Hetednapi Adventista Egyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hetednapi Adventista Egyház
USVA headstone emb-40.svg

Vallás keresztény
Felekezet adventizmus
Tagság kb. 5130 [1]
Alapítva 1898
Alapító
Ország Amerikai Egyesült Államok
Székhely 2119 Pécel, Ráday u. 12.
Technikai szám 0248

A Hetednapi Adventista Egyház weboldala

A Hetednapi Adventista Egyház a nemzetközi Seventh-day Adventist Church magyarországi szervezete. Leginkább a „szombat – tanításról” ismert, amely szerint a hét hetedik napja a szombat. A felekezet a millerita mozgalomból indult ki, 1863-ban jegyezték be hivatalosan. Küldetésének tartja, hogy „Isten szeretetének és kegyelmének fényét magasra emelje és így mutasson utat az embereknek Jézus Krisztushoz, hogy így az Ő tanítványai legyenek és üdvösséget nyerjenek”.[2]

Tagsága[szerkesztés]

A hetednapi adventisták aránya a lakossághoz viszonyítva (1 millió főre jutó adventista, 2017-2019)

A legtöbb hetednapi adventista az USA-ban, Latin-Amerikában, Fekete-Afrikában, a Fülöp-szigeteken és Dél-Koreában él. Jelentős a számuk és továbbra is gyorsan növekszik Indiában is.

Európában Romániában van a legnagyobb taglétszámuk, 2019-ben mintegy 63 800 fő.[3] Magyarországon 2019-ben közel 5200 fő,[4] azaz itt a népességhez viszonyított arányuk kb. 1:1900. [1]

A harmadik világban az egyik leggyorsabban növekvő vallási felekezet. Híveinek száma világszerte:

A 2010-es évek végén a tagok megoszlása: [11]

Európában a taglétszámuk az utóbbi évtizedekben csak gyenge növekedést, illetve sok országban stagnálást vagy visszaesést mutat.[12]

Története Magyarországon[szerkesztés]

Az adventisták nemzetközi történetéről lásd az adventizmus szócikket.

Az első Magyarországon dolgozó adventista misszionárius a lengyel Michał Belina-Czechowski (wd) volt, aki 1869-1870-ben tevékenykedett Pesten és Erdélyben. Munkájának eredményéről viszont nincsenek pontosabb információk. Ludwig R. Conradi az adventisták európai misszió-területének igazgatója 1890-ben érkezett Kolozsvárra.[13] A század végén az ő, majd John. F. Huenergardt német adventista lelkészek erdélyi missziója után Fogarason alakult meg az első adventista gyülekezet, illetve Kolozsvár környékén, majd Brassóban, Segesváron is gyülekezetek szerveződtek.[14]

A mai Magyarország területén 1901-ben Budapesten létesült az első imaház. Rövidesen Békéscsabán, Gyulán, Egerben, Miskolcon, majd az ország más pontjain is sorra alakultak gyülekezetek.[15] 1912. nyarán a mai Magyarország területén már 21 gyülekezet volt.[15]

Az első világháború idején válságot élt át az adventista misszió. A lelkipásztorokat nagy számban küldték frontszolgálatra, a külföldi származásúakat kiutasították az országból, majd az ún. reform-adventisták szakadása. A háború után, az 1920-as években fellendülés következett a hívők számában és új gyülekezetek szerveződtek (pl. Kiszombor (1920), Makó (1923), Magyarcsanád (1924), Hódmezővásárhely (1924), Szegvár (1926), Ambrózfalva (1926)).[15]

Az 1920-as évek végén Lődi Lajos többedmagával kiszakadt az egyházból és nemsokára létrehozták az Élő Isten Gyülekezetét, de 1936-ban a magyar adventista unió már 2400 főt számlált.[16]

A két világháború között az egyházat hivatalosan nem ismerték el, törvényes jogai nem voltak és az istentiszteleteket is be kellett jelenteni a hatóságoknál. A 18 éven aluliaknak nem volt szabad adventista istentiszteleteket látogatni. A csendőrség és a rendőri szervek rendre ellenőrizték az istentiszteleteket, az elmondandó prédikációkat pedig rendszeresen, előzetesen jóvá kellett hagyatni a hatóságokkal.[17]

Az adventisták a működésüket sújtó intézkedések nyomán 1940 körül Bibliakövetők Felekezete néven szerveződtek, így sikerült ideiglenesen, korlátozott legális lehetőséget biztosítani istentiszteleteik megtartásához. A lelkészképzésük 1947-ig külföldön folyt.[18]

Az állam az 1940-es évek végén a jelentéseiben az adventistákat többnyire szombatista szekta néven tüntette fel,[19][20] és a történelmi nagy egyházak, látva a kisebb egyházak erősödését, „szektaveszély”-ről cikkeztek.[21][22] A társadalom előítéletét tükrözi, hogy a lakosság is megvetette azt az ismerősét, aki „szombatista” vagy más „szektás” lett.[19]

A lelkészek evangelizációs előadásai mellett az ún. könyvevangélisták is serényen dolgoztak, akik házalva, a könyvek eladása mellett belmissziós feladatokat is elláttak; számuk az 1940-es évek végén több mint száz fő volt.[19] A közösség növekedését ez a népevangélista és önkéntes prédikátori munka nagyban elősegítette. 1950-re azonban a könyvevangélisták munkáját a kerületi rendőrkapitányságok gyakorlatilag ellehetetlenítették,[19] és lelkészeket is letartóztattak vagy eljárást indítottak ellenük,[23] továbbá államosították az adventisták nyomdáját, amely hosszabb időre magával hozta a magyar egyház könyvkiadásának megszűnését is.[24]

1950-re az egyház megkeresztelt tagjainak száma már meghaladta a 6000 főt,[16] majd a létszám 1955 táján érte el a csúcspontot, több mint 6800 főt.[16]

Az egyházon belül egy szakadár-mozgalom lelki vagy reformációs mozgalomként indult el 1952 körül. Hátterében a Generál Konferencia (világegyház főtanácsa) alelnöke (Branson) által kiadott program állt, megújhodást tűzve ki célul, amely Magyarországon is a tagság egy rétegében komoly visszhangra talált. A taglétszám hirtelen felduzzadása egyesekben a felhígulás és a fellazulás érzetét keltette, és az egyházat is szerették volna megtisztítani az ún. káros jelenségektől. Több gyülekezetben a bevezetett reformáció komoly problémákhoz vezetett, mivel az ún. reformációs imacsoportok az Egyháztanáccsal elégedetlen személyeket fogták össze. 1956 elején Buday Zoltánt elbocsátották a lelkészi állásából, mert nem írt alá egy vezetőség által megkövetelt nyilatkozatot. A konfliktusból illetve az egyéb okokból származó veszteségek következtében a taglétszám csökkent. 1957-ben nagyobb mértékű taglétszám zuhanás (kb. 400 fő) következett a Buday-mozgalom híveinek a kizárása miatt.[19]

A kommunista államhatalom nyílt vallásellenes politikája is éreztette hatását az egyházon, többek közt megszűnt a lehetőség a középületekben folyó evangelizációra, amely következtében a nyilvános előadások tartása az imaházak falai közé szorult. A népevangélista és az önkéntes prédikátori mozgalom is egyre inkább jelentőségét vesztette, mert csak lelkész tarthatott prédikációt az igazolványába beírt helyszíneken, ami a házi Biblia-órák visszaszorulását is eredményezte.[19]

Az 1956-os forradalom leverése után azonban a hatalomba visszatérő kommunisták méltányolták az egyház a forradalom idején mutatott semleges magatartását és 1957. tavaszán a Művelődési Minisztérium Egyházügyi Hivatala törvényesen elismerte a felekezetet. De ennek fejében az egyháztól a SZET-tagság rendezését, valamint a tagságtól az állampolgári kötelezettségeik teljesítését kívánta meg.[25] (A SZET célja hivatalosan továbbra is a tagegyházai érdekeinek védelme, valójában azonban az állam kisegyházakat felügyelő és irányító szervezetévé vált.) 1958-ban egyes adventista vezetői tagok tiltakozása ellenére az egyház csatlakozott a SZET-hez. Jelentős előrehaladás volt olyan téren, hogy a magyar egyház (unió) elnöke állami engedéllyel ellátogathatott a nemzetközi adventista közösség (divízió) székhelyére és részt vehetett annak ülésén, és egyúttal a magyar egyház ismét bekapcsolódhatott a nemzetközi közösség szervezeti életébe.[19]

Később újabb szakadások következtek; először 1965-1966-ban Négyesi János vezetésével mintegy száz fő távozott.[26]

Az 1970-es évek elején két irányzat jött létre az egyházon belül: Szakács József unióelnök és SZET-alelnök "egyházpolitikai" és Egervári Oszkár egyházterületi elnök "lelki" irányzata.[27] 1975 őszén – egyes források szerint – Egervári Oszkár és Vankó Zsuzsa lelkészképző tanár követelték, hogy Szakács József egyházelnököt és Oláh Károly országos pénztárost azonnal bocsássa el az egyház.[28] Más források szerint csak intézkedést vártak bizonyos területen.[29] Mindenesetre a vezetőség őket függesztette fel állásukból, további négy lelkésszel együtt.[30][29] 1975-1977 között aztán mintegy 1000–1200 hívő távozott és később önálló szervezetet alakított Keresztény Advent Közösség (KERAK) néven.[29][26]

A rendszerváltás után, az 1990-es évek elején, majd a 2015-ben a KERAK-ból sokan visszatértek vagy csatlakoztak közülük a hetednapi adventisták közé.[27] A taglétszám növekedéshez az 1990-es években hozzájárultak a külföldről érkező lelkészek sikeres evangélizációs sorozatai, valamint sok erdélyi magyar adventistának az országba való áttelepülése is.[31]

A megkeresztelt magyar hetednapi adventista hívők számának változása [16][1] [megj. 1]
ÉV 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020
TAGOK
száma
6201 6827 kb. 6220 5818 5800 5558 4915 4548 3958 4682 4426 4610 4683 4653 5135

Szervezeti felépítés[szerkesztés]

Az egyház alapsejtjei a gyülekezetek, ezek kerületté, a kerületek egyházterületté szerveződnek. A területeket a nemzeti unió fogja össze, az uniókat pedig a divízió. Az adventista világegyház szervezetileg 13 divizóra oszlik, élén pedig a Generál Konferencia (főtanács) áll, amelynek adminisztrációja az Egyesült Államokban székel.[32]

Szervezetük képviseleti renden alapul, amely demokratizmust mutat. A különféle vezetői pozíciók nem állandóak és időnként felülvizsgálják ezeket. A szervezeti egységeket bizottságok irányítják. A helyi gyülekezetek élén a „presbiter” áll, aki adventista szabályok szerint történt felszentelés után keresztelhet és vezetheti az úrvacsora szertartását. Minden megkeresztelt adventista egy helyi gyülekezet tagja és az egyházon belül szavazati joggal élhet.

Az egyház sok közösségi aktivitást támogat az egyenlő jogok, igazságszolgáltatás, a nyomor felszámolása, a képzés érdekében, és világméretű hálózatot tart fenn az oktatás és a közvetlen egészségügyi szolgálatok biztosítására.

Adventista imaház Szegeden

Összejövetelek és szertartások[szerkesztés]

Az adventisták péntek este és (a többi keresztény egyháztól eltérően) szombati napokon jönnek össze közös Biblia-tanulmányozásra és istentiszteletre.

Az úrvacsora szertartását kovásztalan kenyérrel és szőlőlével mutatják be, és úgy tekintik, mint Krisztus haláláról és feltámadásáról való megemlékezést, bűneik bocsánatára. Az úrvacsorához – az utolsó vacsorához híven – szertartásszerűen lábmosás is kapcsolódik. A lábmosást sok keresztény nem érti és nem ismeri. Mindenesetre a Bibliában Jézus Krisztus egyértelműen beszél ennek megtartásáról és mikéntjéről, illetve, hogy miért is rendelte el mindezt.[33] A bornak fordított szó pedig a Bibliában véleményük szerint egyértelműen alkoholmentes mustot jelent ebben az esetben.

Hitalapelvek[34][szerkesztés]

A keresztények a bibliai hitalapelvek szempontjából többféle gondolkodásmódot alakítottak ki maguknak. Egyes doktrínákban a hetednapot ünneplő adventisták megegyeznek más keresztényekkel, más hitalapelvek esetén azonban egészen külön szemléletük van. A hetednapot ünneplő adventisták azokat a doktrínákat nem fogadják el, amelyek nem az Isten Igéjére épülnek. Gyakorlatilag a hetednapot ünneplő adventisták minden hitalapelve megtalálható egyik-másik felekezet hitvallásában. Egyesek csak rájuk jellemzőek. Az adventista hitalapelveket más keresztények hitalapelveivel összevetve a következő címek alatt csoportosíthatjuk:

Konzervatív keresztényekkel és a protestáns történelmi hitelvekkel közös doktrínák[szerkesztés]

  • 1. Isten a Teremtő Isten, aki a világegyetem Fenntartója és Vezetője, Ő örök, mindentudó, mindent megtehet, bárhol jelen lehet (1 Mózes 1:1, 1 Mózes 17:1, Titus 1:2, Ézsaiás 46:10, Zsoltárok 139:7-10).
  • 2. Az Istenség magába foglalja az Atya, a Fiú és a Szentlélek személyeit, mindazonáltal ez a három egy, lényegben, természetben és célban (1 János 5:7, Efézus 4:5).
  • 3. A Szentírás Isten ihletett kinyilatkoztatása, amelyet az embernek adott; és a Biblia az egyetlen törvénymutatója a hitnek és a gyakorlatnak (2 Timóteus 3:16-17).
  • 4. Jézus Krisztus maga Isten, és az Atyával együtt öröktől fogva létezik (János 10:30, Efézus 3:11).
  • 5. A Szentlélek személlyel rendelkező lény, aki ugyanazon tulajdonságokkal bír, mint az Atya meg a Fiú (János 16:7-14, 1 Korintus 2:11).
  • 6. Krisztus, Istennek Ígéje csodálatos szűztől való fogantatás által öltött testet; és teljesen bűntelen életet élt itt e földön (Lukács 1:31-32, Zsidó 4:15).
  • 7. Jézus helyettesítő, bűnbocsátó halála egyszer és mindenkor elégséges a bűnös, elveszett emberiség megváltásához (János 3:16).
  • 8. Jézus Krisztus a szó szoros értelmében testben támadt fel a sírból (1 Korintus 15:1-20).
  • 9. Jézus a szó szoros értelmében testben ment fel a mennyekbe (Lukács 24:39-51).
  • 10. Jelenleg a hithű keresztények közbenjárójaként szolgál, papként közbenjárva értük az Atya előtt (Zsidó 5:9-10).
  • 11. Vissza fog jönni a millennium előtt személyes, immanens módon (1 Tessalonika 4:16-17, Jelenések 20:4).
  • 12. Az ember bűntelennek lett teremtve, de utólagos bűnbeesése miatt elidegenedési és elfajulási folyamat vette kezdetét (Prédikátor 7:29, Róma 7:18-20).
  • 13. Megváltatni Jézus Krisztus által egyedül csak kegyelem által lehet, azáltal, hogy hiszünk az Ő áldozatában (Efézus 2:8-9).
  • 14. Jézus Krisztusban új életet kezdeni csak megújulás, újjászületés útján lehet (2 Korintus 5:16-17).
  • 15. Az ember egyedül csak hit által nyilvánítható bűntelennek (Róma 3:21-26).
  • 16. Az ember Krisztusnak az őbenne való lakozása által szenteltetik meg, a Szentlélek munkája által (1 Péter 3:15, 1 Tessalonika 5:23, 2 Tessalonika 2:13).
  • 17. Az ember megdicsőült lesz a feltámadás, azaz a szentek átváltozásának pillanatában, mikor az Úr visszajön (1 Korintus 15:51-52).
  • 18. Lesz egy ítélet, amelyben minden ember részt fog venni (Prédikátor 12:14, Zsidó 9:27).
  • 19. Az Evangéliumnak bizonyságként hirdettetnie kell az egész földön (evangelizáció - Máté 24:14, Kolossé 1:5-6).
Misszióközpont Kambodzsában. Jézus tanításának megfelelően[35] az adventisták széles körű missziós tevékenységet folytatnak.

Egyes konzervatív keresztényekkel közös hitelvek[szerkesztés]

  • 1. Az ember szabadon dönthet abban, hogy elfogadja, vagy pedig visszautasítja Krisztus megváltó szolgálatának ajánlatát; Isten egyetlen ember számára sem rendelte el előre, hogy megváltott, vagy pedig elveszett lesz-e (János 3:16, Józsué 24:15, 1 Korintus 9:26-27).
  • 2. Az Erkölcsi Törvény, a Tízparancsolat, minden ember életének és magatartásának szabványa, törvényadója, életkortól függetlenül; a Tízparancsolat nem lett sem megváltoztatva, sem eltörölve (2 Mózes 20:1-17, Máté 5:17, Lukács 16:17, Róma 3:20, 31:1-4, 7:12, Zsidó 8:10).
  • 3. A keresztség egyetlen teljesen víz alá való merítésből áll; nem spriccelésből, a víznek ráöntéséből vagy pedig háromszor víz alá való merítésből (Máté 28:18-19, Márk 1:9-10, Apostolok Cselekedetei 8:35-38).
  • 4. Az ember a teremtéskor korlátolt halhatatlansággal lett felruházva; az ember nem halhatatlan önmagában, nincs halhatatlan lelke sem (Zsoltár 146:4, Prédikátor 9:5-6.10, 12:7, Ézsaiás 26:14).
  • 5. A rossz bűnhődés által, és teljes megsemmisítés által lesz megbüntetve; nem létezik örök pokol, amelyben a lelkeket örökkön örökké kínoznák (Máté 25:41, 2 Péter 3:7).
  • 6. A hét hetedik napja a szombat (Sabbat); a szombat soha nem volt eltörölve, soha nem volt áthelyezve a hét első napjára (1 Mózes 2:2-3, 2 Mózes 20:8-11, Ezékiel 20:20, Máté 12:8).
  • 7. A tized elve Isten terve az egyháza fenntartására; a tized elve nem csak a zsidók számára volt elrendelve (1 Mózes 14:20, 3 Mózes 27:30, Malakiás 3:10, Máté 23:23).
  • 8. Isten a világot hat 24 órás nap alatt teremtette; a teremtés nem egy evolúciós folyamat útján valósult meg (1 Mózes 1:5-18, 2:2, 2 Mózes 20:11).
  • 9. A próféciák értelmezésének leghelyesebb módja a történelmi értelmezésben mutatkozik meg; nem fogadható el a preterista vagy a futurista értelmezés ld. A jelenések könyve (4 Mózes 14:34, Ezékiel 4:6, Dániel 9:23,25,27, Máté 24:15).
  • 10. Az államhatalmak különválasztása (az állam és az egyház teljesen különböző rendszer alapján kell működjön); a vallás, vagy az emberek vallásos életének irányítását megpróbálandó, az egyház nem szabad uralja az államot, és az államnak sem szabad uralkodnia az egyház felett (Márk 12:17, Apostolok Cselekedetei 5:29, Róma 13:1-2, 1 Péter 2:13-14).
  • 11. A Krisztus által elrendelt szertartás – az Úrvacsora alkalmával egymás lábának megmosása – a mai napig érvényes szertartás; ez a szertartás nem csak egy alkalmazkodás volt az akkori idők szokásaihoz és elvárásaihoz (János 13:14-15, 1 Korintus 11:23-24).
  • 12. Önmegtartóztatás azon gyakorlatoktól, amelyek magukba foglalják a dohány vagy az alkohol használatát; ezen dolgok használata által Istent helytelen módon mutatjuk be (Példabeszédek 23:20-21, 31:4-5, 1 Korintus 3:16-17, 6:19-20, 10:31).

A hetednapot ünneplő adventisták sajátos doktrínái[szerkesztés]

Az adventisták Ellen G. White-ra, mint az utolsó idők prófétanőjére tekintenek
  • 1. Az ószövetségi templomi szolgálat Jézus Krisztus egész történelmen átívelő üdvözítő, főpapi szolgálatának előképe, ahol Krisztus jelenleg (1844 óta) a Szentek Szentje által jelképezett közbenjárói szolgálatának kétféle fázisában szolgál (Zsidó 2:17, 5:1, 8:1-3, 9, 1 Timóteus 2:5).
  • 2. Egy vizsgálati ítéletnek kell végbemennie, amelyben minden ember fölött kegyelmesen és a maga idejében megszületik az ítélet Jézus dicsőséges visszajövetele előtt (Máté 12:36, Zsidó 7:25, 1 János 2:1, 2 Péter 2:9, 3:7).
  • 3. A prófétaság lelke, vagy a prófétálás ajándéka egy a Szentlélek ajándékai közül, amit az egyháznak ígért az utolsó időkre, és ez az ajándék a Hetednapot Ünneplő Adventista Egyházban a múltban Ellen White írásai és munkássága által nyilvánult meg, azonban azóta is minden időben érvényes, így ma is épp úgy érvényes és jelenlévő ez az ajándék (Jóel 2:28-29, 1 Korintus 12:11, Efézus 4:11-12, Jelenések 12:17, 19:10).
  • 4. Az Isten pecsétje és a fenevad jele, amelyeket a Jelenések Könyve említ, az igaz és a hamis istentisztelet szimbólumai, az isteni és az egyházi hatalomban megnyilvánuló emberi (az isteninek vallásos köntösben ellenszegülő) tekintély a Jézus visszajövetele előtti utolsó nagy összecsapásban éri el csúcspontját ez a nagy küzdelem. (Jelenések 13:16-17, 14:9, 15:2).
  • 5. A Jelenések Könyvének 14. fejezetében bemutatott három angyal Istennek a világhoz intézett utolsó üzenetét jelképezi, amely felkészít a Krisztus visszajövetelére (Máté 12:36, 1 János 4:17, 2 Péter 2:9, 3:7, Jelenések 14:6-12).

Erkölcsi és egészségvédelmi elvek, tiltások, szabályok[szerkesztés]

  • A kicsapongó szórakozási formák kerülendők.
  • Az alkoholfogyasztás tiltott.
  • A dohányzás tiltott. A kávé fogyasztása nem ajánlott. Nagy fontosságot tulajdonítanak az egészséges életmódnak, sokan közülük vegetáriánusok. A test-lélek-szellem egységeként értelmezik az emberi lény egészét, amelyek nem élnek egymástól függetlenül. Ellen G. White az írásaiban részletesen kitért az egészségi alapelvekre.
  • A homoszexualitás a bibliában szereplő eredeti isteni tervvel nem egyeztethető össze.
  • Az abortusznak erkölcsi következményei vannak, s ezek az ember lelkivilágára vannak elsősorban rossz kihatással. Kivételes esetek, amelyekben mégis megengedhető: a nemi erőszak, vérfertőzés, egyes születési rendellenességek, illetve ha a szülés veszélyezteti az anya életét. Tanácskozás után a végső döntést az asszony hozza meg.
Az adventisták a világ számos pontján alapítottak iskolákat illetve egészségügyi intézményeket. A képen egy kórház Srí Lankán.

Hitelvek

  • A tiszta és tisztátalan állatok különválasztása a Mózes III. könyve alapján. A tisztátalannak tartott állatok húsát a Szentírás ószövetségi része alapján nem fogyasztják. (Özönvíz története említi először sok évszázaddal a zsidó nép kialakulása előtt).
  • A nemek egyenlősége és a nők jogaiért való küzdelem.
  • A házasság állandó, a válás ellen foglalnak állást. Kivételes esetek, amikben mégis megfontolandó: házasságtörés, paráznaság vagy fizikai erőszak. Az újraházasodás kizárólag a házasságtörés esetében fogadható el.
  • A fegyveres katonai szolgálat kerülendő.
  • Szombaton (péntek és szombat naplemente között) nem dolgoznak (Tízparancsolat 2. Mózes 20:8-11). Ugyanígy - hitük szerint - elvész a szombat-tartás áldása ha a maguk hasznát keresik. Kerülik a köznapi időtöltést (pl. televíziózás, szórakozás, vásárlás - l. Ézsaiás 58. fejezete.)

Intézmények[szerkesztés]

Kiadványok[szerkesztés]

Adventista folyóiratok:

  • AdventInfó
  • Adventista Világ
  • Boldog Élet
  • Mosoly gyermekújság

Adventista könyvek:

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Seventh-day Adventist Church
A Wikimédia Commons tartalmaz Hetednapi Adventista Egyház témájú médiaállományokat.

Angol weboldalak:

Kritikai oldalak

Válaszok a kritikákra

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Hungarian Union Conference - Directory
  2. Máté 28:18-20
  3. Adventist Statistics - ROMANIAN UNION CONFERENCE. www.adventiststatistics.org. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  4. Adventist Statistics - HUNGARIAN UNION CONFERENCE. www.adventiststatistics.org. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  5. a b Adventist General Conference Statistics
  6. http://documents.adventistarchives.org/Statistics/ASR/ASR1930.pdf
  7. http://documents.adventistarchives.org/Statistics/ASR/ASR1945.pdf
  8. http://documents.adventistarchives.org/Statistics/ASR/ASR1960.pdf
  9. http://documents.adventistarchives.org/Statistics/ASR/ASR1986.pdf
  10. Adventist General Conference Statistics
  11. Szilvási József: A Hetednapi Adventista Egyház, Vallástudományi Szemle - 13. évf. 2. sz. (2017.)
  12. Adventist World Statistics. www.adventiststatistics.org. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  13. Theologiai Szemle, 1966 |. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
  14. Theologiai Szemle, 1966 / 3-4. szám
  15. a b c ALFÖLDI TÁRSADALOM 1994 / 5. KÖTET (Békéscsaba, 1994) |. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
  16. a b c d HUNGARIAN UNION CONFERENCE -- Yearly Statistics (1921-2019). adventiststatistics.org. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  17. Theologiai Szemle, 1973 (16. új évfolyam, 1-12. szám) |. (Hozzáférés: 2021)
  18. Dr. Fodor József: Vallási kisközösségek Magyarországon
  19. a b c d e f g Rajki Zoltán: A H. N. Adventista Egyház története Magyarországon 1945–1958 között
  20. pl. Debrecen 1949. ápr. 17-i száma - Révai József szektás beszédével kapcsolatosan
  21. Világ 1946. jún. 28. szám 2. p.
  22. Szabad Nép 1950. jún. 6. szám 3. p.
  23. Pécs városának vezetőségének javaslata a B.M.-hez kelt Pécs, 1950. ápr. 13. 35/1949 biz. irat, illetve a B.M. válasza kelt Bp., 1950.IV.20. (O.L. XIX-B-l-h 292. doboz 5650-44) - Magyar Szabadegyházak Szövetségének a levele a B.M.-nek Michnay László aláírásával kelt Bp., 1950. márc. 13., illetve a B.M. levele a Szervezési és szolgálati ügyosztály vezetésének a részére Bp., 1950. márc. 13. (O.L.: XIX-B-l-h 361. doboz 5650-5) - Egy B.M.-nek írt jelentés kelt Bp., 1948. okt. 23. (O.L. XIX-B-l-h 361. doboz 5650-5) - B.M. ÁVH Debreceni Osztály jelentése 30.026/1948 sz. kelt Debrecen, 1949.
  24. H. N. Adventisták Felekezete Országos Elnökségének körlevele, Pechtol J. és Michnay L. aláírásával, Bp., 1950. márc. 5.
  25. Országos Elnök körlevele, Pechtol J. aláírásával, Bp., 1957. júl. 23.
  26. a b Rajki Zoltán: A Hetednapi Adventista Egyház Magyarországon a rendszerváltozás után a statisztika tükrében
  27. a b Hetednapi Adventista Egyház története Magyarországon
  28. Adventisták és állambiztonság (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2011. december 20. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
  29. a b c [https://epa.oszk.hu/03300/03307/00057/pdf/EPA03307_egyhaztorteneti_szemle_2018_01_102-114.pdf A Hetednapi Adventista Egyház és az Állami Egyházügyi Hivatal kapcsolata 1984-ben]. (Hozzáférés: 2021), Egyháztörténeti szemle 19. évf. 1. sz. (2018.)
  30. Rajki Zoltán: Az Egervári-mozgalom
  31. Theologiai Szemle, 2009 (52. új évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. február 24.)
  32. Adventist Directory
  33. Ján 13.
  34. George Knight „Questions on Doctrine“ munkájára alapozva(Berrien Spring, MI – Michigan, Andrews University Press, 2003), 21-23.
  35. http://biblia.biblia.hu/read.php Archiválva 2009. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Máté 28: 19-20
  1. A szakadások 1956-'57-ben, majd az 1970-es évek második felében is hozzájárultak az akkori csökkenéshez, illetve a rendszerváltás után és 2015-ben a Keresztény Advent Közösségből való visszatértek az akkori növekedéshez.

Bibliográfia[szerkesztés]

  • A H.N. Adventista Egyház története 1945 és 1989 között Magyarországon. Doktori disszertáció Szerző Rajki Zoltán Budapest: Advent, 2003 207 p. : ill. ; 23 cm Sorozat: (Societas et ecclesia, 1217-2413 ; 6.)
  • A szentély tana, a szombat, a prófétaság lelke, a hármas angyali üzenet : négy tanulmány az alapvető adventista tanításokról. C. Mervyn Maxwell et al. Budapest Kiadó: Adventista Teológiai Főiskola, 1997 Terjedelem: 66 p. ; 20 cm Sorozat: (Az adventista teológiatörténet kiskönyvtára ; 4.) ISBN 963 7817 97 2
  • Hetednapi adventista gyülekezeti kézikönyv. Kiadó: a H. N. Adventista Egyház; [ford. Hegyes Horváth Csilla és Hegyes Horváth Géza] Budapest 2003 Terjedelem: 275 p. ; 21 cm ISBN 963-9122-95-5