Grimma

	Grimma
	; Grimma címere
	; Grimma címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szászország
Polgármester	Matthias Berger (Politiker) (2001–)
Irányítószám	04668
Körzethívószám	03437
Testvérvárosok	Lista Bron; Weingarten; Rüdesheim; Leduc; Gézer;
	Népesség
Teljes népesség	28 054 fő (2021. dec. 31.)
Népsűrűség	128,54 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	128 m
Terület	218,25 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Grimma Pozíció Németország térképén
	é. sz. 51° 14′ 19″, k. h. 12° 43′ 31″Koordináták: é. sz. 51° 14′ 19″, k. h. 12° 43′ 31″
	Grimma Pozíció Szászország térképén
	Elhelyezkedése Szászország térképén
	Grimma weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Grimma témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Grimma település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 28 054 fő (2021. december 31.).^[1] Grimma Trebsen/Mulde, Wurzen, Wermsdorf, Mügeln, Leisnig, Colditz, Bad Lausick, Otterwisch, Parthenstein és Naunhof községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Lipcsétől délkeletre, Großbothentől 6 km-rel északra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Grimma 1650-ben

Grimmát német telepesek alapították 1170-ben, bár neve szláv eredetű: "Kremene" szorb nyelven köveket jelent. 1220-ban kapott városjogot Dietrich meisseni őrgróftól, majd a várost 1241-ben kettős falgyűrűvel vették körül.

A város már az alapítása utáni első századoktól szépen fejlődött. Lakosai kereskedők, iparosok, halászok, tutajosok voltak. Grimmába Lipcsétől egyenes út vezetett, itt volt az átkelőhely a Mulde folyón Meißen felé. Erre vezetett a fontos Hohe Strasse; a Muldén 1292-ben hidat is építettek.

Grimma már a 13. században jelentős piac volt, lakosai őrgrófi privilégium alapján ellátták a kelet felé utazó kereskedők kíséretét. A 14. századtól azonban a közeli Lipcse mind jobban túlszárnyalta szomszédos vetélytársát. Ekkor indult fejlődésnek a mezőgazdaság és az ipar; a 15. században Grimma kendőkészítő város lett, majd a sörgyártás indult fejlődésnek.

Az 1800-as években a város gyorsan iparosodott, a 20. század közepére főleg a textilipar, a villamosipari gépgyártás, a kesztyűkészítés és a papírgyártás volt jellemző a városra.

A város rövid leírása[szerkesztés]

A trapéz alaprajzú város a Mulde folyó bal partján épült. A folyóparton még láthatók régi városfalának egyes maradványai. A felső város központja a déli részén elhelyezkedő piactér, Baderplan, melytől rövid utca vezet a város legfontosabb műemlékéhez a Miasszonyunk templomához (Unser-Lieben-Frauenkirche).

Az alsó város központjában építették fel az első Városházát, amely azonban már 1305-ben leégett, majd az 1442-ben felépült második is a tűz martaléka lett 1538-ban. Ennek újjáépítését 1585-ben fejezték be, ekkor került rá szép, reneszánsz oromzata.

Az új piactérről indulva érhető el a Nikolaiplatz, ahol 1888-ig állt az 1270-ből származó Nikolaikirche (Miklós templom); melyet azonban ekkor le kellett bontani. Nagyszerű, 1519-ből származó késő gótikus szárnyasoltárát a Szent Kereszt templomban (Heiliges-Kreuz-Friedhofkirche) helyezték el.

Nevezetességek[szerkesztés]

Városháza
Miklós templom
Szent Kereszt templom
Fürstenschule St. Augustin - Móriczválasztófejedelem alapította 1550-ben és az 1290-ben itt letelepedett Ágoston-rendi szerzetesek kolostorához csatolta. Az egykori kolostorból csak egyhajós temploma maradt fenn, majd a 15. században átépítették. A most látható templom nagyrészt ennek gótikus stílusát tükrözi.
Helytörténeti múzeum - különösen figyelemre méltó ős- és várostörténeti, valamint néprajzi gyűjteménye.
Kastély - Grimma kastélya az Óváros északkeleti sarkában található. Eredete az 1200-as évekre vezethető vissza. Egykor a meisseni őrgróf helytartóinak székhelye voolt.