Friedrichshafen
Friedrichshafen egyetemi város Németországban, a Boden-tó északi partvonalán, ez a település a Boden-tói járás fővárosa. Lakossága megközelítőleg 58 ezer fő.
| Friedrichshafen | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország |
||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Kormányzati kerület | Tübingen | ||
| Járás | Boden-tói járás | ||
| Alapítás éve | 1811 | ||
| Polgármester | Andreas Brand | ||
| Irányítószám | 88045–88048 | ||
| Körzethívószám |
|
||
| Rendszám | FN | ||
| Testvérvárosok |
Lista
|
||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 58 350 fő (2014)[1] | ||
| Népsűrűség | 820 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 400 m | ||
| Terület | 69.91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 Friedrichshafen
Pozíció Németország térképén
|
|||
| é. sz. 47° 39′ 15″, k. h. 9° 28′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 15″, k. h. 9° 28′ 45″ | |||
Friedrichshafen
Pozíció Baden-Württemberg térképén
|
|||
 |
|||
| Elhelyezkedése Boden-tói járás térképén | |||
| Friedrichshafen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrichshafen témájú médiaállományokat.
|
|||
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A település a Boden-tó északi partvonalán fekszik. Itt található a tó legnagyobb mélysége is ami 253m. A legközelebbi nagyvárosok Ravensburg, Sankt Gallen, Ulm, Konstanz.
Története[szerkesztés]
A várost 1811-ben alapították az új Württembergi Királyság részeként, három kolostor, Reichstadt, Buchhorn és Hofen egyesítésével, Buchhorn címerét át is vette. Fekvésének köszönhetően kereskedelmi csomóponttá, jelentős ipari vásárvárossá fejlődött. Sok gőzhajója közlekedett a Boden-tavon. Az új városba beépült Hofen falu kolostorát (zárda) 1654-1701 között Christian Thumb és Michael Beer építette; 1824-1830 között kastéllyá alakították át, amely 1919-től Württemberg királyainak rezidenciájaként szolgált. Miniszterek és az értelmiség villákat emeltettek a városban. A 19. században Ferdinand von Zeppelin léghajógyárat hozott a városba, majd számos rivális cég is letelepedett. Az 1937-es Hindenburg-katasztrófa után a termelés teljesen leállt, majd 1993-ban újra kezdték a repülő szerkezetek gyártását.
Közlekedés[szerkesztés]
Friedrichshafenben található vasútállomás és rendszeresen járnak szerelvények a környező városokba és Svájcba is. Egy kompjárat is közlekedik Svájc és Németország között. Repülőtér is található a városban.
Nevezetességek[szerkesztés]
- A zárda temploma (Schlosskirche) - Christian Thumb építette, stukkóit a Schmuzer wessobrunni művészcsalád tagjai készítették. A két magas, messziről is látható fehér torony az idők során a város jelképévé vált. A templom mellékoltárainak festményeit J. M. Feuchtmayer készítette.
- Városháza (Rathaus) - Az épületben található a Bodensee-múzeum olyan jelentős műkincsekkel, mint például Jakob Russ 1500 körüli oltárszárnya, és itt található a Zeppelin Múzeum is.
Múzeumok[szerkesztés]
- Zeppelin Múzeum - az egykori kikötő állomásban kapott otthont és a Ferdinand von Zeppelin alkotta Zeppelin léghajó történetét mutatja be.
- Dornier Múzeum - közvetlenül a Friedrichshafen-i repülőtér mellett épült, 2009 júliusában nyílt meg, 25.000 négyzetméteres parkosított területen. Ez egy repülőgép hangár mintájára épült, és több mint 400 kiállítási tárgyat mutatnak be itt, valamint a 100 éves űrkutatás történetét.
Többek között láthatók itt Claude Dornier repülőgépek: a Dornier Do 27, a zseniális Dornier Do 31 vagy a Dornier Merkur, valamit látható itt a német Antarktisz expedícióban részt vett Dornier Do-228 (Polar2) is. Ezen felül, eredeti alkatrészek is láthatók itt. A "Museumsbox" a Dornier cég történetét mutatja be filmeken és videókon.
- Tűzoltó Múzeum (Ettenkirch-Waltenweiler) - 2005-ben nyílt meg, az önkéntes tűzoltóság munkáját mutatja be.
- Iskola Múzeum, Friedrichshafen - Ez volt az első múzeum Baden-Württembergben, amely az iskolatörténeti gyűjteményt mutatta be.
A múzeumot Dr. Erich H. Müller-Gäbele professzor az University of Education Weingarten és Norbert Steinhauser rektora alapította.
Testvértelepülések[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina Szarajevó (1972)[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistik.baden-wuerttemberg.de/BevoelkGebiet/Bevoelkerung/01515020.tab?R=GS435016
- ↑ Gradovi pobratimi (bosnyák nyelven). sarajevo.ba. grad Sarajevo
Források[szerkesztés]
- Panoráma (1980) ISBN 963 243 025 5
Hivatkozások[szerkesztés]
- A Zeppelin Múzeum YouTube (4:43)
- A Dornier Múzeum YouTube (4:06)
|
