Cholnoky Viktor
| Cholnoky Viktor | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1868. december 23. Veszprém |
| Elhunyt | 1912. június 5. (43 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Nemzetiség | magyar  |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | elbeszélés |
| Első műve | Füstkarikák (elbeszélés, 1899) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cholnoky Viktor témájú médiaállományokat. | |
Cholnoky Viktor, Cholnoky Győző (Veszprém, 1868. december 23. – Budapest, Józsefváros, 1912. június 5.)[1] magyar író, újságíró, műfordító. Cholnoky Jenő és Cholnoky László testvérbátyja.
Életpályája[szerkesztés]
A nemesi származású csolnokosi Cholnoky család sarja. Apja csolnokosi Cholnoky László (1835-1901), köz- és váltó-ügyvéd, Veszprém város kiérdemelt tiszti főügyésze és zombathfalvi Zombath Krisztina (1842-1934).[2][3] Az apai nagyszülei csolnokosi Cholnoky Ferenc (1808-1876), Veszprém város tiszti orvosa és Reviczky Karolina (1809-1882) voltak.[4][5] Az anyai nagyszülei zombathfalvi Zombath Antal, győri ügyvéd és sághi Sághy Leopoldina voltak.
A középiskolát Veszprémben és Pápán végezte. Jogot tanult Győrött és Budapesten, de tanulmányait nem fejezte be, mert újságíró lett 1894-ben szülővárosában. Ezután a Balatoni Hírlapot szerkesztette, majd 1901-től a Pesti Napló segédszerkesztője. Írói tekintélyét A Hét című lapban, amelynek pár évig szerkesztője is volt, közölt novelláival alapozta meg. A súlyos alkoholproblémákkal küzdő író[6] halálát tüdőgümőkór okozta.
Novellavilága[szerkesztés]
Írásait különös figurák népesítik be és groteszk helyzetek tarkítják, amelyekkel a kiábrándult, utat nem találó modern polgár lelkivilágát ábrázolja. A legnagyobb magyar stílusművészek közé tartozik. Első kötete (Füstkarikák, 1899) Mark Twain-fordításait és novelláit tartalmazza, amelyek a világ távoli részeire vezetnek, hatalmas művelődéstörténeti anyagot mozgatnak meg. Egzotikus tájai, mesebeli alakjai a mindennapokból, a szorongató valóságból elvágyódást fejezik ki.
Művei[szerkesztés]
- Füstkarikák; Egyházmegyei Ny., Veszprém, 1895
- Mozgai Pál, a gyermekhős; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1907
- Kacagó szélhámosok; Nap Ny., Bp., 1909 (Aktuális könyvtár)
- Beszélgetések; Politzer, Bp., 1910 (Modern könyvtár)
- Tammuz. Elbeszélések; Franklin, Bp., 1910
- Az alerion-madár vére. Elbeszélések.; Franklin, Bp., 1912 Online
- Néhusztán meséiből és egyéb elbeszélések; Franklin, Bp., 1913
- Kaleidoszkop; bev. Kárpáti Aurél; Élet, Bp., 1913
- A kísértet. Válogatás Cholnoky Viktor publicisztikájából; összeáll., sajtó alá rend., jegyz., utószó Fábri Anna; Magvető, Bp., 1980 (Magyar hírmondó)
- Trivulzio szeme. Válogatás Cholnoky Viktor novelláiból; összeáll., sajtó alá rend., jegyz., utószó Fábri Anna; Magvető, Bp., 1980 (Magyar hírmondó)
- Válogatás Cholnoky Viktor kevésbé ismert írásaiból; Művészetek Háza, Veszprém, 1993
- A Bakony menekültje. Válogatott írások; Jókai Városi Könyvtár, Pápa, 1998 (Pápai diákok)
- Wurmdrucker Tóbiás és egyéb kísértések; bev. Krúdy Gyula; vál., összeáll., utószó, jegyz. Géczi János; Ister, Bp., 1999 (Ister magyar klasszikusok)
- A máltai láz. Válogatott novellák; vál., utószó Fábri Anna; Osiris, Bp., 2000 (Millenniumi könyvtár)
- Az álomirtó; vál., szerk. Hunyadi Csaba, utószó Sánta Gábor; LAZI, Szeged, 2001
- A vörös Péter és más elbeszélések; szöveggond., utószó Egyed Ilona; Unikornis, Bp., 2003 (A magyar próza klasszikusai)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1606/1912. folyószáma alatt.
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Cholnoky László
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Cholnoky Lászlóné Zombath Krisztina
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Cholnoky Ferenc
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Cholnoky Ferencné Reviczky Karolina
- ↑ Archivált másolat. [2020. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek (2000) ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9 638157 91 7
További információk[szerkesztés]
- A magyar irodalom arcképcsarnoka
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- A magyar irodalom története
- Faragó Erzsébet: Cholnoky Viktor; Pallas Ny., Bp., 1936
- Zsoldos Jenő: Cholnoky Viktor és a sémi kultúra; Libanon, Bp., 1936 (Libanon füzetek)
- Bori Imre: Fridolin és testvérei. Tanulmányok; Forum, Újvidék, 1976
- Lengyel András: Az "esthajnali csillag". Vázlatok és adatok Cholnoky Viktorról; Nap, Bp., 2015 (Magyar esszék)
- Wirágh András: Cholnoky Viktor, a szépíró. Írásgyakorlatok, publikálási stratégia, korai recepció; Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred, 2017 (Tempevölgy könyvek)
