a Trock Vajdaság részeként. Mengli-Girei krími kán 1500-ban megtámadta a várost, de ez az ideiglenes helyzet nem tartott sokáig, így a város fejlődését nem érintette.[11]

1554-ben a várost címert kapott, amely két folyó találkozásánál álló kőtornyot ábrázol, piros háttérrel. 1559-ben alapították Radzivil nyomdát, és 1563-ban kinyomtatták a breszti bibliát.[11]

A Lengyel–Litván Unió részeként[szerkesztés]

a város látképe 1657-ben

1569-ben a Lengyel–Litván Unió része lett. 1596-ban a breszti zsinaton hirdették ki a belorusz ortodox egyház csatlakozását a lengyel katolikus egyházhoz. 1620-ban Theophil konstantinápolyi pátriárka ellátogatott az unió egykori ortodox területeire, és felszólította a hívőket, hogy térjenek vissza az ősi hitre.[12] 1648-ban Bohdan Hmelnickij felkelésével egy időben a város lakossága felkelt a lengyel uralom ellen. A felkelés elbukott, a várost felégették.[12]

Az orosz uralom idején[szerkesztés]

1795-ben, Lengyelország harmadik felosztása során került Oroszországhoz.[13] 1802-1836 között négyszer égett le a város, egyesek szerint szándékosan gyújtották fel, hogy elűzzék a lakókat a vidékről. 1835-ben ezért elkezdték lebontani az épületeket, és három kilométerre keletre új város építésébe kezdtek. A város utcáit lekövezték, és a mai napig megtalálhatóak.[13]

1830-ban határozták el a breszti erőd építését. 1836. június 1-jén tették le hivatalosan az erőd alapkövét.[13] A század végén a birodalom egyik legfontosabb vasúti csomópontja lett, pályaudvarát 1886-ban adták át.

Forradalmi mozgalmak a várost is elérték. 1873-ban a téglagyárban sztrájkoltak a jobb munkakörülményekért. 1905-re a forradalmi szervezetek már saját irodával rendelkeztek. Ez év január 19-én a többi orosz városhoz hasonlóan Bresztben is zavargások törtek ki, a rendőrség 74 résztvevőt letartóztatott.[13]

Az első világháború a várost 1915-ben érte el, amikor a németek megtámadták, és a lakosságnak kelet felé kellett menekülnie. 1915. augusztus 26-án el is esett, és 1918-ig német megszállás alatt állt Breszt.[13]

20. században[szerkesztés]

Az első világháború végén (1917. december 22. – 1918. március 3.) itt tartották a német–orosz béketárgyalásokat (Breszt-litovszki béke). 1919. február 20-án a lengyelek elfoglalták Bresztet, de a következő év augusztusában a szovjetek visszafoglalták. Az 1921. március 18-án aláírt rigai békeszerződés szerint Lengyelországhoz került a város.[13] A Lengyelországot megtámadó németek 1939. szeptember 14-én foglalták el, majd a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében szeptember 22-én átadták a Szovjetuniónak.[14] Egy hónappal később szovjet típusú választást tartottak, majd a város a Belarusz SzSzK része lett. A városban eluralkodott a terror, a félelem, a nyomor.[14] 1941-ben a német támadásnak a breszti erőd egy hónapon át (július 20-áig) állt ellen. Az erőd védőit annak elfoglalása után a németek kivégezték. 1965 óta a „Hős Erőd” címet viseli.

A város 1944 júliusában szabadult fel, azóta gyors ipari és népességi növekedésen ment keresztül (ez utóbbi máig tart), a Szovjetunió nyugati kapujaként volt Lengyelország felé. Az 1980-as években a Breszt-Moszkva autópálya (az ún. „Brezsnyevka”) megépülésével tovább nőtt a város közlekedési jelentősége.

Lakótelep

Éghajlata[szerkesztés]

Breszt éghajlata kontinentális. Egy évben átlagosan 160 nap eső, 68 nap hó hullik. Köd 33 nap figyelhető meg, zivatar pedig 27 nap.[15]

Breszt éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −1,2 −0,4 5,8 14,5 19,4 23,0 25,8 24,4 19,3 12,6 6,6 1,3 12,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,9 −4,9 −1,3 4,3 9,3 12,7 15,2 14,1 9,5 5,2 2,2 −1,8 5,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 47 37 35 32 82 71 74 84 50 36 42 42 632
Forrás: www.weatheronline.co.uk

Népesség[szerkesztés]

Időszak 14. század vége[6] 14. század[16] 1825[6] 1861[6] 1897[6] 1959[17] 1970[17] 1979[17] 1985[17] 1998 2004 2008 2010[18] 2012 2014[3]
ezer fő kb. 2 kb. 5 kb. 11 20,9 46,6 73,6 121,6 171,0 230,0 297,0 298,3 315,0 310,8 322,1 330,1

A város lakossága nemzetiség szerint 2009-ben: belarusz – 82 %, orosz – 10,7 %, ukrán – 4 %, lengyel – 1 %, zsidó – 0,07 %[19]

Gazdaság[szerkesztés]

Breszt Fehéroroszország elektronikai iparának egyik központja, fényforrásgyára a gépipart látja el alkatrészekkel. A Bresztgazoapparat a gázfelszerelések gyártásában, a Cvetotron vállalat pedig a mikroelektronikában tölt be fontos szerepet. A városban fejlett a textil- (szőnyegkombinát, harisnyagyár, kötszövőüzem) és az élelmiszeripar (húskombinát, tejkombinát, likőrgyár). Vasbeton szerkezetek gyártása is folyik. A város és a Breszti járás szabadkereskedelmi övezetnek számít. Két közúti határátkelőhely (Varsavszkij moszt, Kozlovicsi) és három vámterminál üzemel a városban.[20]

2007. október 1-jén a munkanélküliség 0,96% volt.[21] Ebben a költségvetési hiány 900 millió belarusz rubel volt.[22]

Látnivalók[szerkesztés]

A város első számú nevezetessége az 1836–1842 között épült breszti erőd, amely ma a Nagy Honvédő Háború emlékhelye. A régi épületek nagy része elpusztult a háborúban, a fennmaradtak közül meg kell említeni a Kresztovozdvizsenszkaja-templomot (1856), a garnizon számára épült Szt. Miklós-templomot (1856–1879), a Szimeon-katedrálist (1865–1868), valamint az egykori Szt. Miklós-katedrális helyén 1904–1906-ban épült újabb templomot. A Beresztje archeológiai múzeum Breszt középkori múltját mutatja be.

A Breszti erőd Holmi-kapuja a harcok nyomaival
Részlet az Űrhajósok sugárútjáról
A Kresztovozdvizsenszkaja-templom

A várostól 70 km-re északra fekszik a Białowieża-erdő, az európai síkvidéket egykor borító hatalmas kiterjedésű lombhullató és vegyes őserdő utolsó megmaradt darabja.[23] Az erdő ad otthont az európai bölény, a kontinens legnagyobb szárazföldi állata[24] 800 példányának,[25] mely a legnagyobb szabadon élő állomány a világon.[24] Az UNESCO Világörökség része, bioszféra-rezervátum és Natura 2000 különleges természetmegőrzési terület.

Csillagászat[szerkesztés]

Ljudmila Ivanovna Csernih 1974-ben felfedezett egy kisbolygót, amelyet a város után 3232 Brest-nek nevezett el.[26]

Oktatás[szerkesztés]

A városban két egyetem található: Puskin Állami Egyetem és Breszt Állami Technikai Egyetem

Testvértelepülések[szerkesztés]

Breszt testvértelepülései:[27]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Brest the third oldest city
  2. Численность населения на 1 января 2015 г. и среднегодовая численность населения за 2014 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа
  3. ^ a b Численность населения на 1 января 2014 года и среднегодовая численность населения за 2013 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа // Национальный статистический комитет Республики Беларусь. – Мн., 2014. – С. 6.
  4. Государственный земельный кадастр Республики Беларусь (по состоянию на 1 января 2012 г.)
  5. РЕШЕНИЕ БРЕСТСКОГО ОБЛАСТНОГО СОВЕТА ДЕПУТАТОВ 11 сентября 2012 г. № 219 Об изменении границ некоторых административно-территориальных единиц Брестской области
  6. ^ a b c d e Брест. История Archiválva 2007. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, Брест.онлайн
  7. Encyclopedia Lituanica. Boston, Massachusetts, Vol. I, p.409. LCC74-114275
  8. Брест. Энциклопедический справочник (belarusz nyelven), 7. o. (1987) 
  9. Козаченко Т.: Говорящие камни Брестской крепости. Вокруг света, 2007. június 22. [2011. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 18.)
  10. ^ a b Kijevi Rusz idején 1019-1319 (angolul)
  11. ^ a b c d e f The City's Golden Age (angolul)
  12. ^ a b Under Polish Influence
  13. ^ a b c d e f Part of the Russian Empire.
  14. ^ a b between two wars
  15. Погода и Климат. Климат Бреста
  16. Брест. Путешествие сквозь века (orosz nyelven) (2003. augusztus 21.) 
  17. ^ a b c d История Бреста с 1941 года до наших дней. [2007. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 14.)
  18. Численность населения по Республике Беларусь, областям и г. Минску (тысяч человек) на 1 января 2010 года
  19. Результаты переписи 2009 года
  20. Брест – западные ворота Беларуси
  21. Рынок труда г. Бреста в 2007 году. [2012. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  22. Лара Илларионова.: Дефицит в пользу горожан. Вечерний Брест, 2007. december 28. [2013. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  23. Belovezhskaya Pushcha / Białowieża Forest (angol nyelven). UNESCO Világörökség, 2014. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
  24. ^ a b Białowieża National Park (angol nyelven). Białowieżai Nemzeti Park, 2007. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
  25. Gabriela Baczynska: FEATURE-Climate change clouds fate of ancient Polish woods (angol nyelven). Reuters, 2009. július 29. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
  26. Dictionary of Minor Planet Names – p.269
  27. ru:Побратимские связи г. Бреста (Russian nyelven). city.brest.by. [2009. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 8.)
  28. uk:Офіційний сайт міста Івано-Франківська (Ukrainian nyelven). mvk.if.ua. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  29. Miasta Partnerskie Lublina (Polish nyelven). Urząd Miasta Lublin [City of Lublin]. [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 7.)
  30. Embassy of the Republic of Belarus in the Kingdom of the Netherlands - News of the Embassy. Netherlands.mfa.gov.by, 2011. május 16. [2012. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 26.)
  31. Ашдод и Брест – побратимы[halott link]

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Breszt témájú médiaállományokat.