Budapest VIII. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest VIII. kerülete
A Nemzeti Múzeum és környéke
A Nemzeti Múzeum és környéke
Budapest VIII. kerülete címere
Budapest VIII. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Józsefváros
Közigazgatás
Városrészek Corvin negyed
Csarnok negyed
Ganz negyed
Losonci negyed
Kerepesdűlő
Magdolna negyed
Népszínház negyed
Orczy negyed
Palotanegyed
Százados negyed
Tisztviselőtelep
[1]
Irányítószám 1081-1089
Polgármester Kocsis Máté, (Fidesz-KDNP)
Népesség
Teljes népesség 76 957 fő (2015. jan. 1.)[2]
Rangsorban 9.
Népsűrűség 11 712 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,85 km²
Elhelyezkedése
Budapest VIII. kerülete (Budapest)
Budapest VIII. kerülete
Budapest VIII. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 04′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 04′ 14″
Budapest VIII. kerülete weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest VIII. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest VIII. kerülete Budapest egyik pesti oldalon fekvő kerülete. Hagyományos elnevezése, melyet a kerületi önkormányzat is használ: Józsefváros. Nevét II. József után kapta 1777-ben.

Földrajz[szerkesztés]

A pesti oldal egyik kerülete. Északnyugatról Budapest VII. kerülete, északról Budapest XIV. kerülete, keletről Budapest X. kerülete, délnyugatról Budapest IX. kerülete, végül nyugatról Budapest V. kerülete határolja.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

A kerület polgármestere 1993 óta Csécsei Béla volt, aki 2009. szeptember 2-án régóta húzódó betegeskedésére hivatkozva lemondott tisztségéről,[3] helyét a november 22-i időközi választás nyertese, Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) töltötte be. Csécsei 2009 júliusáig volt az SZDSZ tagja, azután függetlenként politizált.

Részönkormányzat működik a kerületi önkormányzat által újabban Palotanegyednek nevezett Belső-Józsefváros területén, a kerület Nagykörút és a Kiskörút közötti részén.

Városrészei[szerkesztés]

József körút - 1917

A kerületnek korábban 4 városrésze volt (Józsefváros, Istvánmező (egy része), Kerepesdűlő és Tisztviselőtelep[4]), de a Fővárosi Közgyűlés a városrészeket rendező 2012. december 12-i rendeletében újraosztotta a kerületet,[1] így jött létre Corvin negyed, Csarnok negyed, Ganz negyed, Losonci negyed, Magdolna negyed, Népszínház negyed, Orczy negyed, Palotanegyed és Százados negyed. A kerületnek jelenleg 11 városrésze van.

Gazdaság[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 42 331 —    
1880 65 083 4,30%
1890 94 528 3,73%
1900 141 056 4,00%
1910 164 255 1,52%
1920 158 765 −0,34%
1930 154 485 −0,27%
1941 165 058 0,60%
1949 139 673 −2,09%
1960 142 783 0,20%
1970 139 000 −0,27%
1980 110 532 −2,29%
1990 92 386 −1,79%
2001 81 787 −1,11%
2011 76 250 −0,70%
2015 76 957 0,23%

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakossága 81 787 fő volt, 73 388 fő (94,07%) magyar, 2 771 fő (3,55%) cigány, 659 fő (0,85%) német, 443 fő (0,57%) kínai, 223 fő (0,29%) román, 112 fő (0,14%) arab nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

2011-ben a város lakossága 76 250 fő volt, 58 750 fő (86,61%) magyar, 3 050 fő (4,50%) cigány, 998 fő (1,47%) német, 622 fő (0,92%) román, 547 fő (0,81%) kínai, 301 fő (0,44%) arab nemzetiségűnek vallotta magát. [6]

Közlekedés[szerkesztés]

Metróállomások a kerületben[szerkesztés]

Vonal Állomás neve Megnyitás időpontja Átszállási kapcsolatok
  Astoria 1970. április 3.  47, 47B, 48, 49
 74
 5, 7, 8E, 9, 15, 108E, 110, 112, 115, 133E, 178
 907, 908, 909, 914A, 914, 914A, 916, 931, 950A, 956, 973, 979, 979A, 990
  Blaha Lujza tér 1970. április 3.  4, 6, 28, 28A, 37, 37A, 62
 74
 5, 7, 7E, 8E, 99, 108E, 110, 112, 133E, 178, 217E
 907, 908, 923, 931, 956, 973, 990
 
 
Keleti pályaudvar 1970. április 3.  
2014. március 28.  
 24, 62
 73, 76, 78, 79, 80, 80A
 1102
 5, 7, 7E, 8E, 20E, 30, 30A, 108E, 110, 112, 133E, 178, 230
 907, 908, 931, 956, 973, 990
  X10   S60   G60   Z60   S80  IC, EC, EN, sebesvonat, gyorsvonat, Railjet logo.svg
  Puskás Ferenc Stadion 1970. április 3.  1
 75, 77, 80, 80A
 95, 130, 195
 901, 908, 918, 931, 937, 956, 990
 396, 397, 398, 399, 2100, 2102, 2103, 2104, 2105, 2106, 2107, 2110, 2111, 2112, 2113, 2114, 2304
 1037, 1039, 1040, 1049, 1052, 1063, 1076, 1077, 1078, 1520
  Népliget 1980. március 29.  1
 254E
 901, 914, 914A, 918, 937, 950, 950A
 607, 608, 626, 628, 629, 630, 631, 632, 633, 635, 636, 654, 655, 660, 661, 705
 1080, 1081, 1090, 1102, 1110, 1111, 1113, 1120, 1134, 1171, 1251, 1253
  Nagyvárad tér 1976. december 31.  24
 281
 914, 914A, 950, 950A
  Klinikák 1976. december 31.  914, 914A, 950, 950A
  Corvin-negyed 1976. december 31.  4, 6
 914, 914A, 923, 950, 950A, 979, 979A
 
 
Kálvin tér 1976. december 31.  
2014. március 28.  
 47, 47B, 48, 49
 83
 9, 15, 115
 909, 914, 914A, 950, 950A, 979, 979A
  Rákóczi tér 2014. március 28.  4, 6
 923
  II. János Pál pápa tér 2014. március 28.  28, 28A, 37, 37A, 62
 99, 217E

Kultúra[szerkesztés]

Múzeumok, gyűjtemények[szerkesztés]

Talált történetek kiállításmegnyitó a Müsziben
Pillanatkép a Szövetkezeti Szubsztancia előadásból

Közoktatás[szerkesztés]

A Józsefváros jelentősebb közoktatási intézményei:

Egyetemi, főiskolai karok[szerkesztés]

Fontosabb közterületek[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

  • Bécs VIII. kerületét szintén Józsefvárosnak (Josefstadt) hívják.

Képgaléria[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Lemondott a VIII. kerület polgármestere (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 2. (Hozzáférés: 2009. szeptember 2.)
  4. Fővárosi Közgyűlés 1992. (VII. 15.) 552. számú határozat.
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. [1]

Forrás[szerkesztés]

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

Külső hivatkozások[szerkesztés]