Hetednapi Adventista Egyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hetednapi Adventista Egyház
Vallás keresztény
Felekezet Adventizmus
Tagság 6200 [1]
Alapítva 1898
Székhely 2119 Pécel, Ráday u. 12.
Technikai szám 0248

A(z) Hetednapi Adventista Egyház hivatalos honlapja

A Hetednapi Adventista Egyház a nemzetközi Hetednapi Adventista Egyház Seventh-day Adventist Church magyarországi szervezete. Leginkább a „szombat – tanításról” ismert, amely szerint a hét hetedik napja a szombat. A felekezet a millerita mozgalomból indult ki, 1863-ban jegyezték be hivatalosan. Küldetésének tartja, hogy „Isten szeretetének és kegyelmének fényét magasra emelje és így mutasson utat az embereknek Jézus Krisztushoz, hogy így az Ő tanítványai legyenek és üdvösséget nyerjenek”. (Máté Evangéliuma 28:18-20)

A Hetednapi Adventista Egyház történetéről és alapvető hitnézeteiről bővebben lásd az Adventizmus szócikket.

Tagsága[szerkesztés]

A Hetednapi Adventista Egyház tagsága világviszonylatban körülbelül 18 millió fő. A harmadik világ egyik leggyorsabban növekvő vallási felekezete. Híveinek száma 1955 és 1961 között 1 millió, 1986-ban 5 millió, 2015-ben mintegy 19 millió fő volt.[2] Magyarországon 2015-ben 5-6 ezer fő.

A Hetednapi Adventista Egyház rövid története Magyarországon[szerkesztés]

Az első Magyarországon dolgozó adventista misszionárius Michał Belina-Czechowski volt, aki 1869-1870-ben tevékenykedett Pesten és Erdélyben. Munkájának eredményéről viszont nincsenek pontosabb információk. Ludwig Richard Conradi, majd John. F. Huenergardt német adventista lelkészek erdélyi missziója után Fogarason alakult meg az első adventista gyülekezet 1898-ban, majd Kolozsvár környékén is gyülekezetek szerveződtek. A mai Magyarország területén 1901-ben Budapesten létesült az első imaház. Rövidesen Békéscsabán, majd az ország más pontjain is sorra alakultak gyülekezetek. Az első világháború idején válságot élt át az adventista misszió. A lelkipásztorokat nagy számban küldték frontszolgálatra, a külföldi származásúakat kiutasították az országból, majd a reformadventisták szakadása (Ludwig R. Conradi és más lelkészek vezetésével) is tizedelte a hívőket. Az 1920-as években fellendülés következett a hívők számában. 1935-ben a magyar adventista unió már 2400 főt számlál. Ebben az időszakban az egyházat hivatalosan nem ismerték el, törvényes jogai nem voltak és az istentiszteleteket is be kellett jelenteni a hatóságoknál. Az adventisták a működésüket sújtó intézkedések nyomán 1941-ben Bibliakövetők Felekezete néven szerveződnek. Lelkészképzésük 1947-ig külföldön folyik. 1958-ra híveinek száma már meghaladja a 6000 főt. 1975-1977-ben szakadás következett be az egyházban. Mintegy 1200 hívő távozott és később önálló egyházat alakított Keresztény Advent Közösség néven. A rendszerváltás idején sokan visszatértek közülük a hetednapi adventisták közé.[3][4]

A 2001-es népszámlálási adatok szerint 4500 adventista élt Magyarországon, 2011 októberében pedig 6200 fő vallotta magát adventistának.[1]

Szervezeti felépítés[szerkesztés]

Szervezetük képviseleti renden alapul, amely példás demokratizmust mutat. A különféle vezetői pozíciók nem állandóak és időnként felülvizsgálják ezeket. A szervezeti egységeket bizottságok irányítják. A helyi gyülekezetek élén a „presbiter” áll, aki adventista szabályok szerint történt felszentelés után keresztelhet és vezetheti az úrvacsora szertartását. Minden megkeresztelt adventista egy helyi gyülekezet tagja és az egyházon belül szavazati joggal élhet.

Az egyház sok közösségi aktivitást támogat az egyenlő jogok, igazságszolgáltatás, a nyomor felszámolása, a képzés érdekében, és világméretű hálózatot tart fenn az oktatás és a közvetlen egészségügyi szolgálatok biztosítására.

Adventista imaház Szegeden

Összejövetelek és szertartások[szerkesztés]

Az adventisták péntek este és (a többi keresztény egyháztól eltérően) szombati napokon jönnek össze közös Biblia-tanulmányozásra és Istentiszteletre.

Az úrvacsora szertartását kovásztalan kenyérrel és szőlőlével mutatják be, és úgy tekintik, mint Krisztus haláláról és feltámadásáról való megemlékezést, bűneik bocsánatára. Az úrvacsorához – az utolsó vacsorához híven – szertartásszerűen lábmosás is kapcsolódik. A lábmosást sok keresztény nem érti és nem ismeri. Mindenesetre a Bibliában Jézus Krisztus egyértelműen beszél ennek megtartásáról és mikéntjéről, illetve, hogy miért is rendelte el mindezt. A bornak fordított szó pedig a Bibliában véleményük szerint egyértelműen alkoholmentes mustot jelent ebben az esetben.

Hitalapelvek[5][szerkesztés]

A keresztények a bibliai hitalapelvek szempontjából többféle gondolkodásmódot alakítottak ki maguknak. Egyes doktrínákban a hetednapot ünneplő adventisták megegyeznek más keresztényekkel, más hitalapelvek esetén azonban egészen külön szemléletük van. A hetednapot ünneplő adventisták azokat a doktrínákat nem fogadják el, amelyek nem az Isten Igéjére épülnek. Gyakorlatilag a hetednapot ünneplő adventisták minden hitalapelve megtalálható egyik-másik felekezet hitvallásában. Egyesek csak rájuk jellemzőek. Az adventista hitalapelveket más keresztények hitalapelveivel összevetve a következő címek alatt csoportosíthatjuk:

Konzervatív keresztényekkel és a protestáns történelmi hitelvekkel közös doktrínák[szerkesztés]

  • 1. Isten a Teremtő Isten, aki a világegyetem Fenntartója és Vezetője, Ő örök, mindentudó, mindent megtehet, bárhol jelen lehet (1 Mózes 1:1, 1 Mózes 17:1, Titus 1:2, Ézsaiás 46:10, Zsoltárok 139:7-10).
  • 2. Az Istenség magába foglalja az Atya, a Fiú és a Szentlélek személyeit, mindazonáltal ez a három egy, lényegben, természetben és célban (1 János 5:7, Efézus 4:5).
  • 3. A Szentírás Isten ihletett kinyilatkoztatása, amelyet az embernek adott; és a Biblia az egyetlen törvénymutatója a hitnek és a gyakorlatnak (2 Timóteus 3:16-17).
  • 4. Jézus Krisztus maga Isten, és az Atyával együtt öröktől fogva létezik (János 10:30, Efézus 3:11).
  • 5. A Szentlélek személlyel rendelkező lény, aki ugyanazon tulajdonságokkal bír, mint az Atya meg a Fiú (János 16:7-14, 1 Korintus 2:11).
  • 6. Krisztus, Istennek Ígéje csodálatos szűztől való fogantatás által öltött testet; és teljesen bűntelen életet élt itt e földön (Lukács 1:31-32, Zsidó 4:15).
  • 7. Jézus helyettesítő, bűnbocsátó halála egyszer és mindenkor elégséges a bűnös, elveszett emberiség megváltásához (János 3:16).
  • 8. Jézus Krisztus a szó szoros értelmében testben támadt fel a sírból (1 Korintus 15:1-20).
  • 9. Jézus a szó szoros értelmében testben ment fel a mennyekbe (Lukács 24:39-51).
  • 10. Jelenleg a hithű keresztények közbenjárójaként szolgál, papként közbenjárva értük az Atya előtt (Zsidó 5:9-10).
  • 11. Vissza fog jönni a millennium előtt személyes, immanens módon (1 Tessalonika 4:16-17, Jelenések 20:4).
  • 12. Az ember bűntelennek lett teremtve, de utólagos bűnbeesése miatt elidegenedési és elfajulási folyamat vette kezdetét (Prédikátor 7:29, Róma 7:18-20).
  • 13. Megváltatni Jézus Krisztus által egyedül csak kegyelem által lehet, azáltal, hogy hiszünk az Ő áldozatában (Efézus 2:8-9).
  • 14. Jézus Krisztusban új életet kezdeni csak megújulás, újjászületés útján lehet (2 Korintus 5:16-17).
  • 15. Az ember egyedül csak hit által nyilvánítható bűntelennek (Róma 3:21-26).
  • 16. Az ember Krisztusnak az őbenne való lakozása által szenteltetik meg, a Szentlélek munkája által (1 Péter 3:15, 1 Tessalonika 5:23, 2 Tessalonika 2:13).
  • 17. Az ember megdicsőült lesz a feltámadás, azaz a szentek átváltozásának pillanatában, mikor az Úr visszajön (1 Korintus 15:51-52).
  • 18. Lesz egy ítélet, amelyben minden ember részt fog venni (Prédikátor 12:14, Zsidó 9:27).
  • 19. Az Evangéliumnak bizonyságként hirdettetnie kell az egész földön (Máté 24:14, Kolossé 1:5-6).
Misszióközpont Kambodzsában. Jézus tanításának megfelelően[6] az adventisták széles körű missziós tevékenységet folytatnak.

Egyes konzervatív keresztényekkel közös hitelvek[szerkesztés]

  • 1. Az ember szabadon dönthet abban, hogy elfogadja, vagy pedig visszautasítja Krisztus megváltó szolgálatának ajánlatát; Isten egyetlen ember számára sem rendelte el előre, hogy megváltott, vagy pedig elveszett lesz-e (János 3:16, Józsué 24:15, 1 Korintus 9:26-27).
  • 2. Az Erkölcsi Törvény, a Tízparancsolat, minden ember életének és magatartásának szabványa, törvényadója, életkortól függetlenül; a Tízparancsolat nem lett sem megváltoztatva, sem eltörölve (2 Mózes 20:1-17, Máté 5:17, Lukács 16:17, Róma 3:20, 31:1-4, 7:12, Zsidó 8:10).
  • 3. A keresztség egyetlen teljesen víz alá való merítésből áll; nem spriccelésből, a víznek ráöntéséből vagy pedig háromszor víz alá való merítésből (Máté 28:18-19, Márk 1:9-10, Apostolok Cselekedetei 8:35-38).
  • 4. Az ember a teremtéskor korlátolt halhatatlansággal lett felruházva; az ember nem halhatatlan önmagában, nincs halhatatlan lelke sem (Zsoltár 146:4, Prédikátor 9:5-6.10, 12:7, Ézsaiás 26:14).
  • 5. A rossz bűnhődés által, és teljes megsemmisítés által lesz megbüntetve; nem létezik örök pokol, amelyben a lelkeket örökkön örökké kínoznák (Máté 25:41, 2 Péter 3:7).
  • 6. A hét hetedik napja a szombat (Sabbat); a szombat soha nem volt eltörölve, soha nem volt áthelyezve a hét első napjára (1 Mózes 2:2-3, 2 Mózes 20:8-11, Ezékiel 20:20, Máté 12:8).
  • 7. A tized elve Isten terve az egyháza fenntartására; a tized elve nem csak a zsidók számára volt elrendelve (1 Mózes 14:20, 3 Mózes 27:30, Malakiás 3:10, Máté 23:23).
  • 8. Isten a világot hat 24 órás nap alatt teremtette; a teremtés nem egy evolúciós folyamat útján valósult meg (1 Mózes 1:5-18, 2:2, 2 Mózes 20:11).
  • 9. A próféciák értelmezésének leghelyesebb módja a történelmi értelmezésben mutatkozik meg; nem fogadható el a preterista vagy a futurista értelmezés (4 Mózes 14:34, Ezékiel 4:6, Dániel 9:23,25,27, Máté 24:15).
  • 10. Az államhatalmak különválasztása (az állam és az egyház teljesen különböző rendszer alapján kell működjön); a vallás, vagy az emberek vallásos életének irányítását megpróbálandó, az egyház nem szabad uralja az államot, és az államnak sem szabad uralkodnia az egyház felett (Márk 12:17, Apostolok Cselekedetei 5:29, Róma 13:1-2, 1 Péter 2:13-14).
  • 11. A Krisztus által elrendelt szertartás – az Úrvacsora alkalmával egymás lábának megmosása – a mai napig érvényes szertartás; ez a szertartás nem csak egy alkalmazkodás volt az akkori idők szokásaihoz és elvárásaihoz (János 13:14-15, 1 Korintus 11:23-24).
  • 12. Önmegtartóztatás azon gyakorlatoktól, amelyek magukba foglalják a dohány vagy az alkohol használatát; ezen dolgok használata által Istent helytelen módon mutatjuk be (Példabeszédek 23:20-21, 31:4-5, 1 Korintus 3:16-17, 6:19-20, 10:31).

A hetednapot ünneplő adventisták sajátos doktrínái[szerkesztés]

Az adventisták Ellen G. White-ra, mint az utolsó idők prófétanőjére tekintenek
  • 1. Az ószövetségi templomi szolgálat Jézus Krisztus egész történelmen átívelő üdvözítő, főpapi szolgálatának előképe, ahol Krisztus jelenleg (1844 óta) a Szentek Szentje által jelképezett közbenjárói szolgálatának kétféle fázisában szolgál (Zsidó 2:17, 5:1, 8:1-3, 9, 1 Timóteus 2:5).
  • 2. Egy vizsgálati ítéletnek kell végbemennie, amelyben minden ember fölött kegyelmesen és a maga idejében megszületik az ítélet Jézus dicsőséges visszajövetele előtt (Máté 12:36, Zsidó 7:25, 1 János 2:1, 2 Péter 2:9, 3:7).
  • 3. A prófétaság lelke, vagy a prófétálás ajándéka egy a Szentlélek ajándékai közül, amit az egyháznak ígért az utolsó időkre, és ez az ajándék a Hetednapot Ünneplő Adventista Egyházban a múltban Ellen White írásai és munkássága által nyilvánult meg, azonban azóta is minden időben érvényes, így ma is épp úgy érvényes és jelenlévő ez az ajándék (Jóel 2:28-29, 1 Korintus 12:11, Efézus 4:11-12, Jelenések 12:17, 19:10).
  • 4. Az Isten pecsétje és a fenevad jele, amelyeket a Jelenések Könyve említ, az igaz és a hamis istentisztelet szimbólumai, az isteni és az egyházi hatalomban megnyilvánuló emberi (az isteninek vallásos köntösben ellenszegülő) tekintély a Jézus visszajövetele előtti utolsó nagy összecsapásban éri el csúcspontját ez a nagy küzdelem. (Jelenések 13:16-17, 14:9, 15:2).
  • 5. A Jelenések Könyvének 14. fejezetében bemutatott három angyal Istennek a világhoz intézett utolsó üzenetét jelképezi, amely felkészít a Krisztus visszajövetelére (Máté 12:36, 1 János 4:17, 2 Péter 2:9, 3:7, Jelenések 14:6-12).

Erkölcsi és egészségvédelmi elvek, tiltások, szabályok[szerkesztés]

  • A kicsapongó szórakozási formák kerülendők.
  • Az alkoholfogyasztás tiltott.
  • A dohányzás tiltott. A kávé fogyasztása nem ajánlott. Nagy fontosságot tulajdonítanak az egészséges életmódnak, sokan közülük vegetáriánusok. A test-lélek-szellem egységeként értelmezik az emberi lény egészét, amelyek nem élnek egymástól függetlenül. Ellen G. White az írásaiban részletesen kitért az egészségi alapelvekre.
  • A homoszexualitás a bibliában szereplő eredeti isteni tervvel nem egyeztethető össze.
  • Az abortusznak erkölcsi következményei vannak, s ezek az ember lelkivilágára vannak elsősorban rossz kihatással. Kivételes esetek, amelyekben mégis megengedhető: a nemi erőszak, vérfertőzés, egyes születési rendellenességek, illetve ha a szülés veszélyezteti az anya életét. Tanácskozás után a végső döntést az asszony hozza meg.
Az adventisták a világ számos pontján alapítottak iskolákat illetve egészségügyi intézményeket. A képen egy kórház Srí Lankán.

Hitelvek

  • A tiszta és tisztátalan állatok különválasztása a Mózes III. könyve alapján. A tisztátalannak tartott állatok húsát a Szentírás ószövetségi része alapján nem fogyasztják. (Özönvíz története említi először sok évszázaddal a zsidó nép kialakulása előtt).
  • A nemek egyenlősége és a nők jogaiért való küzdelem (enditnow mozgalom).
  • A házasság állandó, a válás ellen foglalnak állást. Kivételes esetek, amikben mégis megfontolandó: házasságtörés, paráznaság vagy fizikai erőszak. Az újraházasodás kizárólag a házasságtörés esetében fogadható el.
  • A fegyveres katonai szolgálat kerülendő.
  • Szombaton (péntek és szombat naplemente között) nem dolgoznak (Tízparancsolat 2. Mózes 20:8-11). Ugyanígy - hitük szerint - elvész a szombat-tartás áldása ha a maguk hasznát keresik. Kerülik a köznapi időtöltést (pl. televíziózás, szórakozás, vásárlás - l. Ézsaiás 58. fejezete.)

Kiadványok[szerkesztés]

Adventista folyóiratok:

  • AdventInfó
  • Adventista Világ
  • Boldog Élet
  • Mosoly gyermekújság

Adventista könyvek:

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hetednapi Adventista Egyház témájú médiaállományokat.

Angol weboldalak:

Kritikai oldalak

Válaszok a kritikákra

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ^ a b ksh.hu/nepszamlalas/tablak_vallas
  2. http://documents.adventistarchives.org/Statistics/ASR/ASR2016.pdf
  3. Dr. Fodor József: Vallási kisközösségek Magyarországon
  4. http://www.kisegyhazkutato.hu/hetednapi_adventista_egyhaz_tortenete_magyarorszagon.html
  5. George Knight „Questions on Doctrine“ munkájára alapozva(Berrien Spring, MI – Michigan, Andrews University Press, 2003), 21-23.
  6. http://biblia.biblia.hu/read.php Máté 28: 19-20

Bibliográfia[szerkesztés]

  • A H.N. Adventista Egyház története 1945 és 1989 között Magyarországon. Doktori disszertáció Szerző Rajki Zoltán Budapest: Advent, 2003 207 p. : ill. ; 23 cm Sorozat: (Societas et ecclesia, 1217-2413 ; 6.)
  • A szentély tana, a szombat, a prófétaság lelke, a hármas angyali üzenet : négy tanulmány az alapvető adventista tanításokról. C. Mervyn Maxwell et al. Budapest Kiadó: Adventista Teológiai Főiskola, 1997 Terjedelem: 66 p. ; 20 cm Sorozat: (Az adventista teológiatörténet kiskönyvtára ; 4.) ISBN 9637817972
  • Hetednapi adventista gyülekezeti kézikönyv. Kiadó: a H. N. Adventista Egyház; [ford. Hegyes Horváth Csilla és Hegyes Horváth Géza] Budapest 2003 Terjedelem: 275 p. ; 21 cm ISBN 9639122955