Ravensburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ravensburg
Ravensburg vom Sennerbad 2005.jpg
Ravensburg címere
Ravensburg címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Járás Ravensburg járás
Irányítószám 88212–88214
Körzethívószám 0751
Rendszám RV
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 49 830 fő (2015)[1]
Népsűrűség533 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság450 m m
Terület92,04 km² km²
Időzóna CET, UTC+1
Ravensburg (Németország)
Ravensburg
Ravensburg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 46′ 59″, k. h. 9° 36′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 59″, k. h. 9° 36′ 41″
Ravensburg (Baden-Württemberg)
Ravensburg
Ravensburg
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Ravensburg járás térképén
Elhelyezkedése Ravensburg járás térképén
Ravensburg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ravensburg témájú médiaállományokat.

Ravensburg ([ʁaːvn̩sbʊʁk] vagy [ʁaːfn̩sbʊʁk]) város és megye székhely Németországban, Felső-Svábországban, Baden-Württemberg tartományban.

Fekvése[szerkesztés]

Ravensburg a Bodeni-tótól északra, Weingarten déli szomszédjában, Friedrichshafen és Linzgau között, az Altdorfer erdőtől északkeletre, a Schussen-medencében fekvő település.

Története[szerkesztés]

Ravensburg egy régi rajzon

Ravensburg Felső-Svábország gazdasági központja. A város egy része középkori hangulatú. A várost körülvevő gyümölcstermő vidék a lakosság megélhetésének alapját képezi.

A Schussen-medence keleti szélén lévő Ravensburg-Weingarten térség a hallstatti kor óta mindig lakott volt. Weingartentől nyugatra tárták fel a korai legnagyobb alemann temetőt, mely több mint 800 sírt tartalmazott.

1080 körül a Welfek költöztek ide. A Veitsburg alatti település piacjogot és a Stauferek (egy 11-13. században élt nemesi család) gyengülése után birodalmi városi rangot kapott.

A vár a városon kívül maradt, és a császári helytartósághoz tartozott, a város falakkal és tornyokkal védekezett ellene.

A város fénykorát az 1380-ban alapított Nagy Ravensburgi Kereskedelmi Társaság működése jelentette másfél évszázadon át.

A város 1810 óta tartozik Würtemberghez.

Nevezetességek[szerkesztés]

Ravensburgot a tornyok városának is nevezik. Az óváros részben fennmaradt városfala mentén torony-toronyt követ. A régebbi részei a 14. századból származnak:

  • Asszonyok kapuja (Frauentor, 1350)
  • Zöld-torony (Grüner Turm) - nevét a rombuszmintás falfestéstől és a címerekről kapta.
  • Helytörténeti múzeum (Heimatmuseum) - Műalkotások gazdag gyüjteményét, a céhek és az otthoni élet sok emlékét mutatja be.
  • Plébániatemplom (Pfarrkirche st. Jodokus)
  • Alsó kapu (Unteres Tor)
  • Kórház-torony (Spitalburm)
  • Fehér-torony (Weisser Turm), vagy népszerűbb nevén Liszteszsák (Mehlsack) - Nevét fehér vakolatáról kapta.
  • Felső-kapu (Obertor)
  • Schellenbergi-torony (Schellenbergturm)
  • A Markenplatz magas őrtornya a város közepén (Blaserturm). A ravensburgi kereskedelkem fénykorában 1498-ban építették
  • Kereskedők háza (Waaghaus) - A ravensburgi kereskedelkem fénykorában 1498-ban építették hozzá a város közepén álló őrtoronyhoz (Blaserturm).
  • Boldogasszony-templom (Liebfrauenkirche) - A szerény, dísztelen épület 14. századi, minden része a ferencesek építkezését mutatja. 14. századi, a kórusban található szép üvegfestményei jelentősek. A déli oldalhajón látható az 1470-ből való Ravensburgi Madonna másolata (az eredeti Berlinben van).
  • Városháza (Rathaus) - A 15. században épült, 1876-ban neogótikus stílusban építették át, két terem maradt meg részben a régi faburkolattal.
  • Bőr-ház (Lederhaus) - 1574-től a bőrdíszművesek háza
  • Nagy Ravensburgi Kereskedelmi Társaság székháza - 1446-ban épült, később barokk stílusban építették át.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. http://www.statistik.baden-wuerttemberg.de/BevoelkGebiet/Bevoelkerung/01515020.tab?R=GS436064