Weingarten (Ravensburgi járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Weingarten
BasilikaStMartin.JPG
Weingarten címere
Weingarten címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Kormányzati kerület Tübingen
Járás Ravensburg járás
Polgármester Markus Ewald
Irányítószám 88250
Körzethívószám 0751
Rendszám RV
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 23 881 fő (2014)[1]
Népsűrűség1 962,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság485 m
Terület12,17 km² km²
Időzóna CET, UTC+1
Weingarten (Németország)
Weingarten
Weingarten
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 48′ 28″, k. h. 9° 38′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 28″, k. h. 9° 38′ 30″
Weingarten (Baden-Württemberg)
Weingarten
Weingarten
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Ravensburg járás térképén
Elhelyezkedése Ravensburg járás térképén
Weingarten weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Weingarten témájú médiaállományokat.

Weingarten (1865-ig: Altdorf) város Németországban, Baden-Württemberg délkeleti részén. Ravensburg és Wangen im Allgäu után a harmadik legnagyobb város a ravensburgi járásban, mintegy 23.900 lakossal.

Fekvése[szerkesztés]

Ravensburg északi szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés]

A település eredete az 5. századra nyúlik vissza. Hírét azonban elsősorban bencés apátságának köszönheti, melynek épületei és kupolával fedett temploma már messziről uralják a környéket.

Itt már 1182-ben készült egy hatalmas bazilika, de katedrális méretű, 100 méternél is hosszabb új templomát csak 1715-1724 között a kor leghíresebb mesterei: Thumb, Zuccalli, Beer és Moosbrugger közreműködésével építették.

Nevezetességek[szerkesztés]

A kolostor épülete és tervrajza egy régi metszeten
  • Kolostor - 1715-1724 között épült Thumb, Zuccalli, Beer és Moosbrugger közreműködésével.

Kereszthajója 43 méter széles, remek megvilágítással a kupolán át. Főoltárát 1718-ban Frisoni tervezte, az oltár előtt különösen finom művű, perspektívikus hatást keltő nagyméretű rácsozattal, amely a szentélyt elzárja.

Freskóinak nagy részét Cosmad Damian Asam festette, a finom stukkókat Franz Schmuzer, gazdagon díszített kórusüléseit J. A. Feuchtmayer, szép orgonáját Josef Gabler készítette.

A kolostor régebbi építésű déli szárnyában késő gótikus kerengő, 1554-ből való kúria és konventépület található.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Barbarossa Frigyes (1122 körül) - császár és király
  • Jacob Reiner (1555/59-1606) -zeneszerző
  • Christoph Spieß (1558-1610) - apát
  • Urban Mayer (1575-1613) - apát
  • Fidel Sporer (1731-1811) - szobrász (Bazilika szószék)
  • Konrad Huber (1752-1830) - festőművész
  • Joseph Joachim von Schnizer (1792-1870) - német művész, politikus
  • Ferenc József Sauter People (1793-1843) - üvegfestő
  • Erwin Albert Schmid (1895-1962) - festőművész
  • Konrad HONOLD (1918-2007) - festőművész, restaurátor, heraldikus

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. http://www.statistik.baden-wuerttemberg.de/BevoelkGebiet/Bevoelkerung/01515020.tab?R=GS436082