Csengey Dénes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csengey Dénes
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született 1953. január 24.
Szekszárd
Elhunyt 1991. április 8. (38 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) esszé
Irodalmi díjai 1988 A Jövő Irodalmáért, 1988 Örley-díj, 1989 JA-díj (Cleveland)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csengey Dénes témájú médiaállományokat.

Csengey Dénes (Szekszárd, 1953. január 24.Budapest, 1991. április 8.) író, politikus.

Európába, de mindahányan!
– Csengey Dénes

Életrajza[szerkesztés]

1972-ben a Lékai János hajózási szakközépiskolát végezte el, Budapesten. Ezután volt autószerelő, gépkocsirakodó, biztosítási ügynök, segédmunkás, képesítés nélküli tanító, üzemi népművelő. 197783-ban elvégezte a Debreceni Egyetem magyar-történelem szakát Debrecenben. 1978-tól publikált. 1983-tól szabadfoglalkozású író. A Fiatal Írók József Attila körének titkára lett.

1984-ben családjával Keszthelyre költözött. Egy évvel később részt vett a magyar politikai ellenzék monori találkozóján, majd 1987-ben a lakiteleki találkozó után kilencedmagával megalapította a Magyar Demokrata Fórumot. 198891 között a Hitel szerkesztőségének munkatársa, 1990-től a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője volt.

Politikai szerepvállalása[szerkesztés]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

A népi ellenzék tagjaként részt vett az 1985-ös monori találkozón, majd az 1987-es lakiteleki találkozón.

A Lakiteleki nyilatkozat egyik aláírója és az MDF egyik alapítója, 1990-től haláláig a párt országgyűlési képviselője volt. 1989. március 15-én az ellenzéki tüntetésen jelképesen lefoglalta a Magyar Televíziót. Sokak számára ekkor körvonalazódott először a rendszerváltás programja .[1]

Halála[szerkesztés]

Ebben a házban – a Királyhágó tér és a Németvölgyi út sarkán – töltötte utolsó napjait, óráit

1991. április 8-án a névnapján, otthonában, az orvosi jelentés szerint természetes úton (szívmegállás), mindössze 38 évesen elhunyt. A minden előjel nélküli, korai és titokzatos halála hamar találgatások, összeesküvés-elméletek tárgya, része lett.

Az íróasztal, amelyre halálod pillanatában ráborultál – éppen a Magyar Rádió visszásságainak, hír-hamisításainak, kézi vezérlésű irányításának adatairól, dokumentumaitól roskadozott. Az aczéli kultúra és politikai irányítás egyik megmaradt fellegvárát akartad megrohamozni, szinte egyszál magad, magyar Don Quijoteként. Rendet, igazságosságot követeltél és mételyezetlen szabadságot a sajtónyilvánosság területén. Mit területén? Trágyadombján. Ami mind a mai napig bűzlik a hamisítások, csúsztatások, félrevezetések és elhallgatások borzalmasan erjedő illatától.
– Turcsány Péter: Dénes velünk vagy![2]

Emlékezete[szerkesztés]

„…ha az antiszemitizmus nagy bűn, mert az, akkor az antiszemitizmussal való alaptalan vádaskodás ugyanakkora bűn, és ugyanolyan ítélet alá kell, hogy essék.”
– Csengey Dénes felszólalása a magyar Országgyűlésben, 1990. október 15.[3]
  • 1998-tól évente adják át a Csengey Dénes szellemiségét és szociális érzékenységét őrző és megvalósító kárpát-medencei alkotóknak a Csengey Dénes-díjat.
  • Emlékére Nemzetközi Csengey Dénes vers- és prózamondó versenyeket rendeznek évente.
  • Csengey Dénes Vándoregyetem, a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében

Művei[szerkesztés]

  • 2003 Szegényen, szabadon, szeretetben válogatás Csengey Dénes írásaiból, Budapest, Heti Válasz kiadó, ISBN 9639461148

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Egyéb információk[szerkesztés]