Féja Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Féja Géza
Született
1900. december 19.
Léva
Elhunyt
1978. augusztus 14. (77 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Kitüntetései József Attila-díj (1966)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Féja Géza témájú médiaállományokat.

Féja Géza (Féja Géza Sándor, Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19.Budapest, 1978. augusztus 14.) író, újságíró, szerkesztő, állami polgári iskolai tanár.

Élete[szerkesztés]

Édesapja Féja Kálmán, édesanyja Lokota Anna. Féja Géza tízévesen vesztette el édesapját, s még három kisebb testvére volt. Léván töltötte gyermekkorát, itt végezte a gimnáziumot is. 1919-ben érettségizett. 1920-tól a budapesti egyetem magyar–német szakos hallgatója, az Eötvös-kollégium tagja. 1922-ben jelent meg első verse a Nyugatban. 1923-ban Szabó Dezső vonzásába került, 1923-ban az Auróra, majd az Élet és Irodalom munkatársa.

Emléktáblája Békéscsabán

1927-től az Esztergom-tábori Fiúnevelő Intézet igazgatóhelyettese volt, a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Esztergomtábor fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. Esztergomi tartózkodásának emlékére a Féja Géza Közösségi Ház őrzi a nevét a városban. Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal; egyik ösztönzője lett a falukutatók mozgalmának; teoretikusa a népi írókat tömörítő Válasz című folyóiratnak. 1929-33-ban Bajcsy-Zsilinszky Endre belső köréhez tartozott, az Előörs, a Kohó (1931), a Szabadság, az Új Hang (1932–1933) munkatársa, szerkesztője volt. 1931-től egyik szervezője a Nemzeti Radikális Pártnak.

1933-37 között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa, a Kazinczy Kiadó lektora, 1934-44 között a Magyarország című lap belső munkatársa volt. Közéleti tevékenységet vállalt: részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában (Bibó Istvánnal együtt). 1937. március 15-én ő olvasta fel a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Front kiáltványát. 1937-ben jelent meg Viharsarok c. szociográfiája, ami után a magyar tájegység is kapta nevét. Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. Politikai nézetei miatt 1945-től 1957-ig nem jelenhetett meg könyve.

1938. április 23-án Budapesten házasságot kötött a nála 14 évvel fiatalabb, unitárius vallású Supka Gizella Magdolnával, dr. Supka Géza és Gere Gizella lányával.[1]

1945-1956 között Békéscsabán élt, kirekesztődött az irodalmi életből, könyvtárosként dolgozott. Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. A város és a megye szellemi életében tevékenyen részt vett. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az ókígyósi Mezőgazdasági Középiskola és a békéscsabai Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt.

1956. november 1-jén visszatért Budapestre, a Petőfi Párt (az újjászervezett Nemzeti Parasztpárt) Irányító Testületének tagjává választották. 1956-60 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott mint tudományos főmunkatárs. 1960-ban innen ment nyugdíjba. 1966-ban József Attila-díjat kapott. Munkásságáról Békéscsaba város sem feledkezett meg. Halálának 10. évfordulóján (1988) teret neveztek el róla. Féja Géza portréja – mely Szalatnyay József alkotása – a Békés Megyei Tudásház és Könyvtárban található.

Művei[szerkesztés]

Féja Géza és feleségének sírja a Farkasréti temetőben: 25-1-66
  • Móricz Zsigmond / Féja Géza ; Füzi László bev. tanulmányával
  • Csabai nappalok és éjszakák : napló és levélrészletek / Féja Géza ; (vál. és összeáll. Féja Endre)
  • Viharsarok / Féja Géza ; [sajtó alá rend., utószó Féja Endre]
  • Mesélő falú : Eredeti magyar népmesék és mondák / összegyűjt. Féja Géza ; Harmos Károly rajzaival.
  • Dózsa György : történelmi tanulmány / Féja Géza
  • Bölcsődal : életregény / Féja Géza ; (az utószót írta Grendel Lajos)
  • Lelkek párbeszéde : írók, művek, viták / Féja Géza ; szerk. Féja Endre
  • Visegrádi esték : regény / Féja Géza
  • Kráterarc / Féja Géza
  • Sűrű, kerek erdő / Féja Géza ; (Zsoldos Vera rajzaival)
  • Lapszélre / Féja Géza ; (szerk. és a szöveget gondozta Féja Endre)
  • Arcképek régi irodalmunkból / Féja Géza ; [sajtó alá rend. Féja Endre] ; (Nemeskürty István előszavával)
  • Egy barátság története : Féja Géza levelei / közzéteszi Nagy Olga
  • Márciusi Front : írások, dokumentumok és emlékezések / Féja Géza ; (sajtó alá rend. Féja Endre)
  • Féja Géza levelezése / (vál., összeáll. Féja Endre)
  • Bresztováczy és az ördög. Budapest, Magvető Könyvkiadó. 1957.
  • Csillagok vigyáznak. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó. 1968.

Források[szerkesztés]

  1. A házasságkötés bejegyezve a Budapest XI. ker. polgári házassági akv. 139/1938. folyószáma alatt.

További információk[szerkesztés]