Féja Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Féja Géza
Született 1900. december 19.[1]
Léva
Elhunyt 1978. augusztus 14. (77 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Kitüntetései József Attila-díj (1966)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Féja Géza témájú médiaállományokat.

Féja Géza (Féja Géza Sándor, Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19.Budapest, 1978. augusztus 14.) író, újságíró, szerkesztő, állami polgári iskolai tanár.

Élete[szerkesztés]

Féja Géza, Tamási Áron, Aba-Novák Vilmos

Édesapja Féja Kálmán, édesanyja Lokota Anna. Féja Géza tízévesen vesztette el édesapját, s még három kisebb testvére volt. Léván töltötte gyermekkorát, itt végezte a gimnáziumot is. 1919-ben érettségizett. 1920-tól a budapesti egyetem magyar–német szakos hallgatója, az Eötvös-kollégium tagja. 1922-ben jelent meg első verse a Nyugatban. 1923-ban Szabó Dezső vonzásába került, 1923-ban az Auróra, majd az Élet és Irodalom munkatársa.

Emléktáblája Békéscsabán

1927-től az Esztergom-tábori Fiúnevelő Intézet igazgatóhelyettese volt, a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Esztergomtábor fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. Esztergomi tartózkodásának emlékére a Féja Géza Közösségi Ház őrzi a nevét a városban. Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal; egyik ösztönzője lett a falukutatók mozgalmának; teoretikusa a népi írókat tömörítő Válasz című folyóiratnak. 1929-33-ban Bajcsy-Zsilinszky Endre belső köréhez tartozott, az Előörs, a Kohó (1931), a Szabadság, az Új Hang (1932–1933) munkatársa, szerkesztője volt. 1931-től egyik szervezője a Nemzeti Radikális Pártnak.

1933-37 között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa, a Kazinczy Kiadó lektora, 1934-44 között a Magyarország című lap belső munkatársa volt. Közéleti tevékenységet vállalt: részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában (Bibó Istvánnal együtt). 1937. március 15-én ő olvasta fel a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Front kiáltványát. 1937-ben jelent meg Viharsarok c. szociográfiája, ami után a magyar tájegység is kapta nevét. Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. Politikai nézetei miatt 1945-től 1957-ig nem jelenhetett meg könyve.

1938. április 23-án Budapesten házasságot kötött a nála 14 évvel fiatalabb, unitárius vallású Supka Gizella Magdolnával, dr. Supka Géza és Gere Gizella lányával.[2]

1945-1956 között Békéscsabán élt, kirekesztődött az irodalmi életből, könyvtárosként dolgozott. Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. A város és a megye szellemi életében tevékenyen részt vett. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az ókígyósi Mezőgazdasági Középiskola és a békéscsabai Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt.

1956. november 1-jén visszatért Budapestre, a Petőfi Párt (az újjászervezett Nemzeti Parasztpárt) Irányító Testületének tagjává választották. 1956-60 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott mint tudományos főmunkatárs. 1960-ban innen ment nyugdíjba. 1966-ban József Attila-díjat kapott. Munkásságáról Békéscsaba város sem feledkezett meg. Halálának 10. évfordulóján (1988) teret neveztek el róla. Féja Géza portréja – mely Szalatnyay József alkotása – a Békés Megyei Tudásház és Könyvtárban található.

Művei[szerkesztés]

Féja Géza és feleségének sírja a Farkasréti temetőben: 25-1-66
  • Mesélő falu. Eredeti magyar népmesék és mondák; összegyűjt. Féja Géza; Magyar Könyvbarátok, Bp., 1934 (Könyvbarátok kis könyve)
  • Élet és álom. Eredeti magyar népmesék; vál. Féja Géza; Kazinczy, Tornalja-Tornala, 1934
  • Viharsarok. Az Alsó Tiszavidék földje és népe; Athenaeum, Bp., 1937 (Magyarország felfedezése)
  • Márciusi front / Féja Géza.Megjelenés: [Kecskemét] : Márciusi Front, 1937
  • A régi magyarság. A magyar irodalom története a legrégibb időktől 1772-ig; Tátra, Bratislava-Pozsony, 1937 (Tátra-könyvek szlovenszkói írók munkái)
  • Kurucok; Mefhosz, Bp., 1939 (Magyarok könyvtára)
  • Dózsa György örténelmi tanulmány; MEFHOSZ, Bp., 1939
  • Móricz Zsigmond; Athenaeum, Bp., 1939
  • Fiatal magyar líra; szerk. Féja Géza; Kazinczy Kiadó, Tornalja, 194?
  • Régi magyarság magyar irodalom története a legrégibb időktől 1772-ig; 2. jav. és bőv.; Magyar Élet, Bp., 1941
  • A felvilágosodástól a sötétedésig. A magyar irodalom története 1772-től 1867-ig; Magyar Élet, Bp., 1942
  • Magyar irodalomszemlélet; Magyar Élet, Bp., 1942 (Magyar társadalomtudományi könyvtár)
  • Örök magyar március; Stádium, Bp., 1942 (Nemzeti könyvtár)
  • Nagy vállalkozások kora magyar irodalom története 1867-től napjainkig; Magyar Élet, Bp., 1943
  • Bresztováczy és az ördög; Magvető, Bp., 1957
  • Bölcsődal. Életregény; Magvető, Bp., 1958
  • Kuruc idő. Történelmi regény a XVII. századból; Szépirodalmi, Bp., 1962
  • Sarjadás. Sárközi élmények és utazások; Szépirodalmi, Bp., 1963
  • Szabadcsapat. Életregény; Szépirodalmi, Bp., 1965
  • Embert becsülő Őrség; Vas Megyei Tanács, Szombathely, 1966 (Vasi kiskönyvtár)
  • Tamási Áron alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Bp., 1967 (Arcok és vallomások)
  • Csillagok vigyáznak; Szépirodalmi, Bp., 1968
  • Lázadó alkonyat; Szépirodalmi, Bp., 1970
  • Visegrádi esték egény; Szépirodalmi, Bp., 1974
  • Kráterarc; Szépirodalmi, Bp., 1975
  • Sűrű, kerek erdő; Szépirodalmi, Bp., 1976
  • Törzsek, hajtások; Szépirodalmi, Bp., 1978
  • Lapszélre; szerk., szöveggond. Féja Endre; Szépirodalmi, Bp., 1982
  • Magyar haláltánc; összeáll., sajtó alá rend. Féja Endre; Szépirodalmi, Bp., 1984
  • Arcképek régi irodalmunkból; sajtó alá rend. Féja Endre, előszó Nemeskürty István; Szépirodalmi, Bp., 1986
  • Kossuth Lajos; Szépirodalmi, Bp., 1987
  • Hazatérés. Novellák; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1990
  • A léleklátó kutya. Kiadatlan novellák; Tevan, Békéscsaba, 1994
  • Egy barátság története Féja Géza levelei; közzéteszi Nagy Olga; Székelyudvarhely : Erdélyi Gondolat, 1998.
  • Csabai nappalok és éjszakák. Napló- és levélrészletek; vál., összeáll. Féja Endre; Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 2001
  • Régi magyarság. A magyar irodalom története a legrégibb időktől 1772-ig; sajtó alá rend. Féja Endre; 4. jav., bőv. kiad.; Püski, Bp., 2001
  • Lelkek párbeszéde. Írók, művek, viták; szerk. Féja Endre; Mundus, Bp., 2002 (Mundus – új irodalom)
  • Bölcsődal. Életregény; utószó Grendel Lajos; Felsőmagyarország, Miskolc, 2002 (Felsőmagyarországi Minerva)
  • A léleklátó kutya. Kiadatlan novellák; 2. jav., bőv. kiad.; Tevan, Békéscsaba, 2003
  • Féja Géza levelezése; vál., összeáll. Féja Endre; Nap, Bp., 2003
  • Márciusi Front. Írások, dokumentumok és emlékezések; sajtó alá rend. Féja Endre; Mundus, Bp., 2003 (Mundus – új irodalom)
  • Egy barátság emléke. Erdei Ferenc és Féja Géza leveleiből; sajtó alá rend. Féja Endre; Erdei Ferenc Társaság, Makó, 2004 (Az Erdei Ferenc Társaság füzetei)
  • Móricz Zsigmond; bev. Füzi László; Polis, Kolozsvár, 2005 (Kettős tükörben)
  • A teljes emberség. Supka Magdolna levelei Féja Gézához; vál., összeáll. Féja Endre; Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 2005
  • Szülőföldem, Felvidék; Szépírás–Felsőmagyarország, Szolnok–Miskolc, 2007
  • Erdély emlékezete; Éghajlat, Bp., 2011
  • Lélekben társak. Supka Magdolna és Féja Géza levelezése, 1937-1976; vál., összeáll., jegyz. Féja Endre; Nap, Bp., 2013

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04229.htm, Féja Géza, 2017. október 9.
  2. A házasságkötés bejegyezve a Budapest XI. ker. polgári házassági akv. 139/1938. folyószáma alatt.

További információk[szerkesztés]

  • Féja Géza bibliográfia (MEK)
  • Féja Géza: Viharsarok (Athenaeum, 1937) (MEK)
  • Csabai Életrajzok
  • A "Viharsarok" a bíróság előtt. Féja Géza pere. A budapesti kir. büntetőtörvényszék 1937. október 14-én tartott főtárgyalásának gyorsírói feljegyzések alapján készült teljes szövege; Márciusi Front, Bp., 1937
  • Zimonyi Zoltán: Öt közelkép. Tanulmányok Féja Gézáról, Németh Lászlóról és az irodalmi folyóiratszerkezetről; BAZ Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya–Magyar Írók Szövetségének Észak-magyarországi Csoportja, Miskolc, 1989
  • Féja Géza, a népkönyvtárőr; összeáll. Balogh Ferentz; Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1991
  • Péterfi Gábor: Szabó Dezső és Féja Géza Trianon-reflexiója és külpolitikai nézetei; L'Harmattan, Bp., 2011