Grimma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Grimma
Rathaus-Grimma.JPG
Grimma címere
Grimma címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Szászország
Járás Landkreis Leipzig (2008. augusztus 1.–)
Polgármester Matthias Berger (2001–)
Irányítószám 04668
Körzethívószám 03437
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 28 480 fő (2015. dec. 31.)
Népsűrűség131,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
Terület217,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Grimma (Németország)
Grimma
Grimma
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 14′ 19″, k. h. 12° 43′ 31″Koordináták: é. sz. 51° 14′ 19″, k. h. 12° 43′ 31″
Grimma (Szászország)
Grimma
Grimma
Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése Landkreis Leipzig térképén
Elhelyezkedése Landkreis Leipzig térképén
Grimma weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grimma témájú médiaállományokat.

Grimma település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 28 480 fő (2015. december 31.).

Fekvése[szerkesztés]

Lipcse|Lipcsétől délkeletre, Großbothentől 6 km-rel északra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Grimma 1650-ben

Grimmát német telepesek alapították 1170-ben, bár neve szláv eredetű: "Kremene" szorb nyelven köveket jelent. 1220-ban kapott városjogot Dietrich meisseni őrgróftól, majd a várost 1241-ben kettős falgyűrűvel vették körül.

A város már az alapítása utáni első századoktól szépen fejlődött. Lakosai kereskedők, iparosok, halászok, tutajosok voltak. Grimmába Lipcsétől egyenes út vezetett, itt volt az átkelőhely a Mulde folyón Meißen felé. Erre vezetett a fontos Hohe Strasse; a Muldén 1292-ben hidat is építettek.

Grimma már a 13. században jelentős piac volt, lakosai őrgrófi privilégium alapján ellátták a kelet felé utazó kereskedők kíséretét. A 14. századtól azonban a közeli Lipcse mind jobban túlszárnyalta szomszédos vetélytársát. Ekkor indult fejlődésnek a mezőgazdaság és az ipar; a 15. században Grimma kendőkészítő város lett, majd a sörgyártás indult fejlődésnek.

Az 1800-as években a város gyorsan iparosodott, a 20. század közepére főleg a textilipar, a villamosipari gépgyártás, a kesztyűkészítés és a papírgyártás volt jellemző a városra.

A város rövid leírása[szerkesztés]

A trapéz alaprajzú város a Mulde folyó bal partján épült. A folyóparton még láthatók régi városfalának egyes maradványai. A felső város központja a déli részén elhelyezkedő piactér, Baderplan, melytől rövid utca vezet a város legfontosabb műemlékéhez a Miasszonyunk templomához (Unser-Lieben-Frauenkirche).

Az alsó város központjában építették fel az első Városházát, amely azonban már 1305-ben leégett, majd az 1442-ben felépült második is a tűz martaléka lett 1538-ban. Ennek újjáépítését 1585-ben fejezték be, ekkor került rá szép, reneszánsz oromzata.

Az új piactérről indulva érhető el a Nikolaiplatz, ahol 1888-ig állt az 1270-ből származó Nikolaikirche (Miklós templom); melyet azonban ekkor le kellett bontani. Nagyszerű, 1519-ből származó késő-gótikus szárnyasoltárát a Szent Kereszt templomban (Heiliges-Kreuz-Friedhofkirche) helyezték el.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Városháza
  • Miklós templom
  • Szent Kereszt templom
  • Fürstenschule St. Augustin - Móriczválasztófejedelem alapította 1550-ben és az 1290-ben itt letelepedett Ágoston-rendi szerzetesek kolostorához csatolta. Az egykori kolostorból csak egyhajós temploma maradt fenn, majd a 15. században átépítették. A most látható templom nagyrészt ennek gótikus stílusát tükrözi.
  • Helytörténeti múzeum - különösen figyelemre méltó ős- és várostörténeti, valamint néprajzi gyűjteménye.
  • Kastély - Grimma kastélya az Óváros északkeleti sarkában található. Eredete az 1200-as évekre vezethető vissza. Egykor a meisseni őrgróf helytartóinak székhelye voolt.

Galéria[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:


Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]