Sértő Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sértő Kálmán
Sértő Kálmán.jpg
Élete
Született 1910. szeptember 29.
Bisse
Elhunyt 1941. június 15. (30 évesen)
Gyalu
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

Sértő Kálmán Zoltán (Bisse, 1910. szeptember 29.[1] vagy október 29.[2]Gyalu, 1941. június 15.) költő, író, újságíró.

Élete[szerkesztés]

Szegényparaszti családba született, szülőfalujában, Bissén járta ki az öt elemit, majd 4 évig katonáskodott. Szabadidejében az olvasás szenvedélyének hódolt. Leszerelésekor 1500 verssel tért haza, majd Pestre költözött.

A fővárosban pártfogókra talált a liberális polgári sajtó (Hatvany Lajos, Babits Mihály), a népi írók (Féja Géza, Németh László) és a fajvédők körében is. Első verseit az Est-lapok és a Társadalmunk című lap közölte, a Társadalmunk munkatársa lett. 1933-ban nagy sikere volt Falusi pillanat c. verses kötetének. Később mulatók, kocsmák, polgári szalonok „házi” népies költője lett, alkoholizmusa gyakran okozott botrányt. Megjelent verseiben a faji romantika, 1938 tavaszán a szélsőjobboldal táborához csatlakozott, a hungarizmus ideológiai áramlata mellé állt. Két újabb verseskötete szélsőjobboldali kiadóknál jelent meg, Fiala Ferenc támogatásával (Esett a hó és Aranykenyér). A Nemzetőr majd az Összetartás munkatársa lett.

1941. június 15-én hosszú betegeskedés után hunyt el Gyalu községben, örök nyugalomra 1941. június 21-én szombaton délután 5 órakor helyezték Budapesten, a Kerepesi úti temetőben a református egyház szertartása szerint.

Megjelent kötetei[szerkesztés]

Sértő Kálmán sírja Budapesten. Kerepesi temető: 50/1-3-23.
  • Falusi pillanat (versek, Bp., 1933)
  • Aranykenyér. Versek; Centrum, Bp., 1939
  • Esett a hó... Versek; "Összetartás", Mezőberény, 1939
  • Gyászjelentés (versek, Bp., 1940)
  • Új versek (közös kötet Számadó Ernővel és Szerető Sándorral, Bp., 1940)
  • Ilyen az élet (elb., Bp., 1940)
  • Erdélyi József–Sinka István–Sértő Kálmán: Három csillag; ill. Fáy Dezső; Stádium Ny., Bp., 1941 (Nemzeti könyvtár)
  • Sértő Kálmán versei; sajtó alá rend. Gellért Vilmos, bev. Fiala Ferenc; Centrum, Bp., 1943
  • Utolsó roham; Sértő Kálmán Emlékbizottság, Montreal, 1982
  • Sértő Kálmán versei; előszó Fiala Ferenc; Dobszay, Dortmund, 1986
  • Hírért megszenvedtem. Versek, napló és elbeszélések; szerk. Medvigy Endre, Tüskés Tibor, összegyűjt., utószó Medvigy Endre; Püski, Bp., 1996

Jegyzetek és források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1798. o. ISBN 963-05-6807-1  
  • Gellért Vilmos: Sértő Kálmán élete. Regényes életrajz; Könyv- és Lapkiadó Rt., Bp., 1941
  • Kacsmári Imre: Ki volt Sértő Kálmán?; Magyar Művészek Munkaműhelye, Bp., 1941
  • Dobszay Károly: Az igazság védelmében! Ki volt Sértő Kálmán?; Magyar Rezervátum, s.l., 1997
  • Bumeráng. Újabb adalékok a Sértő-vitához; szerk. Dobszay Károly; Magyar Rezervátum, s.l., 1997
  • "Holtan is, mindörökre él". In memoriam Sértő Kálmán; összeáll. Csontos Péter, szerk. Ambrus Pál; Sértő Kálmán Emléktársaság–Brusam, Bp.–Békéscsaba, 2003
  • "Holtan is, mindörökre él". In memoriam Sértő Kálmán, 1910-2005; szerk. Csontos Péter; Sértő Kálmán Emléktársaság, Bp., 2006
  • OSZK gyászjelentések

Külső hivatkozások[szerkesztés]