Alkoholizmus Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Egy magyar alkoholellenes rajz: bortermelés millió hektoliterben 1928-ban (a Társadalmi lexikonból)

Magyarországon az alkoholizmus komoly népbetegségnek számított és számít, ez azonban az alkoholfogyasztásnak csak egyik (legsúlyosabb) szintje. Ugyanakkor a mérsékeltebb és/vagy eseti alkoholfogyasztás is számos problémával függ össze, amelyeket ez a szócikk igyekszik összegyűjteni. A bajok egyik fő oka, hogy „az alkoholfogyasztás fontos szociális szerepet tölt még be a tár­sa­da­lom­ban”.[1][2] Egy másik tanulmány így fogalmaz: „A magyar kultúra minden rétegében évszázadok óta megtaláljuk az ivás, sőt a lerészegedés pozitív értékelését: a legnagyobb tömegekben elterjedt kultúrában, a népdalokban (Kicsiny hordócska, jó bor lakik benne) és a magyar nótákban (Korcsmárosné, száz szál gyertyát, száz icce bort tegyen az asztalra); az irodalomi kultúrát népszerűsítő művekben (Dobó István lerészegedése az »Egri csillagok« filmváltozatában); a magyar kultúra legszebb alkotásaiban (az egyik legszebb magyar költemény, a »Vén cigány« refrénje: »Szív és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal!«)”.[3] Meglepő, hogy a vezető személyiségek „szent tehénként” tekintenek a kérdésre, és kerülik a bolygatását.[4]

Az alkoholfogyasztás[szerkesztés]

Egy megközelítés szerint lényegében minden kultúrában megtalálható valamilyen kábítószer általános használata, azonban ezek kultúránként meglehetősen eltérőek lehetnek.[5] Az alkohol elsősorban a nyugati világ klasszikus drogja.[6] Ebből következik, hogy az egyes kultúrák harcát a (nem legális) drogok ellen, felfoghatjuk úgy, mint a „domináns drog harcát a kisebbségi drogok ellen.”[7] (Mint ahogy Európában történik a legális alkohol javára a tiltott kábítószerekkel szemben.)[4]

Az alkoholizmus fogalma[szerkesztés]

A magyar értelmező szótár szerint az alkoholizmusnak két fő jelentése van:[8]

  • „Szeszes italoknak, főként pálinkaféléknek az egészségre káros mérvű, szenvedélyes, rendszeres fogyasztása.”
  • „Az ennek következtében jelentkező és főként az idegrendszer bántalmaiban megnyilatkozó kóros állapot, ill. betegség.”

A közbeszéd általában össze szokta vonni a két dolgot. Régebben elterjedt volt az iszákosság használata is, ez azonban a magyar értelmező szótár szerint inkább a részegeskedést – az alkoholfogyasztás és az alkoholizmus egyik lehetséges tünetét – jelenti:

  • [iszákos] „Olyan (személy), aki rendszeresen sok bort, szeszes italt fogyaszt; részeges.”[9]

Mivel az alkoholizmusnak minősítik pontatlanul gyakran a különböző szintű és formájú alkoholfogyasztást, szükséges kisebb csoportokra bontani az alkoholfogyasztók körét. Ennek egyik formája a következőképpen néz ki:[10]

  • 1. Az absztinensek sohasem isznak. Ez kiterjedhet az egész életükre, vagy annak bizonyos időszakára.
  • 2. A társasági ivók szeszes italt rendszeresen nem vásárolnak, és csak bizonyos alkalmakkor ill. társaságban isznak.
  • 3. A rendszeresen, de mértékletesen ivók esetében a szeszes italok a táplálkozás és az élvezetszerzés szerves részei, de lerészegedni nem szoktak.
  • 4. A ritkán, de mértéktelenül ivók azok, akik alkalmanként, pl. házibulikban lerészegednek.
  • 5. A szeszes italt mértéktelenül fogyasztó nagyivók sokat isznak, de egyelőre az alkoholbetegség tünetei még nem jelentkeznek náluk.
  • 6. A mértéktelenül ivó, un. részegesek vagy iszákosok rendszeresen lerészegednek, de az alkohol-függőség tünetei nem (vagy még nem) észlelhetők.
  • 7. Az alkoholisták esetében a mértéktelen szeszesital-fogyasztás már alkohol-függőséghez és – ital hiányában – megvonásos tünetekhez vezet.

Az etanol hatásai az emberi szervezetre[szerkesztés]

Fontos kiemelni, hogy mennyiségtől függetlenül az alkoholos italokban lévő alkohol, pontos nevén etil-alkohol (borszesz, C2H5OH) az emberi szervezet egészére önmagában mérgező vegyület.[11][12] Ennek egyik fontos és kedvelt – ám korántsem kizárólagos – része a tudatmódosító képesség – azaz az etanol hatással van az idegrendszerre, ezért orvosi szakszóval pszichoaktív szernek minősül.[13] A tünetek növekedését viszont nem kizárólag az elfogyasztott alkoholos ital mennyisége, hanem azok alkoholtartalma is befolyásolja. Az alkoholmérgezés fokozatai a következők:[14]

  • Normál tudat állapot: mintegy 0,5 ezrelék alatt az alkoholmérgezésnek látható jele nincs.
  • Enyhe ittasság: 0,3-1,2 ezrelék esetén felszabadultság-érzés, beszédessé válás, apróbb mozdulatok elbizonytalanodása következik be, a reakcióidő csökkenést mutathat.
  • Ittasság: 0,9-2,5 ezrelék esetén a reflexek erőteljes lassulása, a járás bizonytalanná válása, az egyensúlyérzés, a felfogóképesség, gyakran ítélőképesség erős romlása kíséri az állapotot.
  • Zavart viselkedés: 1,8-3,0 ezrelék esetén az összpontosítási képesség elvesztése, az egyszerűbb mozdulatok bizonytalanná válása, a térbeli tájékozódóképesség elvesztése jelentkezik. Megjelennek a fizikai rosszúllét jelei: szédülés, fejfájás, hányinger.
  • Aluszékonyság: 2,5-4,0 ezrelék esetén fizikai és szellemi lomhaság, a fejfájás, a szédülés, a vizelési inger és a hányinger fokozódása, a reakcióidő rendkívüli elhúzódása, és a helytől független erős elalvási kényszer a jellemző.
  • Kómás/Életveszélyes állapot: 3,5-5,0 ezrelék esetén teljes eszméletvesztés következik be, a testhőmérséklet kórósan alacsonyra süllyed. A légzés és a keringés koordinálatlanná válik, de a légzés le is állhat, ami fulladásos halálhoz vezet.
  • Halál: durván 5 ezrelékpont feletti véralkoholszint az alkoholmérgezés szélsőségesen magas szintjének minősül: ebben az állapotban az életfunkciók fenntartása gyakorlatilag lehetetlen.

Az alkohol emellett kiváltó okként szerepelhet többek közt az elhízás, a memóriaromlás, a depresszió, a stroke, a máj-elzsírosodás, és a hasnyálmirigy-gyulladás esetén is.[15] „Nincs olyan alkoholmennyiség, amely biztonsággal fogyasztható lenne” – fogalmaz egy másik tanulmány.[16] Manfred Singer professzor, német alkoholkutató az Apotheken Umschau című szaklapnak nyilatkozva már 2009-ben felhívta a közfigyelmet arra, hogy „valamilyen módszertani hiba áll az elmúlt években megjelent csaknem minden olyan tanulmány hátterében, amely az egészségre hasznosnak minősíti a mérsékelt szeszesital-fogyasztást.”[12]

Más drogoktól eltérően széles körben elfogadott, jogilag általában bizonyos keretek között fogyasztása és forgalmazása engedélyezett Magyarországon is. Egyes vélemények szerint a legveszélyesebb legális kábítószer.[17][18][19] Ezeket a nézeteket Magyarországra nézve Szemelyácz János pszichiáter, addiktológus és pszichoterapeuta is megerősíti.[20]

A magyarországi alkoholizmus múltja[szerkesztés]

Az alkohollal kapcsolatos problémák, beleértve a direkt alkoholizmust már a középkor óta ismert volt Magyarországon. Korai feljegyzésként tanúskodik a Képes krónika II. Béla magyar király (1110–1141) esetéről, aki vaksága miatt fordult a kábítószerhez: „Miután az ország megerősödött kezében, borivásra adta magát. Udvari emberei hozzászoktak, hogy mindent megkaptak a királytól, amit részegségében kértek tőle, és amire a király kijózanodott, vissza már nem vehette.” A király – feltehetően alkoholizmusa miatt – fiatalon, alig 30 éves korában hunyt el.[21] Négy évszázaddal később hasonló problémákról ír Forgách Ferenc erdélyi kancellár De statu rei publicae Hungaricae commentarii című művében II. János magyar király vagy ismertebb nevén János Zsigmond (1540–1571) története kapcsán is. János Zsigmond is korán, életének 31. életévében hunyt el.[22]

A 16. századtól kezdve maradtak fenn irodalmi alkotások, amelyek az alkohollal kapcsolatos veszélyekre hívták fel a figyelmet. Az 1979-ben megjelent A magyarországi alkoholizmus elleni küzdelem múltjából című könyv komolyabb gyűjteményt állított össze ezekből a szövegekből.[23] A teljesség igény nélkül néhány:

Szenczi A. Pál református lelkész Részegesek Jajos Pohara címen írt prédikációt.[26] Sokat foglalkoztak más korabeli egyházi emberek (így például Bornemisza Péter, Kulcsár György, Pázmány Péter) az iszákosság kérdésével, és több nagy úr, így II. Rákóczi Ferenc is mértékletes életmódjáról és az alkoholizmus elítéléséről volt ismert. Több országgyűlések törvény, határozat és törvényhatóságok rendelet kiadásából lehet következtetni a betegség 17–18. századi elterjedt voltára.[23]

A 19. században több beszédében és értekezésében Széchenyi István, Kossuth Lajos, Czuczor Gergely, Királyi Pál és Király János támadta az alkoholizmust, és különösen a pálinkafogyasztást.[23]

Ugyanakkor kiemelendő a 19. század második felében új, hatalmas szeszgyárak létesültek országszerte és különösen Budapesten. Ezek működését az állam semmilyen módon nem korlátozta.[27] Néhány ezek közül: Dreher Sörgyárak Zrt., Óbudai Szeszgyár, Gschwindt-féle Szesz-Élesztő-Likőr és Rumgyár, Első Magyar Szeszfinomító, Orczy úti Szeszgyár.

Az 1862-ben alapított kőbányai Dreher Sörgyárak egyik, ma már üzemen kívül lévő épülete

A magyarországi alkoholizmus a 20. század első felében[szerkesztés]

Auguste-Henri Forel svájci elmeorvos, az alkoholfogyasztás ellenzője több előadást is tartott a századelő Budapestjén

A 20. század elején szervezett formában megindult az alkoholizmus elleni küzdelem a szocialista orvosok és társadalomtudósok részérül különböző egyesületek keretében. Ennek hátterében többek közt az állt, hogy Budapesten több előadást tartott a témakörrel kapcsolatban az alkoholfogyasztás radikális ellenzőjeként ismert Auguste-Henri Forel svájci pszichiáter, a zürichi elmegyógyintézet korábbi igazgatója. Forel tevékenységének köszönhető, hogy hamarosan létrejött a Good Templar-rend magyarországi szervezete. Az ekkoriban fellépő alkoholellenes orvosok és egyéb tudósok:

  • Madzsar József (1876–1944) orvos, 1918–1919-ben a Fővárosi Könyvtár igazgatója (A szeszes italok hatása az utódokra),
  • Pogány József (1886–1938) újságíró, kommunista politikus, később a Tanácsköztársaság idején külügyi népbiztos,
  • Stein Fülöp (1867–1918) az Angyalföldi Elmegyógyintézet, majd Schwartzer-féle intézet főorvosa (Az alkoholizmus ellen való védekezés hazánkban, Az alkohol, Az alkohol kérdés mai állásáról, Az iszákosság és annak leküzdése),
  • Hollós József (1876–1947) orvos, szegedi kórházi boncoló főorvos (Az alkoholizmus okairól, A szeszes italok hatása a szervezetre),
  • Dóczi Imre orvos (Nemzetgazdasági szempontok az alkoholkérdésben, Az alkohol és hatása a gyermekre, A közigazgatás föladata az alkoholellenes küzdelemben),
  • Salgó Jakab (1849–1918) az Országos Ideg és Elmegyógyintézet főorvosa (A szeszmérgezés és nehéz kórság kórtani viszonya, Az alkoholizmus társadalmi jelentősége),
  • Pándy Kálmán (1868–1945) a nagyszebeni Állami Elmegyógyintézet igazgató főorvosa (A szeszes italokról és nemi betegségekről),
  • Hollós István (1872–1957) az Országos Ideg és Elmegyógyintézet osztályvezető főorvosa (Az alkoholisták gyógyítása az elmegyógyintézetben),
  • Cholnoky Jenő (1870–1950) földrajztudós (Az alkohol a földön),
  • Nógrády László (1871–1939) állami főgimnáziumi tanár, pszichológus (Az alkohol).
  • Arató Emil (1885–1978) sportorvos, az Alkohol Ellenes Munkás Szövetség alapító elnöke.

Az alkohol néven külön folyóirat is indult a témakörrel kapcsolatos tudományos értekezések számára. Donáth Gyula (1849–1944), a Szent István Kórház az ideggyógyászati osztályának főorvosa is vezető szerepet töltött be az alkoholellenes mozgalomban és megalakulása óta elnöke volt az Absztinens Orvosok Egyesületének. Több tanulmánya megjelent a témakörrel kapcsolatban (Alkohol és munka, Az alkoholtilalom kivihetősége Magyarországon, Alkoholizmus és alkoholkérdés).[28] Foglalkozott az alkoholkérdéssel Dalmady Zoltán (1880–1934) orvos is 1909-ben megjelent Mendemondák a természettudomány köréből című kötetében, és feketén-fehéren szót emel az alkohol bárminemű fogyasztása ellen:

„Az alkohol, mint a közérdeklődés egyik központja, számos mendemondának ád anyagot. Szomorú, de való igaz, hogy e téves adatokat aljas önérdekből sokan céltudatosan, tervszerűen terjesztik. Hiába beszél a szesz ellen a tanító, a pap, az alkohol elleni küzdelem valamely harcoló tagja, mikor a nép látja, hogy a szeszmérés az állam támogató oltalma alatt áll, hogy a bor az oltáron is létjogosultsággal bíró nemes ital. Még ha kiirtanók is a palotáktól a kunyhókig elterjedt rossz szokásainkat, hogy csak szeszfogyasztás mellett tudunk jóízűen beszélgetni, hogy minden ünnepségünket, legyen az újév, névnap, jubileum, keresztelés, esküvő vagy halotti tor, csak szeszfogyasztás kíséretében tudjuk »méltóan« megülni: még akkor is sok csataterünk maradna a különböző mendemondák által okadatolt szeszfogyasztás ellenében.”[29]

A következő megállapításokat teszi:[29]

  • az alkohol legcsekélyebb fogyasztása is rontja, nemhogy fokozná a munkaképességet;
  • az alkohol egyik legjellemzőbb hatása a kritika elhomályosítása;
  • az alkohol a hideg érzést ugyan csökkenti, de a testet nem melegíti;
  • az alkohol táplálkozás szempontjából szörnyű méreg, drága, egyben nagyon is egyoldalú és nélkülözhető értékkel bíró tápszer („Annyi fehérje, amennyi 1 l sörben van, van 120 g tejben, 25 g húsban, 60 g kenyérben – de míg 1 l sör 40—50 fillér, addig 120 g tej 2—3 fillér, 25 g hús 3—8 fillér, 60 g kenyér pedig 2 fillér.”)

A rövid életű 1919-es Tanácsköztársaság alatt teljes szesztilalmat vezettek be, amelyet később megszüntettek.[30]

Dr. Stein Fülöp kutatásai szerint Budapesten a 20. század elején még egy a mértékletesen élő munkás is keresetének átlagosan 15%-át költötte szeszes italokra.[31] Magyarországon a dr. Dóczi Imre által feldolgo­zott adatgyűjtés szerint (1908) 354 letartóztatási inté­zet 70.707 (56.648 férfi, 14.059 nő) foglya közül kifejezetten iszákos volt 8320 (11,3%), rendszeresen élt szeszes itallal 42.107 (58,5%), kivé­telesen ivott szeszt 19.921 (27%). A bűntett elkövetése alkalmával ittas állapotban volt 16.649 (27,9%) férfi és 2779 (19,77%) nő.[32] (Ez összesen 19.428 személy, azaz az összes letartóztatottak 27.48%-a.) A korszak jelentős enciklopédiája, a Révai nagy lexikona I. kötete (1911) kiemeli a fenti adatok mellett:

„A szeszes italok fogyasztása nagy mértékben hozzájárul a balesetek számának emeléséhez is. A szeszes italok fogyasztása az öngyilkosok szá­mára is nagy befolyást gyakorol. Számos adat szolgáltat bizonyságot arra, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás fontos tényezője az elszegénye­désnek, az anyagi nyomornak. A szeszes italokra kiadott összeg improduktív kiadás, amely — a népesség legnagyobb része kisemberekből, mun­kásokból állván — azoknak háztartását minden haszon nélkül aránytalanul megterheli. [...] A ma­gyarországi munkásság évi jövedelmének átlag 18%-át adja ki szeszes italokra. Nemcsak az egyes embereknek, de az államnak is nagy kárt okoz az, hogy a szeszes italok fogyasztása által egészségükben megtámadott produktív munkára képes emberek millióit veszti el, hanem azáltal is, hogy az alkoholizmus áldozatairól az államnak, vagy a társadalmi jótékonyságnak kell gondos­kodni. A szegényügy, lelencügy, börtönök és fegy­házak, kórházak és elmegyógyintézetek, epilepti­kusok, gyengeelméjűek, hülyék intézeteinek, a közrendnek fenntartása mind oly kötelezettséget ró az államra, amelyek teljesítését jórészben az alkoholizmus teszi szükségessé. Hozzávéve ehhez a munkaképesség csökkenését, a balesetek nagy számát, az élettartam rövidségét és a faj degenerálását, fogalmat kapunk az alkoholizmus pusztí­tásairól. Az alkoholfogyasztás gazdasági kára abban is nyilvánul, hogy a népesség élelmezésé­től nagy mennyiségű gabonát von el. Egy rossz termés valóságos nemzeti csapással ér fel és a nép mégis milliárdokat érő gabonát fogyaszt el sze­szes italok alakjában és vonja el a táplálkozástól. [...] A kísérletekből megállapítható, hogy olyan, anyag, mint az alkohol, mely az élő szervezetre károsan hat, nem szolgálhat egyszersmind olyanul is, amely annak pótlására és felépítésére van hivatva. A szeszes italok fogyasztása a nép legszélesebb-rétegében van elterjedve és az alkoholtermelés, el-árusítás annyi érdeket köt le, hogy a küzdelem csak akkor lesz eredményes, ha minden erre alkal­mas eszközt és fegyvert sikerülni fog ellene harcba vinni.”[32]

A két világháború közötti időben – ha korlátozott mértékben is – nem szünetelt a szocialista orvosok felvilágosító tevékenysége. Ennek két példája Az egészség enciklopédiája (1926) és az Társadalmi lexikon (1928); mindkét mű részletesen foglalkozik az alkoholizmussal kapcsolatos problémákkal. Pazár Zoltán Az ittasság és az iszákosság vizsgálata valamint ennek jelentősége az igazságszolgáltatásban címen részletes monográfiát készített a témakörrel kapcsolatban, amely (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára-sorozat 183. darabjaként jelent meg Budapesten 1942-ben. 1934-ben Dr. Szekeressné Ajtay Mária hívta fel a magyar nők figyelmét az alkoholfogyasztás veszélyeire a Magyar orvosnők tanácsai nők számára című műbe írt tanulmányában (Az alkoholizmusról). Az alkoholos italok teljes elkerülését ajánlja a neves orvosok által a magyar családok számára összeállított népszerű ismeretterjesztő mű, A család egészsége is (1928). Tóth Tihamér (1889–1939) római katolikus pap a fiatalok számára írt nagy sikerű Levelek diákjaimhoz című sorozatában Ne igyál! címen foglalkozott a kérdéssel.

A magyarországi alkoholizmus a 20. század második felében[szerkesztés]

Általánosan[szerkesztés]

A 20. század második felében a növekvő jólét az alkoholfogyasztását növekvését hozta, és ez fokozottan érvényes volt a fiatalkorú lakosságra is. Sajnálatos módon megállapítható, hogy Magyarország is ezen országok halmazába tartozott.[33] Az 1970-es években példa erre Budapest bűnügyi statisztikája, amely szerint az összes fővárosi bűncselekmények 20-22%-ában alkoholos befolyásoltság volt a háttérben. Ez az arány egyes kriminológiai területeken magasabb is volt:[27]

  • garázdaság 70-75%
  • ifjúság elleni bűncselekmények 45-50%
  • emberölés 40%
  • testi sértés 35%.

Hasonlót állít az országos statisztikáról egy másik tanulmány: „az ismertté vált összes bűncselekmény felderített elkövetőinek mintegy egynegyede alkoholtól befolyásoltan vitte végbe tettét.”[34]

Ebben az időben Tariska István (1915–1988), az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet igazgató főorvosa foglalkozott a kérdéssel (Tanulmányok az alkoholizmus pszichiátriai következményeiről).[35] Jelentős feldolgozásnak számít az Alkohológiai Kiskönyvtár is, amely 1980 és 1987 között 10 kötetben jelent meg.

Fontos adalék, hogy ugyanebben az időben az állami gondozásba vett gyerekek 30,8%-ánál a kiváltó ok a szülői alkoholizmus volt. Valamint az is, hogy a budapesti lakosok élelmiszerekkel kapcsolatos kiadásainak mintegy 10-11%-át a szeszes italokra költött pénz tette ki.[27]

1978-ban bevezettek ismét egy korlátozott szesztilalmat, amely szerint munkanapokon volt tilos vendéglátó üzletekben reggel 9 óráig szeszes italt értékesíteni, a dolgozni igyekvők munkaképességét megóvandó.[36]

Részletesen foglalkozik az 1970-es évek alkoholizmusával a Fekete János által összeállított Alkoholizmus. Kórkép vagy korkép? című tanulmánykötet.[37] A tanulmány utal arra, hogy részegeskedés kiemelten veszélyes a társadalomra, mivel nemcsak a személyiség testi-lelki állapotát, társas kapcsolatát károsítja, hanem sérti a közösségé érdekeket, az erkölcsi, magatartásbeli, jogi normákat.[38] A tanulmány megállapítja azt is, hogy ma (1982) Magyarország a világ nagy szeszfogyasztó országai közé tartozik, annak minden káros következményével együtt. Ez:[39]

  1. az abszolút alkoholfogyasztás tekintetében;
  2. az alkoholisták 100.000-et meghaladó nagyságrendjében;
  3. az alkoholista szülők miatt veszélyeztetett helyzetű gyermekek számában;
  4. a családi, elsősorban házastársi kapcsolatok megromlásának növekvő arányában;
  5. az alkoholfogyasztással összefüggő balesetek, megbetegedések, és halálokok emelkedő tendenciájában;
  6. az öngyilkosság fokozódó gyakoriságában;
  7. a részegekkel kapcsolatos jogi és államigazgatási (elsősorban rendészeti problémákban);
  8. a detoxikáló intézmények túlterhelésében;
  9. a kiesett munkanapokban és termelési értékben;
  10. a bűnözésben és más jogsértésekben mutatkozó sajnálatos megnyilvánulásokban; s nem utolsósorban
  11. az alkoholtól befolyásolt áldozatok ezreinek számában egyaránt megmutatkozik.

Táblázatok[szerkesztés]

A fent idézett műből valók a következő adatok is:

  • Becslés a nagyivók számára és az alkoholkövetkezményes halálozására Magyarországon a 30–60 éves férfi korosztályra:[40]
Korosztály Nagyivók száma Elhunytak száma (1978) A korosztály összes tagjainak halálozása viszonyítva az összes halálozáshoz Alkoholfogyasztási okból bekövetkezett halálozás Az alkoholfogyasztási okból bekövetkezett halálozás viszonyítva az összes halálozáshoz
30–60 éves férfiak (az összes férfihalott 22,1%-a) kb. 300.000 fő 16.124 fő 11,51% kb. 40%-uk halálának oka az alkoholfogyasztás kb. 4,6%
Összes lakos kb. 500.000 140.121 fő 100,00 nincs adat nincs adat
  • Az egy főre jutó szeszesital-fogyasztás Magyarországon (literben):[41]
Év Bor Sör Égetett szeszes ital (50% szesztartalomra számítva)
1960 29,9 36,8 2,8
1977 34,0 86,0 9,0
Index 114,0 234,0 310,0
  • Az alkoholtartalmú italok forgalmazásából való költségvetési bevétel növekedése Magyarországon:[42]
Év Bevétel összege
1970 6,2 milliárd Forint
1975 11,1 milliárd Forint
1978 15,5 milliárd Forint
  • Az évi bortermelés alakulása, ötéves átlagok alapján számolva Magyarországon:[43]
1934–1938 1961–1965 1966–1970 1971–1975 1976–1980
1000 literben 330,0 374,0 460,0 495,0 496,0
Index 100 114 139 150 150
  • A szeszipar termelése kiemelt cikkekből Magyarországon:[44]
Italfajta Mértékegység 1960 1970 1975 1978 Index 1978/1960 Index 1978/1970
Rum, pálinka abszolút alkohol tartalom hl 40,7 71,4 176,8 231,7 569 329
Likőr és kevert ital 100 l 6,3 11,9 15,2 21,2 337 178
Gyümölcspálinka (bérfőzéssel együtt) abszolút alkohol tartalom hl 10,3 62,1 60,7 79,4 (1977) 771 128
  • Ittas elkövetők nemenkénti megoszlása (1978):[45]
Nemek Ittas elkövetők (fő) Ittas elkövetők (%)
434 2,20
Férfi 19.304 97,80
Összesen 19.738 100,00
  • Ittas elkövetők korcsoportonkénti megoszlása (1978):[45]
Korcsoport Ittas elkövetők (fő) Ittas elkövetők (%)
Fiatalkorú 15–18 579 2,93
Ifjú felnőtt 19–25 5195 26,32
Felnőtt 25–29 3770 19,10
Felnőtt 30–39 5517 27,95
Felnőtt 40–49 3081 15,61
Felnőtt 50–59 1273 6,45
Idős 60– 323 1,64
Összesen 19.738 100,00
  • Ittas elkövetők megoszlása és részaránya, a bűncselekmény jogi tárgya szerint %-ban (1978):[46]
A bűncselekmény különös jogi tárgya Az összes elkövető %-ban nő Az összes elkövető %-ban férfi Az összes elkövető %-ban (átlag) Bűncselekmény-kategóriánként, az összes elkövető %-ban
Az állam, a béke és az emberiség
(konkrétan: hivatalos személy elleni erőszak, izgatás)
0,92 0,35 33,82
Az államigazgatás és az igazságszolgáltatás 8,75 2,32 3,05 25,74
A közbiztonság és a közrend (közlekedési)
(ebből járművezetés ittas állapotban: 64,99%)
47,47 74,36 73,77 55,56
A népgazdaság 0,06 0,04 0,07
Személyek 7,83 6,54 6,57 15,95
A család, ifjúság és a nemi erkölcs 8,52 1,92 2,06 7,58
A társadalmi tulajdon 11,29 4,96 5,10 5,41
Személyek javai 16,14 8,92 9,06 12,62
Összesen %-ban 100,00 100,00 100,00 24,82
Esetszám 79.516 434 (eset) 19.304 (eset) 19.738 (eset) 79.516:19.738 (eset)
  • Kiemelt bűncselekmények alkoholfogyasztással összefüggő jellemzői az ismertté vált esetek %-ában (1978):[47]
Bűncselekményfajták Alkoholos befolyásoltságú sértettek Alkoholos befolyásoltságú elkövetők Az előző két csoport közti különbség (sért.:+, elk.:-) Elkövetés vendéglátó helyiségben
Emberölés (szándékos) 26,64 22,15 +4,49 6,98
Emberölés (indulati) 29,41 12,50 +16,91 11,76
Testi sértés (halálos) 54,55 25,00 +29,55 6,06
Testi sértés (súlyos) 17,63 16,48 +1,15 11,67
Testi sértés (könnyű) 11,54 11,09 +0,45 6,34
Hivatalos személy elleni erőszak nem volt megállapítható 45,33 -45,33 11,46
Garázdaság 19,33 33,14 -13,81 29,28
Erőszakos közösülés 2,65 12,45 -9,80 0,20
Rablás 37,63 13,35 +24,28 3,58
Zsarolás 2,86 6,76 -3,89
Erőszakos, garázda módszerű 22,52 19,83 +2,69 9,70
Vagyont károsítók 2,56 12,81 -10,25 3,88
Gondatlan jellegű (közlekedési) 3,60 71,53 -67,93
Gondatlan jellegű (egyéb) 7,43 6,67
Összes átlaga 4,84 24,82 -19,98 5,01

A magyarországi alkoholizmus jelene[szerkesztés]

Arra vonatkozóan nincs statisztika hogy az alkoholistákkal egy családban, vagy közösségben élők életét milyen mértékben rombolja az alkoholista destruktív magatartása. Mivel hazánkban (korábbi adatok alapján) mintegy félmillió alkoholista él és a közvetetten érintettek száma milliós nagyságrendre tehető - mára az alkoholizmus a legnagyobb szociális problémává nőtte ki magát. Munkaképtelen, a társadalom által, az adózók pénzéből eltartott, fizikailag is beteg, kórházi kezelésre szoruló, rokkantnyugdíjon és jövedelempótló támogatáson tengődő emberek százezreit termelte ki hazánkban.

Alkoholfogyasztás következményeként Magyarországon elhunytak száma[szerkesztés]

Zacher Gábor toxikológus

Az alkoholfogyasztással összefüggésben lévő éves halálozási számot nem könnyű meghatározni. Régóta ismert, a szakirodalom és a köznapi tapasztalat is bizonyítja, hogy vannak az alkoholistákra különösen jellemző halálokok. Ilyen például a májzsugor, a motoros járműbaleset, és az öngyilkosság miatt bekövetkezett halálozás. Ezekben az esetekben az alkoholisták részaránya kiemelkedően magas (csaknem domináns). Az 1980-as évek kutatásai szerint azonban az alkoholisták 50–60%-a mégsem ezekbe a különösen jellemző halálokokba hal bele – hanem egyéb betegségekbe (rendszerint az általánosan vezető halálokok valamelyikébe, azaz keringési betegségekbe, daganatos betegségekbe stb.) Az alkohol által károsított szervek gyakran csak kórbonctani diagnózisoknál jelennek meg – azonban ha nem a kórbonctani diagnózisok első helyén vannak jelezve, akkor nem is kerülnek bele a halálozási statisztikákba. (Ilyen vizsgálatoknál megbízható következtetések vonhatóak le pl. a májkárosodásból a korábbi mértéktelen alkoholfogyasztásról, akkor is, ha az elhunytnál korábban panaszok nem fordultak elő.)[48]

Súlyos népbetegségként élte át az alkoholizmus az ezredfordulót. Egy példája ennek, hogy 2005-ben mind a férfiak, mind a nők között Magyarországon haltak meg legtöbben alkoholos májbetegség miatt Európában.[49] Hogy évente pontosan hány ember halála áll összefüggésben az alkoholfogyasztással, nehezen határozható meg. A következő becslések ismertek:

  • Zacher Gábor toxikológus 2020-as nyilatkozata szerint évente körülbelül 30.000 fő hal meg Magyarországon alkohollal kapcsolatos betegségekben.[50] (Tekintve, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2018-ban 131.100 fő,[51] míg 2019-ben 129.603 fő[52] hunyt el Magyarországon, a lakosság mintegy 22-23%-ának halála összefüggésben állhat az alkoholfogyasztással.)
  • Egy másik, Origo hirportálon közölt tanulmány (2015) óvatosabb becslést közöl: Magyarországon (akárcsak Finnországban, Szlovéniában, és Dániában) az alkohol a felelős az évi összes haláleset legalább 10%-áért.[53] (Érdekességként említhető, hogy egy becslés a világon mintegy 2,8 millió főre teszi évente az alkoholfogyasztás halálos áldozatainak számát.)[54]

Mindezek az adatok azért is megdöbbentőek, mert a gyakran emlegetett illegális kábítószerek használói körében bekövetkező éves halálozás ennél sokkal alacsonyabb. Egy 2019-es, 2018-ra vonatkozó nyilatkozatában Zacher Gábor 35-36 főben határozta meg ezt a számot.[55]

Táblázatszerűen összefoglalva:

Év Magyarországi összes elhunytak száma Magyarországon alkoholizmussal összefüggésben álló okból elhunytak száma évente (becslés)
2018 131.100 fő Zacher (2020): évente kb. 30.000 fő
Origo (2015): évente az összes halálesetek legalább 10%-a
2019 129.603 fő

A magyarországi alkoholisták száma[szerkesztés]

Hogy körülbelül hány alkoholista él Magyarországon, azt nem könnyű megbecsülni. A hivatalosan nyilvántartott alkoholisták – azaz a pszichiátriai vagy addiktológiai kezelésen megjelentek – száma a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös összesítése alapján „mindössze” 15.683 fő,[56] 2017-ben 15.292 fő volt.[57] Ráadásul az érintettek 2/3-a nő volt,[57] holott közismert a férfiak túlsúlya az alkoholisták körében. Ugyanakkor a témakörrel foglalkozó orvosok a valódi alkoholisták számát ennek sokszorosára becsülik, mivel a betegek körülbelül 90%-a nem kér orvosi segítséget.[57] A következő becslések ismertek:

  • egy 2015-ös tanulmány a Központi Statisztikai Hivatal adatára hivatkozik, amely 475 ezerre teszi az összes magyarországi alkoholista számát, de, mint írja „de ez a mutató csak a kezelt betegeket tartalmazza.”[58]
  • Zacher Gábor 2016-ban körülbelül 800.000 főre tette a magyarországi alkoholisták számát. Ezt kiegészítette azzal, hogy 2,5 millió főre becsüli a nagyivók számát az országban.[59] Egy 2020-as nyilatkozatában ismét megerősítette ezeket az adatokat.[50]
  • egy másik orvos, a szigetvári kórház addiktológiai rehabilitációs Osztályának vezetője, Tóth Miklós 2016-ban ennél magasabbra, 1-1,2 millió főre becsülte a magyarországi alkoholisták számát.[56]
  • Dr. Hegedüs Éva orvos 2018-as cikkében a kettő közötti értéket becsüli: 800.000–1.000.000 fő.[60]
  • Dr. Erdélyi Ágnes, a nagykállói Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház telephelyi orvosigazgató-helyettese 2019-ben a következőt nyilatkozta: „Sokféle adatból próbálják megbecsülni a függők számát egy országban, hazánkban megközelítőleg hatszáz-hétszáz-nyolcszáz vagy akár kilencszázezres nagyságról is beszélhetünk.”[61]
  • az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2014-es becslése szerint Magyarországon a népesség 9,4%-a, azaz közel 1 millió ember alkoholfüggő.[57]
  • ugyancsak az Egészségügyi Világszervezet úgy látja, hogy a magyar férfiak 31%-a küzd alkoholproblémákkal.[62]
  • A WHO 2018-as adatai szerint számuk eléri a 900 ezret is.[63] 90%-uk nem ismeri be a függőségét.[64]

Tóth Miklós, a szigetvári kórház addiktológiai rehabilitációs osztályának vezetője egy 2016-os beszélgetésben úgy nyilatkozott, hogy a magyarországi kórházakban kezelt embereknek körülbelül 60%-a alkoholista. Számításait egy korábbi felmérésre becsülte, amely szerint: „Az Országos Alkohológiai Intézetben korábban úgy számoltak, a kórházban fekvők 65 százaléka valójában alkoholista. Mivel ez az intézmény már nem létezik, nincsenek friss adataink, de a magyarok továbbra is fejenként 12-13 liter száz százalékos alkoholt isznak meg évente, szóval nem történhetett nagy változás.” Mint kiemelte: „az orvosok általában mégis a szövődményt próbálják kezelni, pedig ha a beteg lemondana az alkoholról, a betegsége is megszűnne.”[65]

Táblázatszerűen összefoglalva:

Magyarországi alkoholisták száma Forrás
orvossal kapcsolatba került: 15.683 (2015), 15.292 fő (2017), összes alkoholista: kb. 475.000 fő Központi Statisztikai Hivatal (2015, 2017)
körülbelül 800.000 fő (nagyivók: kb. 2,5 millió) Zacher Gábor (2016)
1–1,2 millió fő Tóth Miklós (2016)
800.000–1.000.000 fő Hegedüs Éva (2018)
600–900.000 fő Erdélyi Ágnes (2019)
a népesség 9,4%-a, azaz közel 1 millió fő alkoholista, és a magyar férfiak 31%-a küzd alkoholproblémákkal Egészségügyi Világszervezet (2014)

A magyar társadalom különböző csoportjainak alkoholfogyasztásával kapcsolatban speciális problémák mutatkoznak. Ezeket alább mutatja be a szócikk.

Az alkoholos italok reklámozása[szerkesztés]

Tekintve, hogy az alkohol legális kábítószernek számít, hirdetése engedélyezett és gyakorolt. Az utcai és televíziós hirdetések között nagy számban fordulnak elő alkoholos italokat népszerűsítő reklámok. 2005-ben az Európai Bizottság fel is hívta az alkoholgyártókat, hogy kerüljék a fiatalokat célzó alkoholreklámokat.[66] A támadásokra reagált Kerényi Péter, a Zwack Unicum Rt. kommunikációs igazgatója: „Nem csak a fiatalok alkoholizálását, hanem a túlzott alkoholfogyasztást is elítéljük, nem véletlen, hogy a Zwack Rt. kezdeményezésére alakult meg 1996-ban a Szövetség a Kulturált Alkoholfogyasztásért nevű egyesület, amely a mértékletes poharazgatást népszerűsíti”.[66]

A Nielsen Közönségmérés Kft. 2014-es kimutatása szerint 2013 és 2014 első félévében az élelmiszerekhez kapcsolódó termékkategóriák közül az édességeket és a tejtermékeket követően a szeszes italok televíziós hirdetései érték el a legtöbb nézőt, 12 százalékos GRP-értékkel rendelkeztek. (A termékosztályok bruttó elérését tekintve a sörreklámok második helyen végeztek a szeletes csokoládék mögött.) A cikk utal rá, hogy:

  • 2010-ben 18 médiaszolgáltató összesen 38.355 szeszes ital szpotot mutatott be,
  • míg 2014-ben 26 televízió 59.991 alkoholhirdetést adott közre.

Hozzáfűzi, hogy „az egyre szélesedő televíziós kínálat (jelenleg kb. 100 magyar nyelven elérhető csatornáról tudunk) és az ezzel együtt járó, emelkedő szpotszám egyre több potenciális alkalmat teremt arra, hogy a tévénéző az alkoholos italok reklámjaival szembesüljön. Ez a tendencia pedig vélelmezhetően nem segíti az alkoholfogyasztással kapcsolatos, a korábbiakban ismertetett súlyos problémák kezelését.”[58]

A reklámokkal kapcsolatban fiatalok alkoholfogyasztása ellen a következő intézkedések érvények Magyarországon:[67]

  • Alkoholtermék reklámját nem lehet közzétenni olyan műsorkörnyezetben vagy médiában, amely elsősorban gyermek-illetve, fiatalkorúaknak szól. Vagyis az olvasottsági vagy nézettségi (várható nézettségi) adatok alapján az olvasók/nézők 70%-a 18 évnél idősebb kell, hogy legyen. Ugyanezen ún. 70/30-as szabály vonatkozik a rendezvények szponzorálására, az azon való megjelenésre.
  • Nem lehet közzétenni újságok első borítóján
  • Nem lehet közzétenni moziban, színházban 20 óra előtt, illetve 18 év alattiaknak szóló műsor környezetében.
  • Nem lehet közzétenni játékon, vagy annak csomagolásán (tehát nem csak gyermekeknek szánt játékon, hanem semmilyen játékon nem lehet alkoholreklám)
  • Nem lehet közzétenni közterületi reklámeszközön köznevelési és egészségügyi intézmények 200 méteres környezetében (pl. általános és középiskola, kollégium, gyermekjóléti intézmények, de az egyetemek, főiskolák nem tartoznak a köznevelési intézmények közé), egészségügyi intézmények: orvosi rendelő, mentőszolgálat, vérellátó, rendelőintézet)
  • Az alkoholtermékek gyártói/forgalmazói által működtetett honlapok, webes felületek minden esetben felhívják a felületre belépni kívánót az életkora megadására és 18 év alatti személyek számára nem teszik lehetővé a belépést. Nem elég, ha csak jelzi, hogy elmúlt 18 éves, az sem, ha a születési idő megadásánál bármely opciót felajánl, előre megad a honlap tulajdonosa. Szigorúan a honlapra belépni szándékozónak kell kitöltenie az adatait.

Mindezek az intézkedések azonban – mint lentebb látható – nem bizonyultak hatásosnak a fiatalok alkoholfogyasztásának visszaszorítására Magyarországon. Nem csoda, ha felmerülnek időről-időre olyan gondolatok is, amelyek az alkoholos italok hirdetésének teljes betiltását célozzák Magyarországon[68] – ahogy más országokban, pl. Nagy-Britanniában,[69] Svájcban,[70] Törökországban,[71] és Oroszországban.[72]

Alkoholizmus és a kisbabák[szerkesztés]

Függetlenül a krónikus alkoholizmustól, a kutatások erősen valószínűsítik, hogy már maga az alkoholfogyasztás árt az anyaméhben lévő kisbabának („Magzati alkohol szindróma”). Dr. Debreczeni Anikó orvos szerint „bár ezzel a ténnyel a kismamák többsége tisztában van, mégis, egyes irodalmak szerint, hazánkban évente legalább 300 gyermek jön a világra a terhesség alatti alkoholfogyasztás miatt kialakuló magzati alkohol szindróma tüneteivel!”[73][74][75]

Alkoholizmus és a gyerekek[szerkesztés]

Felbecsülhetetlen a kár, amelyet a magyarországi alkoholizmus az alkoholista családokban felnövő gyerekek számára jelent. Bár a felmérések szerint gyakran pont az ilyen családokban tabusítva van a témakör, a gyerekek komoly megterhelésnek vannak kitéve. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálatának intézményvezetője, Frankó András családterapeuta és mentálhigiénés szakember 2019-es véleménye szerint: „legalább 383 ezer magyar gyerek él szenvedélybeteg családban”. Az ilyen gyerekek nagy része felnőttkorukban legalább 7, különböző problémával fog szembenézni:[76]

  • 1) A megtévesztés sebe – „Hisz ez semmiség”
  • 2) Az elszigeteltség sebe – „Senkinek semmi köze ahhoz, mi van belül”
  • 3) Túláradó érzelmek sebe
  • 4) Belekeveredés sebe
  • 5) Üresség sebe
  • 6) Otthontalanság sebe
  • 7) Elértéktelenedés sebe

Mindezekhez Zacher Gábor toxikológus hozzáteszi: „A genetikai vizsgálatoknak köszönhetően ma már pontosan tudjuk, hogy amennyiben mindkét szülő alkoholbeteg, akkor 70 százalékos valószínűséggel a gyerekük is a nyomdokaikba lép, ha pedig „csak” az egyik szülő alkoholista, akkor 50 százalék az esély arra, hogy a gyerek is gyakran néz majd a pohár fenekére.”[77]

Az alkoholizmus természetesen más módon is kihat egy család életére. Éles Róbert, a Kaposvári Járásbíróság csoportvezető bírája úgy ítéli meg, hogy a válások esetében is igen jelentős indok szokott lenni – általában a férj – alkoholizmusa, italozó életmódja: „Ha az okok feltárására kerül sor, még ebben az esetben is többször kiderül, hogy a nők még el is tűrnék a mértéktelenné váló alkoholfogyasztást. Ugyanakkor a gyermekek miatt mégis lépni kényszerülnek. Hisz az iváshoz gyakran agresszió vagy vállalhatatlan életmódváltozás társul.”[78]

Bajzáth Sándor addiktológiai konzultáns pedig egy 2020-as tanulmányában azt elemezte, hogy tévesen „sokan és sokszor ringatják magukat abban a tévhitben, hogy a gyerekre nincsen hatással az otthoni légkör, hiszen nem szemtanúja a használatnak. [...] Hiába nincs ugyanis ott a látvány, ha ott van az érzés. A függők az érzéseikre használnak.”[79]

Alkoholizmus és a fiatalok[szerkesztés]

Speciális probléma a fiatalkorúak alkoholfogyasztása.[80] Egy 2019-es felmérés szerint a középiskolások 1/3-a rendszeresen fogyaszt alkoholt.[81][82] Általánosságban elmondható, hogy a serdülő fiatalság mulatozásai az esetek nagy részében komoly alkoholfogyasztással járnak. Egy másik, 2017-es tanulmány úgy véli, hogy a magyar fiatalok körében meglehetősen elterjedt az önkárosító magatartásformák népszerűsítése, illetve az azokat követni nem akarók lelki nyomás alá helyezése, vagy akár kivetése a közösségekből. (Érdekes, hogy kialakult alkoholizmus esetén ez a tendencia megfordul: általános megvetés tárgya lesz a „lecsúszott alkoholista”.)[83] Az anonim alkoholista csoportokat vezető Szalóki Levente úgy véli: „az egyik legveszélyeztetettebb korcsoport a tinédzserkor, illetve a fiatal felnőttkor. Előbbi időszak a határok feszegetéséről szól, mind testi, mind pedig társadalmi értelemben, utóbbi pedig a szülői felügyelet alóli kikerülés felszabadító érzésével jár.”[83] Ugyanez az értekezés fekete-fehéren így fogalmaz:

[egy fiatal számára] „egy bizonyos életkorban pedig szinte megkerülhetetlenné vált az alkoholfogyasztás,
aki pedig kihagyja, az a társasági életben is a perifériára szorulhat.”[83]

A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy bár nem minden fiatalon szociális ivó válik alkoholistává, nem ritka az egyenes fejlődés a lefelé menő pályán. Mint írják, „nagyon nehéz ezért meghúzni a határt a szociális ivó és a kezelésre szoruló alkoholfüggő között.”[83]

Egy másik, 2014-es cikk a következő becsléseket teszi a fiatalok alkoholfogyasztásával kapcsolatban:[10]

  • Magyarországon a 14-15 éves fiatalkorúak 75%-a rendszeresen fogyaszt alkoholt;
  • Magyarországon középiskolások 92%-a rendszeresen fogyaszt alkoholt;
  • a fenti magyar esetek 80%-ában a szülők és a gyermekek együtt fogyasztanak alkoholt.
  • Európában a 15 és 29 év közötti férfiak körében bekövetkezett halálesetek egynegyede az alkoholra vezethető vissza.

A Egészségügyi Világszervezet (WHO) tapasztalatai szerint ezek hátterében az áll, hogy az alkoholgyártó cégek színes reklámjaikkal ivásra buzdítva fiatalokat veszélybe sodorják ezt a korosztályt[10] (is).

Dr. Baracskai Józsefné, a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének igazgatója komoly problémaként értékeli, hogy az iskolákból hiányzik az alkohol káros hatásait bemutató felvilágosító tevékenység.[84] Dr. Farkas Ágnes, a Péterfy Sándor Utcai Kórház krízisintervenciós osztályának főorvosa 2011-ben pedig azt nyilatkozta egy beszélgetés során: „Amit eddig a 40-es éveikben járó alkoholistáknál láttunk, azt ma már huszonéves korban is megfigyelhetjük. A kiütésszerűen ivó fiatalok már huszonéves korban jól fejlett alkoholbetegséggel küzdenek.”[85]

Alkoholizmus és a nők[szerkesztés]

A magyarországi női alkoholisták arányát a férfiakhoz képest 2018-ban 1:4-re becsülik a szakemberek, „azonban kutatási adatok szerint ez az arány lassú kiegyenlítődési tendenciát mutat”.[60] Marjai Kamilla addiktológiai konzultáns 2017-ben ugyancsak a női alkoholizmus növekedését állapította meg.[86] Egy korábbi, 2012-es kutatás akkor mintegy 200.000 főre becsülte a magyarországi női alkoholisták számát.[87]

Speciális nehézség a női alkoholisták esetén, hogy őket a társadalom súlyosabb megvetésben részesíti a férfiaknál – gyakran még az alkoholt nagy mértékben fogyasztó férfiak részéről is. Ebből az okból kifolyólag a női alkoholisták körében jelentős csoportot képeznek a „zugivók”. Egyéb problémák mellett körülbelül 90%-uk már terhességmegszakításon esett át, amely felborította a lelki egyensúlyukat.[88]

Kifejezetten nők számára létesült alkoholelvonó intézmény jelenleg egy van Magyarországon. Ez Dunaharasztiban működik.[88]

Alkoholizmus és a hajléktalanság[szerkesztés]

Nagy problémát jelent a hajléktalanok alkoholizmusa. Ok-okozat szempontjából a két tényező felcserélhető és szorosan korrelál egymással. (A visszakapaszkodás reménytelensége miatt az alkoholba menekülnek vagy a függőség miatt veszítik el a lakhatásukat.) Egy, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei addiktológiai hálózatának online műhelyén 2007-ben megjelent tanulmány egyenesen így fogalmaz: „A hajléktalanok rehabilitációjánk legngyobb akadálya az alkoholizmus.” A helyi betegeknek körülbelül 54%-át minősítette alkoholfüggőnek.[89] Elmondható: a hajléktalan élethelyzet gyakran összekapcsolódik a rendszeres alkoholfogyasztással, alkoholfüggőséggel.[90] Egy 2018-as hajléktalanokkal foglalkozó újságcikk szerint „a hajléktalanok túlnyomó többsége szenvedélybeteg, leginkább alkoholista, de jócskán akad drogos is köztük.”[91] Egy szombathelyi hajléktalanszálló egészségügyi ellátását kezelő orvos, Dr. Morvay Adrienn szerint „a betegek jelentős részénél egy brutális mértékű alkoholizálás és az ebből fakadó betegségek vannak a háttérben.”[92]

Dr. Baracskai Józsefné, a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének igazgatója egy 2019-es nyilatkozatában ugyancsak megerősítette az alkoholizmus és a hajléktalanság kapcsolatát: tapasztalatai azt mutatják, hogy egy alkoholproblémákkal küzdő ember, ha nem érez motivációt, ha nem kap támogatást, elveszítheti a családját, az értékeit, és könnyen az utcára kerülhet.[84]

Alkoholizmus és az öngyilkosság[szerkesztés]

Bár több oka lehet annak, hogy valaki öngyilkosságot hajt végre, itt is meghúzódhat a háttérben a problémákat felerősítő és a döntést befolyásoló alkoholizmus.[1] Dr. Farkas Ágnes, a Péterfy Sándor Utcai Kórház krízisintervenciós osztályának főorvosa a fiatalok öngyilkosságával kapcsolatos tapasztalataira utal akkor, amikor 2011-es interjújában kiemeli: „Nagyon fontos megjegyezni, hogy egyre több fiatal alkoholbetegünk van. A szenvedélybetegeknek pedig sokszoros az öngyilkossági kockázata.”[85]

Alkoholizmus és a bűncselekmények, balesetek[szerkesztés]

Hatással van az alkoholfogyasztás a kriminalisztikai statisztikákra is: a bűncselekmények jelentős részében módosult tudatállapotú elkövető áll. A Börtönügy Szemle ismerteti, hogy egy, a 2000-es évek elején végzett kutatásban megállapították, hogy a kutatásban résztvevő elítéltek között „az elkövetők környezetében, családjában az alkoholjelentős szerepet tölt be, az iszákos és alkoholista családtagok szám a magas, majdnem 50%-uk huzamosabb ideje maguk is rendszeresen fogyasztanak sze­szes italt. A bűncselekmények elkövetésekor az elitéletek több mint fele valami­lyen szintű alkoholos befolyásoltság alatt állt, sőt közülük tízen egyenesen az al­koholt jelölték meg motiváló tényezőként.” 2002-ben a közlekedési bűncselekményeknél az elkövetők 72,4%-a volt alkoholos állapotban a tett elkövetésekor.[93] Hasonló, 70%-os becslést tesz egy 2014-es cikk is.[10]

A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa külön rovatban vezeti az ittasan okozott magyarországi baleseteket. Ezek száma évente 1000-1500-at tesz ki.[94] Egy nagyobb, Európai Uniós tanulmányt úgy véli, hogy a halálos közúti balesetek mintegy 25%-ánál játszik szerepet az ittas vezetés.[95] Kissé korábbi Tánczos Lászlóné egyetemi tanár Hatékony közlekedésbiztonsági stratégia kialakítása című tanulmánya a Magyar Tudomány 2008 februári számában. Ez több más tényező mellett kiemelkedően foglalkozik a közlekedésbiztonság és az alkoholfogyasztás kérdésével. Kutatásai szerint „1998-ban az összes bűnelkövető 1,6%-a folytatott iszákos életmódot, 18,8%-uk pedig alkoholos állapotban volt a bűncselekmények elkövetésekor. Igen jellemző az alkohol hatása a közlekedési bűncselekmények elkövetőinél is. 1998-ban a közlekedési bűncselekmények elkövetőinek 70,1%-a állt alkohol hatása alatt az elkövetéskor. 1998-ban az iszákos életmódot folytató bűnelkövetők közül kiemelkedő nagyságrendben, 34,2%-ban követtek el közlekedési bűncselekményeket. Példaként említhető, hogy 1998-ban az összes bűnelkövető közül 26.332 személy állt alkohol hatása alatt, ebből 48,3% közlekedési bűncselekményt követett el.”[96] Egy másik, hasonló témakörű értekezés így fogalmaz: „A kutatások szerint nálunk és a világon az alkohol az egyik fő oka a közlekedési baleseteknek. A nagy városokban a forgalomban résztvevők ittassága még nagyobb százalékban oka a közlekedési baleseteknek. A legsúlyosabb baleseteket az áldozatok száma és az okozott anyagi kár szerint az ittas vezetők okozzák. A mortalitás ezekben a balesetekben még hétszer is nagyobb mint más esetekben.”[97]

Az alkoholos befolyásoltság bűncselekmények esetén módosító körülmény lehet. Erről Folta Dóra Bűnözés és alkoholizmus – Gyógykezelés bűncselekmény elkövetése nélkül? című, az Ügyészek Lapjában megjelent cikkében így fogalmaz: „Az alkoholfogyasztásra, illetőleg alkoholizmusra a hazai büntetőjogban speciális rendelkezések vonatkoznak. Az ittas állapot a beszámítási képességet korlátozhatja vagy kizárhatja, tudatzavart állapotnak tekinthető. Ennek ellenére az esetek túlnyomó részében nem értékelhető büntethetőséget kizáró okként, amennyiben az elkövető saját elhatározásából került ittas vagy bódult állapotba. Ebben az esetben a büntetőjogi szankció mértékének meghatározásánál az ittas állapotban történő elkövetés súlyosító körülmény a BKv. 56. alapján.” Kiemeli: „Az alkohol és az alkoholizmus kapcsolata a bűnözéssel vitathatatlan, nem elhanyagolható kriminogén tényezőről van tehát szó,” illetve utal a témakörrel foglalkozó egyéb tanulmányok közkeletű megállapítására: „Aligha van még egy olyan szociálisan elfogadott, legális élvezeti szer, amelynek fogyasztásához annyi egyéni tragédia és társadalmi probléma kapcsolódna, mint az alkohol.” Érdekes megállapítása, hogy „a bűnelkövetés szempontjából tehát a legveszélyesebb az alkoholmérgezés első szakasza, ugyanis ebben a fázisban gyakori az öntúlértékelés és agresszív, gátlástalan megnyilvánulások jelentkezhetnek..”[98]

Tévhitek az alkoholizmussal kapcsolatban[szerkesztés]

A magyar lakosság körében az alkoholizmussal kapcsolatban gyakran a különböző tévhitek jelennek meg. Néhány ezekből:

  • Sokan úgy tartják, hogy egy alkoholistának minősített ember egyik elengedhetetlen kritériuma a napi szintű alkoholfogyasztás. Ez tévedés. Az alkoholizmushoz nem is feltétlenül szükséges a napi szintű alkoholfogyasztás: az alkoholisták jelentős része egy hét során – munkájából fakadóan – egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, hanem csak a hétvégenként.[83]
  • Mások úgy véli, hogy az alkoholizmus feltétlenül részegséggel társul. Ez egy tévedés: az alkoholisták egy része soha nem kerül kimondottan részeg állapotba.[99]
  • Többen az erőszakos magatartási formákkal is általánosan összekapcsolják az alkoholizmust. Mint fentebb látható, ugyan a bűncselekmények jelentős része kapcsolatba hozható alkoholfogyasztással vagy éppen alkoholizmussal – ez sem szükséges kritérium az alkoholista ember definíciójához. Az alkoholisták egy része elvonul a társasági élettől, és egyedül, csendben izolálódva éli önpusztító életformáját.[99]

Alkoholizmus gyógyítása[szerkesztés]

Különböző intézmények, csoportok foglalkoznak Magyarországon az alkoholproblémákkal jelentkező / bekerülő betegekkel. A gyógyulási esélyekről Dr. Hegedüs Éva orvos 2018-ban a következőket nyilatkozta: „Hosszútávú nemzetközi kutatások azt találták, hogy az alkoholbetegek kb. 8-39 százaléka absztinens lesz, 46-87 százaléka viszont visszaesik, alkoholfüggő marad. 0-33 százalékuk kontrollált ivóvá válik.”[100]

Dr. Tóth Miklós, a szigetvári kórház addiktológiai rehabilitációs Osztályának vezetője az úgynevezett Minnesota-rendszer magyarországi meghonosítója. Az Amerikából származó kezelési rendszer lényege, hogy gyógyíthatatlan betegségnek minősíti az alkoholizmus, és kezelését csak a teljes alkoholmegvonással állítja lehetségesnek. Az egyéb gyógyszerek használatát minimális szintre csökkentő módszer igen magas, 70%-os gyógyulási sikerrel működik.[101]

Még egy lépéssel tovább megy az amerikai eredetű Drogmentes Világért Alapítvány. Ez a szervezet egyenesen az alkohol, mint veszélyes méreg és kábítószer használatának általános kerülését szorgalmazza. Honlapjukon magyar nyelven is olvasható különböző oktatási anyagok és filmek próbálják felhívni a figyelmet az alkoholfogyasztás veszélyeire.[102] Hasonló amerikai eredetű szervezet az Anonim Alkoholisták (AA) közössége, akik az úgynevezett 12 lépéses programmal kínálnak segítséget a hozzájuk fordulókhoz. A szervezet magyar nyelvű honlappal is rendelkezik.

Egyéb segítséget lehet igénybe venni a Hogyanmondjamelneked.hu honlapon, ahol számos más segítő szervezet elérhetősége található.

Alkoholproblémákkal küzdő magyar hírességek a 20–21. századból[szerkesztés]

Néhány nevezetes magyar ember neve is ismeretes az alkoholproblémák kapcsán:

  • Tóth Béla (1857–1907) újságíró, a magyar szállóigék neves gyűjtője is rászokott éjszakai életmódja miatt a nagy mennyiségű alkohol fogyasztására. Felesége elvesztése és dohányzása mellett ez is komoly mértékben hozzájárult alig 49 éves korában bekövetkezett halálához.[103]
  • Cholnoky Viktor (1868–1912) író, alkoholizmussal küzdött.[104]
  • Cholnoky László (1879–1929) író, Cholnoky Viktor fivére, alkoholizmussal küzdött, 50 évesen öngyilkos lett.[104][105]
  • Ady Endre (1877–1919) költő, súlyos alkoholizmussal küzdött, melyet nagyfokú dohányzás és gyógyszerhasználat egészített ki.[106]
  • Juhász Gyula (1883–1937) költő, alkoholizmussal és mentális problémákkal küzdött.[107] 54 éves korában megmérgezte magát.
  • Weöres Sándor (1913–1989) költő, alkoholfogyasztása saját bevallása szerint káros hatással volt munkásságára.[108]
  • Pilinszky János (1921–1981) költő, alkoholproblémákkal küzdött, emellett láncdohányos is volt.[109]
  • Latinovits Zoltán (1931–1976) színész, alkoholizmusa mellett stresszes élete előzte meg korai, 45 éves korában bekövetkezett halálát.[110]
  • Szilágyi Domokos (1938–1976) költő, alkohol- és gyógyszerproblémákkal küzdött, emiatt elmegyógyintézeti kezelésben is részesült.[111]
  • Hajnóczy Péter (1942–1981) író, súlyos alkoholizmusát A halál kilovagolt Perzsiából cím kisregényében is megörökítette. 39 éves korában hunyt el.[112]
  • Petri György (1943–2000) költő, saját bevallása szerint 15 éves kora óta alkoholista volt.[113]
  • Szanyi Tibor (1956–) politikus, alkoholizmussal vádolták több ízben, de ő nem ismerte el ezeket.[114]
  • Bubik István (1958–2004) színész, ittas vezetés okozta a halálát.[115]

Szilágyi István (1937–2020) színésznek a családja volt érintett a kérdésben, mivel saját, mentális problémákkal is küzdő alkoholista fia verte agyon az öreg színészt.[116]

Szeszes italok alkoholtartalma[szerkesztés]

Kép Borsodi - 2015.03.11.JPG Royal Tokaji.jpg 2007-11-14BlaueGlasflasche03.jpg Justino Henriques Madeira wine, colheita 1996.JPG Vermouth.jpg Benedictine 01 08.jpg 16-09-17-WikiLovesCocktails-Flaschen-Img0046.jpg Palinka.jpg RyeWhiskey.jpg
Név sörök borok pezsgők likőrborok vermutok likőrök borpárlatok
(brandyk, konyakok)
pálinkák
(gyümölcspárlatok)
whiskyk
Térfogat-
százalék
3–12% 9–18% 9–13% 15–22% 16–18% 15–55% 36–50% 37,5–80% 40–65%
Kép Svensk Vodka.jpg London dry gin Juniper 1.jpg 15-09-26-RalfR-WLC-0133.jpg Sambuca 1l.jpg Garrafa cachaça Sapucaia Florida original 1970 - Brazil.jpg 16-09-17-WikiLovesCocktails-Flaschen-Img0087.jpg Leao norte cachaca flaska.JPG Traditional american glass and bottle.jpg 15-09-26-RalfR-WLC-0099.jpg
Név vodka gin tequila sambuca
(olasz likőrfajta)
cachaça
(brazil rumfajta)
Cognac
(francia borpárlat)
rumok abszint Inländerrum
Térfogat-
százalék
37,5–96% 37,5–60% 35–55% 38–44% 38–80% 40–46%
[3]
37,5–80% 45–83% 38–80%

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://ezredveg.vasaros.com/z/html/zk_Molnar_Gabor_A_hajlektalanok_lekli_allapota.html
  2. http://narconon.hu/jozannak-maradni-egy-alkohollal-atitatott-kulturaban/
  3. (összeáll.) Fekete János: Alkoholizmus. Kórkép vagy korkép?, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1982, ISBN 963-09-1987-7, 175. o.
  4. a b https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/az-alkoholt-csak-a-drogok-fenyeben-latjuk-3855459/
  5. (szerk.) Demetrovics Zsolt: A szintetikus drogok világa. Diszkódrogok, drogfogyasztók, szubkultúrák, Animus Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-408-190-8, 184. o.
  6. Demetrovics, i. m., 187. o.
  7. Demetrovics, i. m., 186. o.
  8. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/a-a-1BFAF/alkoholizmus-1D03C/
  9. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/i-i-31843/iszakos-32B07/
  10. a b c d http://www.vargamakai.com/alkohol.html
  11. https://www.hazipatika.com/taplalkozas/anyagcsere/cikkek/az_alkoholizmushoz_tarsult_leggyakoribb_betegsegek/20021202153508
  12. a b https://www.blikk.hu/aktualis/az-alkohol-szintiszta-mereg/3s899bv
  13. https://www.narconongarab.hu/droginfo/alkohol.html
  14. https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/orvosnal/cikkek/a_veralkoholszint_fokozatai/20170615160942
  15. https://www.hazipatika.com/psziche/fuggosegek/cikkek/az_alkohol_ezt_teszi_a_testunkkel/20180829100019
  16. https://www.hazipatika.com/eletmod/veszelyben/cikkek/kiderult_a_keves_alkohol_is_veszelyes/20180827154217
  17. https://mystique.cafeblog.hu/2017/08/17/5-ok-amiert-az-alkohol-a-legveszelyesebb-legalis-kabitoszer/
  18. https://www.origo.hu/egeszseg/20150224-az-alkohol-a-legveszelyesebb-elvezeti-cikk.html
  19. https://www.nyugat.hu/cikk/alkohol_hivatalosan_is_a_legveszelyesebb_drog
  20. http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/nem_a_drog__az_alkohol_a_gond
  21. https://ng.hu/kultura/2008/02/13/vak_bela_kiraly_halala/
  22. Kárpáti, i. m., 237. o.
  23. a b c Kárpáti Endreː A magyarországi alkoholizmus elleni küzdelem múltjából, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1979, ISBN 963-240-930-2, 550 p
  24. Teljes szövege: Arcanum
  25. Teljes szövege: Arcanum
  26. [1]
  27. a b c Budapest lexikon, i. m., 28. o.
  28. Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994., [2]
  29. a b Mendemondák a természettudomány köréből, 218–221. o.
  30. https://mult-kor.hu/az-amerikainal-is-szigorubb-volt-az-1919-es-magyar-szesztilalom-20160321?print=1
  31. Révai lexikon, I. kötet, 367. o
  32. a b Révai lexikon, I. kötet, 684. o
  33. Archivált másolat. [2020. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  34. Fekete, i. m., 260. o.
  35. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003
  36. https://www.boraszportal.hu/borvilag/tudtad-egyszer-magyarorszagon-is-volt-teljes-szesztilalom-7480
  37. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1982, ISBN 963-09-1987-7
  38. Fekete, i. m., 253. o.
  39. Fekete, i. m., 255. o.
  40. Fekete, i. m., 323–324. és 327. o.
  41. Fekete, i. m., 215. o.
  42. Fekete, i. m., 226. o.
  43. Fekete, i. m., 229. o.
  44. Fekete, i. m., 231. o.
  45. a b Fekete, i. m., 261. o.
  46. Fekete, i. m., 262. o.
  47. Fekete, i. m., 270. o.
  48. Fekete, i. m., 322. o.
  49. https://vs.hu/kozelet/osszes/igy-vedelnek-a-magyarok-0512#!s405
  50. a b https://mindsetpszichologia.hu/2020/01/21/30-000-en-halnak-meg-evente-az-alkohol-miatt-de-mi-csak-a-drogokkal-foglalkozunk-interju-dr-zacher-gabor-toxikologussal/
  51. https://mandiner.hu/cikk/20190226_tovabb_csokkent_magyarorszag_nepessege_es_a_szuletesek_szama
  52. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_wnh001.html
  53. https://www.origo.hu/egeszseg/20151202-alkoholizmus-alkohol-egeszseg-statisztikak-reszegseg.html
  54. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20180825/evente-milliok-halnak-meg-az-alkohol-miatt-295726
  55. https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-fiatalokra-szamos-fugges-jelent-veszelyt-melyek-ellen-sokat-tehet-a-szulo-3082793/
  56. a b https://abcug.hu/legdurvabb-alkoholistakat-visszahozzak-az-eletbe/
  57. a b c d https://nepszava.hu/3030680_inkabb-a-halal-mint-a-leszokas
  58. a b http://nmhh.hu/cikk/166163/Mitol_pezseg_az_alkoholreklampiac
  59. Archivált másolat. [2020. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  60. a b https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/alkoholizmus/344
  61. https://www.hellovidek.hu/eletmod/2019/01/25/sulyos-szakorvosi-latlelet-900-ezer-alkoholista-is-lehet-magyarorszagon
  62. https://www.portfolio.hu/prof/a-magyarok-borzalmasan-sokat-isznak-mutatjuk-a-rangsort.287628.html
  63. https://www.who.int/substance_abuse/publications/global_alcohol_report/profiles/hun.pdf?ua=1
  64. https://index.hu/gazdasag/2020/01/24/alkohol_forgalom_magyarorszag_statisztika
  65. https://abcug.hu/alkoholistakkal-vannak-tele-korhazak/
  66. a b https://www.origo.hu/itthon/20050503azalkoholgyartoktol.html
  67. http://szulokszava.hu/szabalyok-magyarazata/alkoholreklamok/
  68. https://miigyelunk.blog.hu/2016/05/21/tiltsuk_be_az_alkohol_reklamot
  69. http://kreativ.hu/sargalap/cikk/betiltanak_az_alkoholreklamokat_nagy_britanniaban
  70. https://www.jogiforum.hu/hirek/6244
  71. https://www.informed.hu/betegsegek/psy/addictions/alcohol/torokorszag-betiltotta-az-alkoholreklamokat-es-szigoritott-az-eladason-182251.html
  72. https://media.mandiner.hu/cikk/20120806_oroszorszag_mi_marad_ha_betiltjak_az_alkoholreklamokat
  73. https://www.webbeteg.hu/cikkek/terhesseg/6462/magzati-alkohol-szindroma
  74. https://24.hu/tudomany/2019/04/29/terhesseg-alkoholfogyasztas-tabu-magzati-alkohol-spektrum-zavar/
  75. https://csaladhalo.hu/hatter/10-kerdes-a-varandossag-alatti-alkoholfogyasztasrol-amikre-mindig-is-tudni-akartad-a-valaszt/
  76. https://www.evamagazin.hu/alkoholista-szenvedelybeteg-szulo-gyerekenek-lenni-114307
  77. https://nlc.hu/csalad/20190222/alkoholizmus-zacher-gabor-interju/
  78. https://www.sonline.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-hazassagot-jobban-pusztitja-az-alkohol-mint-az-elhizas-2067804/
  79. https://divany.hu/vilagom/2020/06/18/alkoholistak-gyerekei/
  80. http://www.korosy.hu/files/3_melleklet_fiatalok_alkoholfogyasztasa_mediaszemle.pdf
  81. https://www.egeszsegkalauz.hu/betegsegek/a-kozepiskolasok-harmada-rendszeresen-fogyaszt-alkoholt/z40pxtf
  82. https://www.vg.hu/kozelet/egeszsegugy-kozelet/uj-program-indult-a-fiatalkori-alkoholfogyasztas-visszaszoritasara-2001714/
  83. a b c d e https://www.hazipatika.com/psziche/fuggosegek/cikkek/igy_lesznek_alkoholistak_a_fiatalok/20170223124706
  84. a b https://www.zaol.hu/kozelet/negyven-eve-alakult-a-gocsej-alkoholmentes-klub-3066920/
  85. a b https://addictus.blog.hu/2011/05/17/ongyilkossag_alkoholizmus_nagy_veszelyben_a_fiatalok
  86. https://nlc.hu/egeszseg/20171215/igy-iszunk-mi-igy-latja-a-korhazi-terapeuta-a-noi-alkoholizmust/
  87. https://magyarnemzet.hu/archivum/csaladhalo/torz-allitasok-nyilt-konfliktusok-alkoholizmus-a-csaladban-4209704/
  88. a b http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/ahol_az_alkoholista_nok_gyogyulnak
  89. https://addictus.blog.hu/2007/05/31/molnar_bognar_a_hajlektalanok_alkoholizm , http://tdk.bme.hu/EPK/DownloadPaper/EGY-NAP-A-hajlektalanok-terbeli-es-idobeni
  90. http://www.esely.org/kiadvanyok/2019_2/esely_2019-2_2-1_gyori_hajlektalanvilag.pdf
  91. https://mandiner.hu/cikk/20181113_szentesi_zoldi_laszlo_oszinten_a_hajlektalanokrol
  92. https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-szombathelyi-zanati-uti-hajlektalanszallo-orvosa-oszinten-beszelt-pacienseirol-munkajarol-3545352/
  93. http://epa.oszk.hu/02700/02705/00062/pdf/EPA02705_bortonugyi_szemle_2005_2_065-082.pdf
  94. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_ods005.html
  95. https://ec.europa.eu/transport/road_safety/topics/behaviour/fitness_to_drive_hu
  96. http://www.matud.iif.hu/08feb/04.html
  97. http://www.alkoholizam.com/magyar/alkohol14.htm
  98. http://ugyeszeklapja.hu/?p=2280
  99. a b http://www.alkoholizam.com/magyar/zablude1.htm
  100. https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/alkoholizmus/344?autorefreshed=1
  101. https://addictus.blog.hu/2017/08/28/a_legdurvabb_alkoholistakat_is_visszahozzak_az_eletbe
  102. https://www.mondjnemetadrogokra.hu/drugfacts/alcohol/international-statistics.html
  103. Torda István: Professzorok, redaktorok, kalandorok. Pest-budai arcélek, K.u.K. Kiadó, Budapest, é. n. [1990-es évek], ISBN 963-743-739-8, 226–231. o.
  104. a b https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_542_04_A_magyar_irodalom_tortenetei_2/ch58.html
  105. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/magyar-irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/8-a-magyar-irodalom-a-xx-szazad-elso-harmadaban-2885/regeny-es-szinmu-2F65/analizalok-stilromantikusok-2FB6/
  106. http://gentleman.hu/magazin/2013/05/19/a-vilag-ot-legpiasabb-iroja
  107. http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/limes/juhasz_gy.html
  108. https://www.mai-konyv.hu/koltok-irok-alkohol-ady-endre-krudy-gyula-weores-sandor-pilinszky-janos-titkos-utjai-146
  109. https://nlc.hu/magyarorszagkul/20171122/ady-babits-pilinszky-torok-sophie-leda-csinszka-ady-150/
  110. http://www.fszek.hu/konyvtaraink/torok_utca_7-9_/keruletunk_emlektablaibol/?article_hid=23094
  111. https://eletmod.transindex.ro/?cikk=4777
  112. https://kulturpart.hu/2017/08/10/egy_alkoholfuggo_es_egy_tarsfuggo
  113. https://konyves.blog.hu/2013/12/22/petri_672
  114. https://www.origo.hu/itthon/20130405-szanyi-tibor-mszpkepviselo-portreja.html
  115. https://24.hu/belfold/2004/12/01/ittasan_vezetett_bubik_istvan/
  116. https://magyarnemzet.hu/belfold/elmeorvosi-megfigyeles-var-a-szinesz-apjat-megolo-fiura-8074601/

Írott források, kapcsolódó irodalom[szerkesztés]

  • Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság (1911–1935)  „Alkoholizmus” és „Antialkoholizmus” szócikkek
  • Donath Gyula: Az alkoholizmus a világháború óta és az ellene való védekezés, Budapest, 1923
  • Stepán Pál – Földes Vilmos: Küzdelem az alkoholizmus ellen, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1966
  • Az alkoholizmus orvostudományi és társadalmi problémái, Budapest, 1967
  • (szerk.) Bernát György – Katona Imre – Sarlós István – Vayer Lajos: Budapest Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973
  • Mérő Endre: Az alkoholizmus és a jog, Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság, Budapest, 1975
  • Makay Rozália: Drog, alkohol, nikotin. Tévutak és válaszutak. Van kiút!, Gold Bridge Publisher, Szeged, 2002, ISBN 963-86086-3-3
  • (összeáll.) Fekete János: Alkoholizmus. Kórkép vagy korkép?, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1982, ISBN 963-09-1987-7
  • Angerli István: Egészségünkre?, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-241-309-1
  • Alison Burr: Alkoholista a családban, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1987, ISBN 963-241-657-0
  • Lisa Pilsitz – Jim McLain: Alkohol és más drogok , Soros Foundations, New York, 1992
  • Takách Gáspár: Miért ne igyunk... sokat – Alkoholizmus, Budapest, 1995, ISBN 963-8354-45-3
  • Veér András – Nádori Gergely – Erőss László: Az alkoholizmus: népbetegség, Animula Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-861-157-x
  • Makay Rozália: Drog, alkohol, nikotin. Tévutak és válaszutak. Van kiút!, Gold Bridge Publisher, Szeged, 2002, ISBN 963-86086-3-3
  • Kálmánchey Albert: A haszontalan alkoholról különböző töménységben. Zsebkönyv használóknak és cselekvőknek, k. n., Debrecen, 2007, ISBN 978-963-06-2701-6
  • Demetrovics Zsolt: Az addiktológia alapjai I–III., ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2007
  • Szikszay Petronella – Tóth Miklós: Deviáns alkohológia. A Minnesota-modell első húsz éve, k. n., h. n., 2010

Részletes szakirodalmi ajánló[szerkesztés]

Alkohológiai könyvsorozatok[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Egyéb külső hivatkozások[szerkesztés]