Lipcse (Németország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lipcse
Völki fullsize.jpg
Lipcse címere
Lipcse címere
Lipcse zászlaja
Lipcse zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Szászország
Kormányzati kerület Lipcse
Alapítás éve 1201
Polgármester Burkhard Jung (SPD)
Irányítószám 04003–04357
Körzethívószám (+49) 341
Rendszám L
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 591 608 fő (2017. szept. 30.)[1]
Népsűrűség 1716 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 113 m
Terület 297,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lipcse (Németország)
Lipcse
Lipcse
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 20′, k. h. 12° 25′Koordináták: é. sz. 51° 20′, k. h. 12° 25′
Saxony L (City).svg
Lipcse weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipcse témájú médiaállományokat.
Lipcse városa, 1650-ben
Lipcse: Új városháza

Lipcse, németül Leipzig (e: lájpcih, szászul: lájpz's), Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa. Nevét a Lipsk szláv szóból kapta, jelentése: „Ahol a hársfák állnak”. A magyar elnevezés a nyelvújítás korszakában honosodott meg a nyelvben.[2] A város a Pleisse, a Fehér Elster és a Parthe folyók találkozásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

Az első írásos emlék a városról 1015-ből származik, városi és kereskedelmi jogokat 1165-ben kapott. Az 1409-ben alapított egyeteme elindította a várost a jogi és könyvkiadó központtá fejlődés útján, ma már a legfelsőbb bíróság és a Német Nemzeti Könyvtár is a városban van.

1519. június 27. és július 16. között Luther Márton, Andreas Karlstadt és Johann Eck közt zajlott a Lipcsei Disputa, amelyen – a protestánsok szerint – Luther megvédte hittételeit.

1813. október 16-tól 19-ig tartott a népek csatája, a napóleoni háborúk legnagyobb ütközete. Lipcse mellett, a Nagy-Britannia, az Orosz Birodalom, Portugália, Poroszország, Ausztria és Svédország alkotta koalíciós erők súlyos vereséget mértek Napóleon császár seregeire.

1839-ben adták át a Lipcse-Drezda vasútvonalat, ami az első volt Németországban. Ez nagyban hozzájárult Lipcse közlekedési csomóponttá fejlődéséhez. Az iparosodás és a peremvárosok beolvasztása következtében a 19. század végére a lakosság száma rohamosan nőtt, 1871-ben már 100 000 volt.

1945. április 18-án a 3. amerikai hadsereg foglalta el, majd július 2-án a szovjet Vörös Hadsereg szállta meg a várost, mert a jaltai konferencia megállapodása értelmében az a szovjet zónába került. Az 1949-ben megalakult Kelet-Németország második legnagyobb városa lett, de gazdasága, kultúrája, vallási élete a szocializmusban erősen visszaesett. A középkortól kezdve megrendezett lipcsei vásár ekkor is megőrizte rangját, a KGST-országok legnagyobb vására volt.

A város nevei a történelem során[szerkesztés]

Év 7–9. sz. 1015 1165 1220 1232 1402 1459 1494 1507
Aktuális városnév Lipsk Libzi Lipz Liptzick Lipzic Leiptzgk Leipczigk Lips Leipzig

Vallások[szerkesztés]

A második legnagyobb, a Tamás-templom, amelynek negyedszázadon át Bach volt a kántora
A keilstraßei zsinagóga

Lipcse lakossága a reformációig a merseburgi egyházmegyéhez tartozott. A 13. században négy kolostort alapítottak itt: a Szent Pált a Domonkos-rend, a Szent Tamást az Ágoston-rend, a Szentlélek kolostort a ferences rend a Szent Györgyöt pedig a ciszterciek és a bencések.

Az első lutheránus templom 152239 között épült. Jelenleg az összes evangélikus közösség a városon kívül, a Kirchenbezirk der sächsischen Landeskirche egyházmegyében működik.

1697 óta Lipcsében újra vannak római katolikus szentmisék. 1921-ben a Meißeni Egyházközség (mai nevén Drezda-Meißeni) újra helyreállt, a „Vásárvárosban” van az esperesség székhelye. Lipcse katolikus főszékesegyháza a Szentháromság-bazilika. 2016-ban a főegyházmegye felkérte a várost a 100. Német Katolikusnap megrendezésére.

1700 óta Lipcsében működik egy, az Evangélikus-Református Egyházmegye alá tartozó közösség is.

A két nagy egyház mellett léteznek itt olyan evangéliumi szabadegyházak is, mint a német szabadegyházak szövetsége, a baptisták, a metodisták, a mennoniták és a Hetednapi Adventista Egyház. Itt székel a Testvéri Közösségek Munkaközösségének országos elnöksége.

A lipcsei zsidóság első említése III. Henrik meisseni őrgróf 1248-as oklevelében esik meg. 1800 után alakul meg az első zsidó hitközség. A nemzetiszocializmus korszakáig a városnak a zsidók csak másodrendű polgárai lehettek, a tudósokat, művészeket és írókat is beleértve. 1912-ben Ephraim Carlebach rabbi megalapította az izraelita felső-középiskolát, Szászország első zsidó iskolájaként, amely 1942-ig működött. 1929-ben hitközség 14 000 tagjával Szászország legnagyobb és Németország egyik legnagyobb közösségét mondhatta magáénak. 1933-tól kezdődött a város zsidó lakosságának szisztematikus kiirtása, ami a deportálással és a holokauszttal teljesedett be. A háború után a hitközség mindössze 24 tagot számlált. A taglétszám egészen az 1990-es évek elejéig stagnált, 2004-ben viszont – az orosz zsidók bevándorlása folytán – már 1300 tagja volt. 2009-ben új Kultúr- és Kongresszusi Centrumot alapítottak az Ariowitsch-házban.

Lipcse muszlim közössége nagyon fiatal és az iszlámhitűek száma messze elmarad a főbb német tartományok nagyvárosaiétól. Ennek ellenére, a kereszténység után 2009-ben a maga tízezres létszámával a második helyre jutott, jóllehet az összlakosságnak csupán a 2%-át tették ki. A legnagyobb mecset az Ar-Rahman-mecset, amely a DİTİB török-iszlám közösségé.

A népesség vallás szerinti megoszlása 2012-ben
Vallás Létszám
(Lipcse a 2013-as statisztikai évkönyvben – 211-es táblázat)
Százalékos megoszlás
evangélikus 62 609 11,8%
római katolikus 22 586 4,3%
egyéb vagy ateista 443 345 83,9%

1989. szeptember 4-én a legnagyobb, a Miklós-templomból kiindulva tartották az első Hétfői Tüntetést, ahol a békés felvonulók demokratikus változásokat követeltek. A tüntetéssorozat később más városokra is átterjedt, ami nagyban hozzájárult a kelet-német szocialista rendszer bukásához.

Közlekedése[szerkesztés]

Lipcsében található a legnagyobb alapterületű európai vasúti pályaudvar, a Lipcsei főpályaudvar.

Média[szerkesztés]

A város a Középnémet Rádióállomás (MDR - Mitteldeutscher Rundfunk) központja A magán rádióadók: Radio PSR, Energy Sachsen, R.SA und Leipzig 91.3, Mephisto 97.6 és a Radio Blau.

Múzeumok és látnivalók[szerkesztés]

Lakosság[szerkesztés]

Fő cikk: Lipcse lakossága

Testvérvárosai[szerkesztés]

Rendezvények[szerkesztés]

Híres lipcseiek[szerkesztés]

Itt születtek
Itt éltek

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Webkamerák
Lipcsei sörök