Alkoholos ital

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az alkoholos ital olyan ital, mely jelentős mennyiségű etanolt (hétköznapi nevén alkoholt vagy szeszt) tartalmaz, és ennek köszönhetően narkotikus hatása van. Az alkohol a kábítószerek közé sorolható (depresszáns)[1], emellett általános sejtméreg, azaz a közhiedelemmel ellentétben önmagában méreg, amely pusztítja a szervezetet.[2] Az alkoholos italok fogyasztása drasztikusan növeli a szájüregi rák, a gégerák, a gyomorrák, a májrák, a vastagbélrák és az emlőrák kialakulásának kockázatát.[3] Az alkoholos italokat a köznyelvben, a vendéglátásban vagy a jogban gyakran szeszes italoknak nevezik.[4] A szakmai terminológiában azonban (például a Magyar Élelmiszerkönyv szerint) a szeszes ital kizárólag égetett szeszes italokat jelent.[5][6] Az alkohol termelése és fogyasztása a világ legtöbb kultúrájában jellemző, a vadászó-gyűjtögető társadalmaktól kezdve egészen a nemzetállamok népeiig.[7][8] Egy másik megközelítés szerint lényegében minden kultúrában megtalálható valamilyen kábítószer általános használata, azonban ezek kultúránként meglehetősen eltérőek lehetnek.[9] Az alkohol elsősorban a nyugati világ klasszikus drogja.[10] Ebből következik, hogy az egyes kultúrák harcát a (nem legális) drogok ellen, felfoghatjuk úgy, mint a „domináns drog harcát a kisebbségi drogok ellen.”[11] (Mint ahogy Európában történik a legális alkohol javára a tiltott kábítószerekkel szemben.)[12] Az újabb kutatások szerint az alkohol az egyik legveszélyesebb drog, amely az emberi szervezet minden sejtjét roncsolja. Ezért az alkoholos italok rendkívül egészségtelen élvezeti cikknek minősülnek, fogyasztásuk soha, még kis mennyiségben sem ajánlott.[13][14][15][16][17] Vitatott, hogy évente hány ember hal meg a világon alkoholproblémákkal összefüggésben lévő okok miatt. Egy felmérés szerint „2011-ben 4% volt ez az oka az összes halálesetnek, de 2014-re ez a szám 5,9%-ra nőtt. Ez azt jelenti, hogy világszerte 9.000 ember hal meg naponta ebből az okból kifolyólag. Ez nagyjából 60.000 hetente.”[18] Egy, másik 2018-as adat szerint „Minden évben 3 millió ember hal bele az alkoholfogyasztásba, ez napi átlagban több, mint nyolcezer halottat jelent – számolt az Egészségügyi Világszervezet. Ez azt jelenti, hogy húsz emberből egy az alkohol miatt hal meg.”[19]

Etimológia[szerkesztés]

Az alkohol elnevezés az arab al-kuḥl (الكحل) szóból származik, eredeti jelentése finom antimon-szulfid por. Ezt használták az egyiptomi nők szemöldökfestésre, és a jó minőségű festékben nem voltak kitapintható szemcsék. Később a szó átvitt értelemben a „nem tapintható” jelentést kapta. Ilyenek az alkoholt tartalmazó italok is, amelyekben nem lehet kitapintani a „lényeget”.[20] Az alkohol (C2H5OH) vegyületét sokféle néven nevezték, a legrégibb magyar neve az égett bor volt, amely nyersanyagára, a borra mutatott, de nevezték még boralék, borláng, borlél, borlelke, borer, borspiritus, borszesz néven is. Később a bor és szesz szavak összeforrtak, és alkohol értelmet kaptak. Az alcohol vini (a bor párlata) kifejezést a 16. században Paracelsus alkotta meg és abból állandósult az alkohol szó mai jelentése.[21][22][23][24][25]

Típusok[szerkesztés]

Különböző alkoholos italok. Balról jobbra: világos sör, házasítatlan malátawhisky, verte abszint (a pohárban hígítva), cognac, fehérbor

Az alacsonyabb alkoholtartalmú italokat (a nyugati világban söröket és borokat) általában cukor- vagy keményítőtartalmú alapanyagok erjesztésével készítik, a 15-20%-nál magasabb alkoholtartalmúakat pedig erjesztés utáni lepárlással, ezek az égetett szeszek vagy szeszes italok. Léteznek azonban magas alkoholtartalmú (fagydesztillációval felerősített) erjesztett italok is, és az is előfordul, hogy égetett szeszből állítanak elő alacsony alkoholtartalmú italokat.

A koktélok különböző italok és szirupok keverékei, és általában közvetlenül fogyasztás előtt készítik el őket. Az összetevőik alkoholtartalmúak és alkoholmentesek egyaránt lehetnek, de a hagyományos értelemben vett koktél legalább egyféle égetett szeszt tartalmaz.

Erjesztett italok[szerkesztés]

Sör[szerkesztés]

Az alkoholos italokat, például a bort (balra) és a sört (jobbra) különböző poharakban szolgálják fel

A sör feltehetően a legrégebben ismert[7][26] és jelenleg a legelterjedtebb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott[8] alkoholos ital, és a harmadik legnépszerűbb ital a víz és a tea után.[27] A sört gabonacefre malátás elcukrosításával (főzésével) és erjesztésével készítik. A cefre általában 100% árpamaláta, vagy ahhoz kevernek egyéb, malátázatlan gabonákat (például búzát, kukoricát vagy rozst) változó mennyiségben.

A sörök két fő típusa az alsó (lager) és felső erjesztésű (általában ale típusú) sör. A sörök alapanyagához a főzési szakaszban általában komlót kevernek, amely a sörnek kesernyés ízt ad és részben tartósítja is. Egyes országokban, mint pl. Belgiumban, gyakran egyéb fűszerekkel vagy gyümölcsökkel is ízesítik a sört. A sör lepárlásával készült italokat (sörpárlatok), illetve a kevés vagy semennyi malátát sem tartalmazó gabonacefréből erjesztett italokat nem nevezzük sörnek, de a fagysűrített söröket igen. A sörök alkoholtartalma általában 4–6%, de lehet 1%-nál alacsonyabb, vagy 10%-nál magasabb is.[28] Erjesztéssel eddig legfeljebb 20–30% közötti alkoholtartalmú söröket állítottak elő,[29] utólagos fagysűrítéssel azonban 60%-osnál erősebbeket is.

A sörfőzés és a sörfogyasztás számos országban a helyi, nemzeti kultúra szerves része a pubok, a sörfesztiválok, a sörfogyasztáshoz kapcsolódó hagyományok, szokások révén. A sörkészítés egyik hagyományos központja Európa északi része volt (ahol nem lehetett bort előállítani), innen terjedt el Európa déli részén és a világ többi országában, elsősorban német, cseh vagy holland bevándorlók révén.

Napjainkban a söripart néhány multinacionális vállalat dominálja, de mellettük minden országban megélnek a kisebb-nagyobb sörfőzdék, amelyek gyakran a helyi specialitásokra és a felsőkategóriás sörökre koncentrálnak.

Bor[szerkesztés]

A bort szőlőből, a gyümölcsbort pedig különböző gyümölcsökből, például szilvából, cseresznyéből, vagy almából készítik. A bor erjesztése a sörénél hosszasabb (teljes) erjesztés, amit érlelés követ (több hónap vagy év), az így létrejött ital alkoholtartalma pedig szőlőbor esetén 9–16%, gyümölcsborok esetén lényegesen alacsonyabb is lehet, például a száraz almabor jellemzően 4-5%-os. A pezsgő készítésekor kevés cukrot adnak a borhoz palackozás előtt, mely másodlagos erjedést eredményez.

A likőrbor átmenet a bor és a szeszes ital közt: készítésekor a bor alkoholtartalmát némileg megnövelik égetett szesz hozzáadásával, illetve típustól függően a bor erjedését is megszakítják vele.

Egyéb erjesztett italok[szerkesztés]

Sok erjesztett ital sem sörnek, sem bornak nem tekinthető. A Távol-Keleten elterjedt, nyugaton gyakran „rizsborként” vagy „rizssörként” emlegetett italok rizsből vagy egyéb gabonából készülnek, de nem malátázással, és az alapanyagaikként használt gabonák is eltérnek a sörétől. Ilyen például a japán szaké, a koreai makkolli és jakcsu, vagy a kínai huangcsiu. Az európai mézsör vagy mézbor neve szintén csak utalás a sör, illetve a bor jellegére. Igen alacsony alkoholtartalmú erjesztett italok a kancatejből készült kumisz vagy a rozskenyérből készült kvasz.

Szeszes ital[szerkesztés]

A lepárlással nyert alkoholt égetett szesznek vagy párlatnak nevezik, a belőle készült italokkal együtt pedig gyűjtőnéven szeszes italnak. Az égetett szeszt a megerjesztett alapanyag lepárlásával nyerik, mely a párlat alkoholtartalmát egybesűríti, megszabadítja az ízanyagok és kozmaolajok nagy részétől, és egyes összetevőket kémiailag megváltoztat. Az égetett szesz a lepárlás módszerétől függően megőrizheti az alapanyag aromáit vagy lehet semleges, és (főleg az utóbbi esetben) gyakran ízesítik is. A likőrök általában semleges párlat ízesítésével és cukrozásával készülnek.[5]

Az 1990-es években népszerűvé váltak az olyan szeszes üdítőitalok is, melyek gyártásakor egy alkoholmentes – általában erősen édesített, szénsavas – üdítőitalhoz égetett szeszt (például rumot vagy vodkát) kevernek. Az alkoholtartalmuk általában 4-7%, az ízükben pedig gyakran nem fedezhető fel az alkohol. Az ilyen italokat angolul gyakran „alcopop” néven emlegetik, mert egyes vélemények szerint az ilyen italok célközönségét az alkoholt még nem fogyasztó, nagyrészt fiatal vásárlók képzik. Ezek szerepét azonban mára egyre inkább átveszik a gyakran hasonló jellegű, édesített és ízesített ciderek, azaz almaborok.[30]

A Távol-Keleten gyakoriak az olyan italok, melyeket a likőrökhöz hasonlóan gyártanak különböző gabonapárlatokból, azonban a nyugati borokéhoz hasonló alkoholtartalommal hozzák őket forgalomba. Ilyen például a gyakran „japán szilvaborként” ismert umesu, mely valójában szilvával ízesített, cukrozott, híg gabonapárlat.

Alkoholtartalom[szerkesztés]

Az italok alkoholtartalmát térfogatszázalékban adják meg (például 40% vol.), ami azt jelzi, hogy az ital térfogatának hány százaléka alkohol. Az úgynevezett szeszfok szintén térfogatszázalékot jelent. Az Egyesült Államokban az alkoholtartalom hivatalos mértékegysége az amerikai szeszfok azaz degree proof (gyakran egyszerűen csak proof), ami a térfogatszázalék kétszerese – 100° proof tehát 50% alkoholt jelent. Eredete a brit degree proof, mely 100 foknál 57,1%-os szeszt jelent, azaz a vele átitatott lőpor már meggyújtható – ez elterjedt módszere volt a szeszfok ellenőrzésének. A szeszfokolók 19. századi elterjedése előtt különböző egyéb módszereket is használtak a szesztartalom ellenőrzésére vagy mérésére.

A lepárlás legfeljebb 97,2 térfogatszázalékos (95,6 tömegszázalékos) alkoholtartalmú párlatot eredményez, mert ilyen aránynál az alkohol és a víz azeotrópos elegyet képez.[31] A gyakorlatban általában nem desztillálnak 96,5%-nál erősebb alkoholt – a finomszesz 96-96,5% alkoholtartalmú.[32]

A legtöbb élesztő nem képes 18%-nál nagyobb alkoholtartalom mellett szaporodni. Ennél erősebb erjesztett italt ezért általában nem lehet előállítani, egyes baktériumtörzsek segítségével azonban akár 25% alkoholtartalom is elérhető.

Gyakran égetett szeszből is készülnek alacsony alkoholtartalmú italok, például egyes koktélok. A leggyengébb likőrök mindössze 15% alkoholt tartalmaznak,[5] míg távol-keleti megfelelőik gyakran ennél is kevesebbet. A japán umesu például egy sócsúból készült szilvalikőr 10–15% alkohollal. Elterjedtek az égetett szeszt tartalmazó, palackozott alkoholos üdítőitalok is 4–6% alkoholtartalommal.[33] A tárolhatósága miatt különösen magas (45–83%) alkoholtartalommal palackozott abszintot hagyományosan 11-12%-osra hígítva fogyasztják el, míg a közvetett utódjainak tekinthető Pernod likőrt és a pastist sokszor ennél is hígabban.

Egészségre gyakorolt hatásuk[szerkesztés]

Az egy főre eső alkoholfogyasztás 2016-ban. Az alkoholfogyasztást tiszta alkoholban mérik, a 15 éves és annál idősebb emberekre vetítve.[34]

„Nincs olyan alkoholmennyiség, amely biztonsággal fogyasztható lenne” – fogalmaz egy tanulmány.[35] Több tanulmány, így a Scientific Reports online tudományos folyóirat 2015-ös,[36] a Scientific Research Society 2017-es,[37] és a David Nutt, a bristoli egyetem pszichofarmakológiai tanszékének vezetője által vezetett 2010-es kutatás közlése[38] a legveszélyesebb kábítószernek minősítette az alkoholt. Manfred Singer professzor, német alkoholkutató az Apotheken Umschau című szaklapnak nyilatkozva már 2009-ben kiegészítette ezt azzal az állításával, hogy „valamilyen módszertani hiba áll az elmúlt években megjelent csaknem minden olyan tanulmány hátterében, amely az egészségre hasznosnak minősíti a mérsékelt szeszesital-fogyasztást.”[39]

A legtöbb országban az alkoholt tartalmazó italok gyártása, forgalmazása és fogyasztása legális, ugyanakkor törvényileg szabályozzák, hogy milyen életkorú állampolgárok ihatnak alkoholt. A minimális életkor 16 és 25 életév között változik az országtól és néha az ital típusától is függően. A legtöbb országban 18 éves kor fölött legális az alkoholfogyasztás, az Egyesült Államokban azonban 21 év fölött legális az alkohol fogyasztása. Európában 5 ország – Litvánia[40][41], Finnország, Svédország, Norvégia és Izland – alkalmaz 18 évnél magasabb korhatárt az alkoholnál, mind az 5 országban 20 éves kortól legális az alkoholfogyasztás.[42] Aric Sigman biológus, a brit orvostudományi társaság (Royal Society of Medicine) tagja úgy véli, hogy ideális esetben a fiataloknak az agy teljes kifejlődéséig, 24 és fél éves korukig nem szabadna alkoholt fogyasztani[43]

Minden alkoholos ital természetes erjedésből származó alkoholt tartalmaz, az erjedést azonban gyakran lepárlás követi. Ezért az alkoholos italok két fő csoportba sorolhatók: erjesztett italok és égetett szeszes italok. Az alkohol a legtöbb cukortartalmú italban is előfordul, de a jelentéktelen (általában 0–1% közötti) alkoholtartalmú italokat nem nevezzük alkoholos italoknak.

Az alkohol pszichoaktív szer, melynek nyugtató hatása van. A magas véralkoholszintet általában részegségnek nevezik, mert csökkenti a koncentrációs képességet és megnöveli a reakcióidőt. A részegség elmúlását általában másnaposság követi, ami főleg az alkohol okozta kiszáradással és lebomlásának melléktermékeivel hozható összefüggésbe. Az alkohol egyaránt okozhat pszichés és fizikai függőséget, melyet alkoholizmusnak nevezünk.

Fontos kiemelni, hogy az alkoholos italok a felelősek (és nem feltétlenül a direkt alkoholizmus) egyes tanulmányok szerint az európai 15 és 29 közötti férfiak körében bekövetkezett halálesetek egynegyedéért (közúti balesetek, öngyilkosságok). Jelentős az alkoholos befolyás alatt elkövetett bűnözés.[44] Magyarországon a többi Európai országhoz képest, és – tekintve, hogy az európai kontinensen az ázsiai orosz területeket leszámítva a többihez képest magasabb az alkoholfogyasztás[45] – világviszonylatban is különösen elöl van az alkohollal kapcsolatos problémák tekintetében: azaz 2017-ben a világ 193 országa között a Balti országoknak, Fehéroroszország, Oroszország, Moldova, Románia, Csehország, Horvátország, Bulgária, Belgium, és Ukrajna után a 12. helyen van (holtversenyben Szlovákiával, Lengyelországgal, Lettországgal és az Egyesült Királysággal).[46] Magyarországon (akárcsak Finnországban, Szlovéniában, és Dániában) az alkohol a felelős az évi összes haláleset legalább tíz százalékáért.[47] Ennek ellenére Magyarországon az alkohollal kapcsolatos súlyos kérdések egy megfogalmazás szerint „szent tehénnek számítanak”,[48] tabusítva vannak.

Oroszországban egy 2018-as jelentés szerint „azon férfiak közül, akik nem érik meg a nyugdíjkorhatárt, 44 százalék az italozás miatt hal meg idő előtt.”[49]

A magyarországi közúti baleseteknek egyes számítások szerint egyenesen 70%-ában alkohol játszik szerepet.[50] Más tanulmányok véleménye szerint a magyar kórházakban ápoltak 60–65%-a aktuális problémáinak a valódi oka az alkoholos italok fogyasztása,[51] míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint a magyar férfiak 31%-a küzd alkoholproblémákkal.[52] Zacher Gábor toxikológus becslése szerint évente körülbelül 30 000 fő hal meg Magyarországon alkohollal kapcsolatos betegségekben, és körülbelül 800 000 alkoholista él az országban.[53] (2018-ban 131 100 fő hunyt el Magyarországon,[54] azaz, ha a becslés helyes, a lakosság mintegy 22-23%-ának halála összefüggésben állt az alkoholfogyasztással.) Mivel az alkoholfogyasztás jellemzően az alacsonyan iskolázott, alacsony társadalmi státuszúakra jellemző inkább, így az alkohol okozta betegségek nagyobb arányban fordul elő a szegényebb rétegeknél. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2015-ben az alkohol világszerte 3,3 millió halálesetért volt felelős, ami az összes haláleset 5,9 százaléka volt.[55]

Szeszes italok alkoholtartalma táblázatosan[szerkesztés]

Kép Borsodi - 2015.03.11.JPG Royal Tokaji.jpg 2007-11-14BlaueGlasflasche03.jpg Justino Henriques Madeira wine, colheita 1996.JPG Vermouth.jpg Benedictine 01 08.jpg 16-09-17-WikiLovesCocktails-Flaschen-Img0046.jpg Palinka.jpg RyeWhiskey.jpg
Név sörök borok pezsgők likőrborok vermutok likőrök borpárlatok
(brandyk, konyakok)
pálinkák
(gyümölcspárlatok)
whiskyk
Térfogat-
százalék
3–12% 9–18% 9–13% 15–22% 16–18% 15–55% 36–50% 37,5–80% 40–65%
Kép Svensk Vodka.jpg London dry gin Juniper 1.jpg 15-09-26-RalfR-WLC-0133.jpg Sambuca 1l.jpg Garrafa cachaça Sapucaia Florida original 1970 - Brazil.jpg 16-09-17-WikiLovesCocktails-Flaschen-Img0087.jpg Leao norte cachaca flaska.JPG Traditional american glass and bottle.jpg 15-09-26-RalfR-WLC-0099.jpg
Név vodka gin tequila sambuca
(olasz likőrfajta)
cachaça
(brazil rumfajta)
Cognac
(francia borpárlat)
rumok abszint Inländerrum
Térfogat-
százalék
37,5–96% 37,5–60% 35–55% 38–44% 38–80% 40–46%
[1]
37,5–80% 45–83% 38–80%

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.mondjnemetadrogokra.hu/drugfacts/alcohol.html
  2. https://www.hazipatika.com/taplalkozas/anyagcsere/cikkek/az_alkoholizmushoz_tarsult_leggyakoribb_betegsegek/20021202153508
  3. http://www.pkorhaz.hu/App/Pdfek/palyazatok/tamop625/tamop625_5_cikk.pdf Az alkohol legális drog, mely lassú öngyilkossághoz vezet
  4. 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről. jogtar.hu. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
  5. a b c Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról
  6. MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV – 1-3-1576/89 számú előírás – Szeszesitalok
  7. a b Arnold, John P. Origin and History of Beer and Brewing: From Prehistoric Times to the Beginning of Brewing Science and Technology. Cleveland, Ohio: Reprint Edition by BeerBooks (2005). ISBN 0-9662084-1-2 
  8. a b Volume of World Beer Production. European Beer Guide. (Hozzáférés: 2006. október 17.)
  9. (szerk.) Demetrovics Zsolt: A szintetikus drogok világa. Diszkódrogok, drogfogyasztók, szubkultúrák, Animus Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-408-190-8, 184. o.
  10. Demetrovics, i. m., 187. o.
  11. Demetrovics, i. m., 186. o.
  12. Az alkoholt csak a drogok fényében látjuk (Magyar Nemzet, 2018. március 8.)
  13. https://www.hazipatika.com/eletmod/veszelyben/cikkek/kiderult_a_keves_alkohol_is_veszelyes/20180827154217
  14. https://www.origo.hu/egeszseg/20150224-az-alkohol-a-legveszelyesebb-elvezeti-cikk.html
  15. https://mystique.cafeblog.hu/2017/08/17/5-ok-amiert-az-alkohol-a-legveszelyesebb-legalis-kabitoszer/
  16. https://www.nyugat.hu/cikk/alkohol_hivatalosan_is_a_legveszelyesebb_drog
  17. https://www.blikk.hu/aktualis/az-alkohol-szintiszta-mereg/3s899bv
  18. http://narconon.hu/az-alkohollal-kapcsolatos-halalozasi-szam-majdnem-egymilliora-nott-csupan-nehany-ev-alatt/
  19. http://medicalonline.hu/kitekinto/cikk/naponta_nyolcezer_halal_alkohol_miatt
  20. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 13. o. ISBN 963 8334 96 7  
  21. Magyar etimológiai szótár Alkohol, arcanum.hu
  22. Szathmáry László: Adalékok a magyar kémia és vegyipar történetéhez: Az alkohol neveiről
  23. A magyar nyelv szótára – Czuczor–Fogarasi BORLANG, arcanum.hu
  24. Mannó Alajos : Orvos-gyógyszerészi vegytan
  25. alcohol, yourdictionary.com (angolul)
  26. "Stone Age Had Booze" Popular Science, May 1932
  27. Nelson, Max. The Barbarian's Beverage: A History of Beer in Ancient Europe. books.google.co.uk (2005). ISBN 9780415311212. Hozzáférés ideje: 2009. február 22. 
  28. The End of history. Archiválva 2012. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Brewdog.com
  29. The 5 strongest naturally-fermented beers in the world Archiválva 2018. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben berghoffbeer.com
  30. The quiet death of the alcopop. BBC News
  31. Dr. Csanádi József: Sör-, pálinka-, szesz-, és élesztıgyártás
  32. Alcohol Specifications Hungary. Online Distillery Network. (Hozzáférés: 2011. január 4.)
  33. Ready-To-Drink (RTD) Cocktails Fact Sheet cocktailtimes.com
  34. Alcohol consumption per person. Our World in Data . (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  35. https://www.hazipatika.com/eletmod/veszelyben/cikkek/kiderult_a_keves_alkohol_is_veszelyes/20180827154217
  36. https://www.origo.hu/egeszseg/20150224-az-alkohol-a-legveszelyesebb-elvezeti-cikk.html
  37. https://mystique.cafeblog.hu/2017/08/17/5-ok-amiert-az-alkohol-a-legveszelyesebb-legalis-kabitoszer/
  38. https://www.nyugat.hu/cikk/alkohol_hivatalosan_is_a_legveszelyesebb_drog
  39. https://www.blikk.hu/aktualis/az-alkohol-szintiszta-mereg/3s899bv
  40. https://www.origo.hu/nagyvilag/20180130-alkoholizmus-litvania.html Drasztikus törvényeket vezettek be Litvániában az alkoholizmus miatt
  41. https://magyarnemzet.hu/archivum/kulfold-archivum/a-litvan-fiataloknak-nemcsak-inni-de-a-poharhoz-erni-is-tilos-lesz-jovore-3876345/ A litván fiataloknak nemcsak inni, de a pohárhoz érni is tilos lesz jövőre
  42. https://en.wikipedia.org/wiki/Legal_drinking_age#/media/File:Miniumumdrinkingage2020.jpg
  43. Csak 24 éves kortól lehetne alkoholt inni? (HVG, 2011. június 7.)
  44. http://www.vargamakai.com/alkohol.html
  45. https://www.origo.hu/gazdasag/20170704-gasztroenerologiai-felmeres-az-alkohol-es-a-rak-osszefuggeserol.html
  46. https://www.origo.hu/gazdasag/20170704-gasztroenerologiai-felmeres-az-alkohol-es-a-rak-osszefuggeserol.html, https://www.origo.hu/gazdasag/20170704-gasztroenerologiai-felmeres-az-alkohol-es-a-rak-osszefuggeserol.html
  47. https://www.origo.hu/egeszseg/20151202-alkoholizmus-alkohol-egeszseg-statisztikak-reszegseg.html
  48. https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/az-alkoholt-csak-a-drogok-fenyeben-latjuk-3855459/
  49. https://nepszava.hu/3010877_ujra-a-szesztilalom-reme-fenyegeti-oroszorszagot
  50. http://www.vargamakai.com/alkohol.html
  51. https://444.hu/2016/05/18/alkoholistakkal-vannak-tele-a-korhazak
  52. https://www.portfolio.hu/prof/a-magyarok-borzalmasan-sokat-isznak-mutatjuk-a-rangsort.287628.html
  53. https://mindsetpszichologia.hu/2020/01/21/30-000-en-halnak-meg-evente-az-alkohol-miatt-de-mi-csak-a-drogokkal-foglalkozunk-interju-dr-zacher-gabor-toxikologussal/
  54. https://mandiner.hu/cikk/20190226_tovabb_csokkent_magyarorszag_nepessege_es_a_szuletesek_szama
  55. Magyarországon halnak meg a legtöbben az alkoholtól (Origo, 2015. december 2.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alcoholic Beverage című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Egyéb külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]