Alkoholos ital

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az alkoholos ital (szeszesital) olyan ital, amely az alkoholok egyik fajtáját, etanolt tartalmaz, és ennek köszönhetően narkotikus hatása van. Az alkoholos italokat szinte minden esetben gabonafélék, gyümölcsök vagy más cukorforrások erjesztésével állítják elő, mely folyamatot gyakran a lepárlás követi. Ezért az alkoholos italok két fő csoportba sorolhatók: erjesztett italok és égetett szeszes italok. Az alkohol a legtöbb cukortartalmú italban is előfordul, de a jelentéktelen alkoholtartalmú italokat általában nem nevezik alkoholos italoknak.

Az alkoholos italokat a köznyelvben, a vendéglátásban vagy a jogban gyakran szeszesitaloknak nevezik.[1] A szakmai terminológiában azonban (például a Magyar Élelmiszerkönyv szerint) a szeszesital kizárólag égetett szeszesitalokat jelent.[2][3]

Bár az alkoholos italok akár jelentős farmakológiai hatással is lehetnek az emberi szervezetre, a legtöbb országban legális az alkoholt tartalmazó italok fogyasztása és forgalmazása.[4] A törvényi szabályozás keretében a fogyasztásra vonatkozó minimális életkor 16 és 25 életév közt változik az országtól és néha az ital típusától is függően. A legtöbb országban 18 éves kor fölött legális az alkoholfogyasztás.[4]

Az alkohol termelése és fogyasztása a világ legtöbb kultúrájában jellemző, a vadászó-gyűjtögető társadalmaktól kezdve egészen a nemzetállamok népeiig.[5][6]

Az alkoholos italok fogyasztásával megemelkedik a véralkoholszint. A magas véralkoholszintet általában részegségnek nevezik, mert csökkenti a koncentrációs képességet és megnöveli a reakcióidőt. A részegség elmúlását általában másnaposság követi, ami főleg az alkohol okozta kiszáradással és lebomlásának melléktermékeivel hozható összefüggésbe. Az alkohol egyaránt okozhat pszichés és fizikai függőséget, melyet alkoholizmusnak neveznek.

Etimológia[szerkesztés]

Az alkohol elnevezés az arab al-kuḥl (الكحل) szóból származik, eredeti jelentése finom antimon-szulfid por. Ezt használták az egyiptomi nők szemöldökfestésre, és a jó minőségű festékben nem voltak kitapintható szemcsék. Később a szó átvitt értelemben a „nem tapintható” jelentést kapta. Ilyenek az alkoholt tartalmazó italok is, amelyekben nem lehet kitapintani a „lényeget”.[7] Az alkohol (C2H5OH) vegyületét sokféle néven nevezték, a legrégibb magyar neve az égett bor volt, amely nyersanyagára, a borra mutatott, de nevezték még boralék, borláng, borlél, borlelke, borer, borspiritus, borszesz néven is. Később a bor és szesz szavak összeforrtak, és alkohol értelmet kaptak. Az alcohol vini (a bor párlata) kifejezést a 16. században Paracelsus alkotta meg és abból állandósult az alkohol szó mai jelentése.[8][9][10][11][12]

Típusok[szerkesztés]

Különböző alkoholos italok. Balról jobbra: világos sör, házasítatlan malátawhisky, verte abszint (a pohárban hígítva), cognac, fehérbor

Az alacsonyabb alkoholtartalmú italokat (a nyugati világban söröket és borokat) általában cukor- vagy keményítőtartalmú alapanyagok erjesztésével készítik, a 15-20%-nál magasabb alkoholtartalmúakat pedig erjesztés utáni lepárlással, ezek az égetett szeszek vagy szeszes italok. Léteznek azonban magas alkoholtartalmú (fagydesztillációval felerősített) erjesztett italok is, és az is előfordul, hogy égetett szeszből állítanak elő alacsony alkoholtartalmú italokat.

A koktélok különböző italok és szirupok keverékei, és általában közvetlenül fogyasztás előtt készítik el őket. Az összetevőik alkoholtartalmúak és alkoholmentesek egyaránt lehetnek, de a hagyományos értelemben vett koktél legalább egyféle égetett szeszt tartalmaz.

Erjesztett italok[szerkesztés]

Sör[szerkesztés]

Az alkoholos italokat, például a bort (balra) és a sört (jobbra) különböző poharakban szolgálják fel

A sör feltehetően a legrégebben ismert[5][13] és jelenleg a legelterjedtebb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott[6] alkoholos ital, és a harmadik legnépszerűbb ital a víz és a tea után.[14] A sört gabonacefre malátás elcukrosításával (főzésével) és erjesztésével készítik. A cefre általában 100% árpamaláta, vagy ahhoz kevernek egyéb, malátázatlan gabonákat (például búzát, kukoricát vagy rozst) változó mennyiségben.

A sörök két fő típusa az alsó (lager) és felső erjesztésű (általában ale típusú) sör. A sörök alapanyagához a főzési szakaszban általában komlót kevernek, amely a sörnek kesernyés ízt ad és részben tartósítja is. Egyes országokban, mint pl. Belgiumban, gyakran egyéb fűszerekkel vagy gyümölcsökkel is ízesítik a sört. A sör lepárlásával készült italokat (sörpárlatok), illetve a kevés vagy semennyi malátát sem tartalmazó gabonacefréből erjesztett italokat nem nevezzük sörnek, de a fagysűrített söröket igen. A sörök alkoholtartalma általában 4–6%, de lehet 1%-nál alacsonyabb, vagy 10%-nál magasabb is.[15] Erjesztéssel eddig legfeljebb 20–30% közötti alkoholtartalmú söröket állítottak elő,[16] utólagos fagysűrítéssel azonban 60%-osnál erősebbeket is.

A sörfőzés és a sörfogyasztás számos országban a helyi szokások része a pubok, a sörfesztiválok, a sörfogyasztáshoz kapcsolódó hagyományok, szokások révén. A sörkészítés egyik hagyományos központja Európa északi része volt (ahol nem lehetett bort előállítani), innen terjedt el Európa déli részén és a világ többi országában, elsősorban német, cseh vagy holland bevándorlók révén.

Napjainkban a söripart néhány multinacionális vállalat dominálja, de mellettük minden országban megélnek a kisebb-nagyobb sörfőzdék, amelyek gyakran a helyi specialitásokra és a felsőkategóriás sörökre koncentrálnak.

Bor[szerkesztés]

A bort szőlőből, a gyümölcsbort pedig különböző gyümölcsökből, például szilvából, cseresznyéből, vagy almából készítik. A bor erjesztése a sörénél hosszasabb (teljes) erjesztés, amit érlelés követ (több hónap vagy év), az így létrejött ital alkoholtartalma pedig szőlőbor esetén 9–16%, gyümölcsborok esetén lényegesen alacsonyabb is lehet, például a száraz almabor jellemzően 4-5%-os. A pezsgő készítésekor kevés cukrot adnak a borhoz palackozás előtt, mely másodlagos erjedést eredményez.

A likőrbor átmenet a bor és a szeszes ital közt: készítésekor a bor alkoholtartalmát némileg megnövelik égetett szesz hozzáadásával, illetve típustól függően a bor erjedését is megszakítják vele.

Egyéb erjesztett italok[szerkesztés]

Sok erjesztett ital sem sörnek, sem bornak nem tekinthető. A Távol-Keleten elterjedt, nyugaton gyakran „rizsborként” vagy „rizssörként” emlegetett italok rizsből vagy egyéb gabonából készülnek, de nem malátázással, és az alapanyagaikként használt gabonák is eltérnek a sörétől. Ilyen például a japán szaké, a koreai makkolli és jakcsu, vagy a kínai huangcsiu. A mead (Magyarországon mézbor vagy mézsör) neve szintén csak utalás a bor, illetve sör jellegére. Igen alacsony alkoholtartalmú erjesztett italok a kancatejből készült kumisz vagy a rozskenyérből készült kvasz.

Szeszes ital[szerkesztés]

A lepárlással nyert alkoholt égetett szesznek vagy párlatnak nevezik, a belőle készült italokkal együtt pedig gyűjtőnéven szeszes italnak. Az égetett szeszt a megerjesztett alapanyag lepárlásával nyerik, mely a párlat alkoholtartalmát egybesűríti, megszabadítja az ízanyagok és kozmaolajok nagy részétől, és egyes összetevőket kémiailag megváltoztat. Az égetett szesz a lepárlás módszerétől függően megőrizheti az alapanyag aromáit vagy lehet semleges, és (főleg az utóbbi esetben) gyakran ízesítik is. A likőrök általában semleges párlat ízesítésével és cukrozásával készülnek.[2]

Az 1990-es években népszerűvé váltak az olyan szeszes üdítőitalok is, melyek gyártásakor egy alkoholmentes – általában erősen édesített, szénsavas – üdítőitalhoz égetett szeszt (például rumot vagy vodkát) kevernek. Az alkoholtartalmuk általában 4-7%, az ízükben pedig gyakran nem fedezhető fel az alkohol. Az ilyen italokat angolul gyakran „alcopop” néven emlegetik, mert egyes vélemények szerint az ilyen italok célközönségét az alkoholt még nem fogyasztó, nagyrészt fiatal vásárlók képzik. Ezek szerepét azonban mára egyre inkább átveszik a gyakran hasonló jellegű, édesített és ízesített ciderek, azaz almaborok.[17]

A Távol-Keleten gyakoriak az olyan italok, melyeket a likőrökhöz hasonlóan gyártanak különböző gabonapárlatokból, azonban a nyugati borokéhoz hasonló alkoholtartalommal hozzák őket forgalomba. Ilyen például a gyakran „japán szilvaborként” ismert umesu, mely valójában szilvával ízesített, cukrozott, híg gabonapárlat.

Alkoholtartalom[szerkesztés]

Az italok alkoholtartalmát térfogatszázalékban adják meg (például 40% vol.), ami azt jelzi, hogy az ital térfogatának hány százaléka alkohol. Az úgynevezett szeszfok szintén térfogatszázalékot jelent. Az Egyesült Államokban az alkoholtartalom hivatalos mértékegysége az amerikai szeszfok azaz degree proof (gyakran egyszerűen csak proof), ami a térfogatszázalék kétszerese – 100° proof tehát 50% alkoholt jelent. Eredete a brit degree proof, mely 100 foknál 57,1%-os szeszt jelent, azaz a vele átitatott lőpor már meggyújtható – ez elterjedt módszere volt a szeszfok ellenőrzésének. A szeszfokolók 19. századi elterjedése előtt különböző egyéb módszereket is használtak a szesztartalom ellenőrzésére vagy mérésére.

A lepárlás legfeljebb 97,2 térfogatszázalékos (95,6 tömegszázalékos) alkoholtartalmú párlatot eredményez, mert ilyen aránynál az alkohol és a víz azeotrópos elegyet képez.[18] A gyakorlatban általában nem desztillálnak 96,5%-nál erősebb alkoholt – a finomszesz 96-96,5% alkoholtartalmú.[19]

A legtöbb élesztő nem képes 18%-nál nagyobb alkoholtartalom mellett szaporodni. Ennél erősebb erjesztett italt ezért általában nem lehet előállítani, egyes baktériumtörzsek segítségével azonban akár 25% alkoholtartalom is elérhető.

Gyakran égetett szeszből is készülnek alacsony alkoholtartalmú italok, például egyes koktélok. A leggyengébb likőrök mindössze 15% alkoholt tartalmaznak,[2] míg távol-keleti megfelelőik gyakran ennél is kevesebbet. A japán umesu például egy sócsúból készült szilvalikőr 10–15% alkohollal. Elterjedtek az égetett szeszt tartalmazó, palackozott alkoholos üdítőitalok is 4–6% alkoholtartalommal.[20] A tárolhatósága miatt különösen magas (45–83%) alkoholtartalommal palackozott abszintot hagyományosan 11-12%-osra hígítva fogyasztják el, míg a közvetett utódjainak tekinthető Pernod likőrt és a pastist sokszor ennél is hígabban.

Jogi szabályozásuk[szerkesztés]

A legtöbb országban az alkoholt tartalmazó italok gyártása, forgalmazása és fogyasztása legális, ugyanakkor törvényileg szabályozzák, hogy milyen életkorú állampolgárok ihatnak alkoholt. A minimális életkor 16 és 25 életév között változik az országtól és néha az ital típusától is függően. A legtöbb országban 18 éves kortól legális az alkoholfogyasztás, az Egyesült Államokban azonban 21 év a korhatár. Európában 5 ország – Litvánia,[21][22] Finnország, Svédország, Norvégia és Izland – alkalmaz 18 évnél magasabb korhatárt az alkoholnál, mind az 5 országban 20 éves kortól legális az alkoholfogyasztás.[23]

Egészségre gyakorolt hatásuk[szerkesztés]

A drogok veszélyességi skálája. Az alkohol a legveszélyesebb drogok közé tartozik.[24]
Az egy főre eső alkoholfogyasztás 2016-ban. Az alkoholfogyasztást tiszta alkoholban mérik, a 15 éves és annál idősebb emberekre vetítve.[25]

Az alkoholos italok fogyasztása jelentősen növeli a szájüregi rák, a gégerák, a gyomorrák, a májrák, a vastagbélrák és az emlőrák kialakulásának kockázatát.[26]

Az alkohol pszichoaktív drog, melynek többek közt stimuláns és depresszáns hatása is lehet.[27] A magas véralkoholszintet általában részegségnek nevezik, mert csökkenti a koncentrációs képességet és megnöveli a reakcióidőt. A részegség elmúlását általában másnaposság követi, ami főleg az alkohol okozta kiszáradással és lebomlásának melléktermékeivel hozható összefüggésbe. Az alkohol egyaránt okozhat pszichés és fizikai függőséget, melyet alkoholizmusnak neveznek.

Az alkoholos italok káros következményeire vonatkozó statisztikák[szerkesztés]

Egyes tanulmányok szerint az alkoholos italok felelősek az európai, 15 és 29 év közötti férfiak körében bekövetkezett halálesetek egynegyedéért (közúti balesetek, öngyilkosságok). Jelentős az alkoholos befolyás alatt elkövetett bűnözés is.[28] Magyarországon a többi Európai országhoz képest, és világviszonylatban is különösen elöl van az alkohollal kapcsolatos problémák tekintetében: azaz 2017-ben a világ 193 országa között a Balti országoknak, Fehéroroszország, Oroszország, Moldova, Románia, Csehország, Horvátország, Bulgária, Belgium, és Ukrajna után a 12. helyen van (holtversenyben Szlovákiával, Lengyelországgal, Lettországgal és az Egyesült Királysággal).[29] Magyarországon (akárcsak Finnországban, Szlovéniában, és Dániában) az alkohol a felelős az évi összes haláleset legalább tíz százalékáért.[30]

Vitatott, hogy évente hány ember hal meg a világon alkoholproblémákkal összefüggésben lévő okok miatt. Egy felmérés szerint „2011-ben 4% volt ez az oka az összes halálesetnek, de 2014-re ez a szám 5,9%-ra nőtt. Ez azt jelenti, hogy világszerte 9.000 ember hal meg naponta ebből az okból kifolyólag. Ez nagyjából 60.000 hetente.”[31] Egy, másik 2018-as adat szerint „Minden évben 3 millió ember hal bele az alkoholfogyasztásba, ez napi átlagban több, mint nyolcezer halottat jelent – számolt az Egészségügyi Világszervezet. Ez azt jelenti, hogy húsz emberből egy az alkohol miatt hal meg.”[32] 2013-ban dr. Funk Sándor addiktológus a következő kijelentést tette: „Az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) 2007-ig visszamenőleg megkaptuk azoknak a regisztrált bűncselekményeknek az adatait, amelyekben az elkövető valamilyen tudatmódosító szer vagy alkohol hatása alatt állt. Az eredmény döbbenetes: az egy évben elkö­vetett gyilkosságok nyolcvan százalékánál szerepe volt a szesznek. De az is elrettentő, hogy egy évben egy kisebb településnyi embert vernek össze a részegek. 2007-ben 1781 alkoholos állapotban elkövetett testi sértést regisztráltak, 2008-ban pedig már 2046-ot. Azóta ugyan folyamatos a csökkenés, de az adatok még így is elrettentôek.”[33]

A magyarországi közúti baleseteknek egyes számítások szerint egyenesen 70%-ában alkohol játszik szerepet.[34] Más tanulmányok szerint a magyar kórházakban ápoltak 60–65%-a aktuális problémáinak a valódi oka az alkoholos italok fogyasztása,[35] míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint a magyar férfiak 31%-a küzd alkoholproblémákkal.[36] Zacher Gábor toxikológus becslése szerint évente körülbelül 30 000 fő hal meg Magyarországon alkohollal kapcsolatos betegségekben, és körülbelül 800 000 alkoholista él az országban.[37] (2018-ban 131 100 fő hunyt el Magyarországon,[38] azaz, ha a becslés helyes, a lakosság mintegy 22-23%-ának halála összefüggésben állt az alkoholfogyasztással.) Mivel az alkoholfogyasztás jellemzően az alacsonyan iskolázott, alacsony társadalmi státuszúakra jellemző inkább, így az alkohol okozta betegségek nagyobb arányban fordul elő a szegényebb rétegeknél. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2015-ben az alkohol világszerte 3,3 millió halálesetért volt felelős, ami az összes haláleset 5,9 százaléka volt.[39]

Oroszországban is igen súlyos gondokat jelent a túlzott alkoholfogyasztás. 2008-ban Dmitrij Anatoljevics Medvegyev orosz elnök az alkoholizmust nemzeti katasztrófának nevezte. „Az orvosok szerint a 15 és 54 év közötti oroszok halálozásának mintegy felét alkohollal összefüggő betegségek okozzák, ami a hosszú távú gazdasági növekedési modellekben használt elrettentő demográfiai előrejelzések kulcstényezője. Az idén az iskolákat elhagyóknak várhatóan csak 40 százaléka éri meg az 55-60 éves nyugdíj korhatárt” – idézte az Egészségügyi Világszervezet adatait Tatjána Golikova egészségügyi miniszter.[40] Egyes becslések (2009) szerint évente félmillió ember hal meg az országban a szeszesital-fogyasztással összefüggő okok miatt (2008-ban a 10-14 évesek között 15,4 százalék volt azok aránya – ez 10,85 millió gyereket jelent – , akik rendszeresen az üveghez nyúltak.).[41] Más adatok szerint 2014 körül 20 millió alkoholista élt az országban, ennek egyik oka, hogy a vodkafogyasztás történelmi okokból az évszázadok során népszokási szintre emelkedett.[42] Egy 2018-as jelentés szerint „azon férfiak közül, akik nem érik meg a nyugdíjkorhatárt, 44 százalék az italozás miatt hal meg idő előtt.”[43]

Szeszes italok alkoholtartalma táblázatosan[szerkesztés]

Kép Beer mug transparent.png Royal Tokaji.jpg 2007-11-14BlaueGlasflasche03.jpg Justino Henriques Madeira wine, colheita 1996.JPG Vermouth.jpg Benedictine 01 08.jpg 16-09-17-WikiLovesCocktails-Flaschen-Img0046.jpg Palinka.jpg Old Overholt RyeWhiskey bottle.jpg
Név sörök borok pezsgők likőrborok vermutok likőrök borpárlatok
(brandyk, konyakok)
pálinkák
(gyümölcspárlatok)
whiskyk
Térfogat-
százalék
3–12% 9–18% 9–13% 15–22% 16–18% 15–55% 36–50% 37,5–80% 40–65%
Kép Svensk Vodka.jpg London dry gin Juniper 1.jpg 15-09-26-RalfR-WLC-0133.jpg Sambuca 1l.jpg Garrafa cachaça Sapucaia Florida original 1970 - Brazil.jpg 16-09-17-WikiLovesCocktails-Flaschen-Img0087.jpg Leao norte cachaca flaska.JPG Traditional american glass and bottle.jpg 15-09-26-RalfR-WLC-0099.jpg
Név vodka gin tequila sambuca
(olasz likőrfajta)
cachaça
(brazil rumfajta)
Cognac
(francia borpárlat)
rumok abszint Inländerrum
Térfogat-
százalék
37,5–96% 37,5–60% 35–55% 38–44% 38–80% 40–46% 37,5–80% 45–83% 38–80%

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről. jogtar.hu. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
  2. a b c Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról
  3. MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV – 1-3-1576/89 számú előírás – Szeszesitalok
  4. a b Minimum Age Limits Worldwide. International Center for Alcohol Policies. [2009. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
  5. a b Arnold, John P. Origin and History of Beer and Brewing: From Prehistoric Times to the Beginning of Brewing Science and Technology. Cleveland, Ohio: Reprint Edition by BeerBooks (2005). ISBN 0-9662084-1-2 
  6. a b Volume of World Beer Production. European Beer Guide. (Hozzáférés: 2006. október 17.)
  7. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 13. o. ISBN 963 8334 96 7  
  8. Magyar etimológiai szótár Alkohol, arcanum.hu
  9. Szathmáry László: Adalékok a magyar kémia és vegyipar történetéhez: Az alkohol neveiről
  10. A magyar nyelv szótára – Czuczor–Fogarasi BORLANG, arcanum.hu
  11. Mannó Alajos : Orvos-gyógyszerészi vegytan
  12. alcohol, yourdictionary.com (angolul)
  13. "Stone Age Had Booze" Popular Science, May 1932
  14. Nelson, Max. The Barbarian's Beverage: A History of Beer in Ancient Europe. books.google.co.uk (2005). ISBN 9780415311212. Hozzáférés ideje: 2009. február 22. 
  15. The End of history. Archiválva 2012. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Brewdog.com
  16. The 5 strongest naturally-fermented beers in the world Archiválva 2018. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben berghoffbeer.com
  17. The quiet death of the alcopop. BBC News
  18. Dr. Csanádi József: Sör-, pálinka-, szesz-, és élesztıgyártás
  19. Alcohol Specifications Hungary. Online Distillery Network. (Hozzáférés: 2011. január 4.)
  20. Ready-To-Drink (RTD) Cocktails Fact Sheet cocktailtimes.com
  21. https://www.origo.hu/nagyvilag/20180130-alkoholizmus-litvania.html Drasztikus törvényeket vezettek be Litvániában az alkoholizmus miatt
  22. https://magyarnemzet.hu/archivum/kulfold-archivum/a-litvan-fiataloknak-nemcsak-inni-de-a-poharhoz-erni-is-tilos-lesz-jovore-3876345/ A litván fiataloknak nemcsak inni, de a pohárhoz érni is tilos lesz jövőre
  23. https://en.wikipedia.org/wiki/Legal_drinking_age#/media/File:Miniumumdrinkingage2020.jpg
  24. Nutt D, King LA, Saulsbury W, Blakemore CDevelopment of a rational scale to assess the harm of drugs of potential misuse // Lancet369 (2007) (9566) С. 1047–53. – DOI:10.1016/S0140-6736(07)60464-4. –PMID 17382831.
  25. Alcohol consumption per person. Our World in Data . (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  26. http://www.pkorhaz.hu/App/Pdfek/palyazatok/tamop625/tamop625_5_cikk.pdf Az alkohol legális drog, mely lassú öngyilkossághoz vezet
  27. Little, H. J. (2000. december 1.). „Alcohol as a stimulant drug” (angol nyelven). Addiction 95 (12), 1751–1753. o. DOI:10.1046/j.1360-0443.2000.951217512.x.  
  28. http://www.vargamakai.com/alkohol.html
  29. https://www.origo.hu/gazdasag/20170704-gasztroenerologiai-felmeres-az-alkohol-es-a-rak-osszefuggeserol.html, https://www.origo.hu/gazdasag/20170704-gasztroenerologiai-felmeres-az-alkohol-es-a-rak-osszefuggeserol.html
  30. https://www.origo.hu/egeszseg/20151202-alkoholizmus-alkohol-egeszseg-statisztikak-reszegseg.html
  31. http://narconon.hu/az-alkohollal-kapcsolatos-halalozasi-szam-majdnem-egymilliora-nott-csupan-nehany-ev-alatt/[halott link]
  32. http://medicalonline.hu/kitekinto/cikk/naponta_nyolcezer_halal_alkohol_miatt
  33. Öt gyilkosból négy részegen ölt
  34. http://www.vargamakai.com/alkohol.html
  35. https://444.hu/2016/05/18/alkoholistakkal-vannak-tele-a-korhazak
  36. https://www.portfolio.hu/prof/a-magyarok-borzalmasan-sokat-isznak-mutatjuk-a-rangsort.287628.html
  37. https://mindsetpszichologia.hu/2020/01/21/30-000-en-halnak-meg-evente-az-alkohol-miatt-de-mi-csak-a-drogokkal-foglalkozunk-interju-dr-zacher-gabor-toxikologussal/
  38. https://mandiner.hu/cikk/20190226_tovabb_csokkent_magyarorszag_nepessege_es_a_szuletesek_szama
  39. Magyarországon halnak meg a legtöbben az alkoholtól (Origo, 2015. december 2.)
  40. http://netambulancia.hu/eletmod+2/vodka-az-orosz-nemzeti-katasztrofa-itala
  41. https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/katasztrofaval-fenyeget-az-alkoholizmus-oroszorszagban.422096.html
  42. https://www.origo.hu/nagyvilag/20140213-oroszorszag-belefullad-a-vodkaba.html
  43. https://nepszava.hu/3010877_ujra-a-szesztilalom-reme-fenyegeti-oroszorszagot

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alcoholic Beverage című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]