Lezsák Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lezsák Sándor
Lezsák Sándor (2015).jpg
Az Országgyűlés alelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2006. május 16.
A Magyar Demokrata Fórum elnöke
Hivatali idő
1996. március 2. – 1999. január 30.
Előd Für Lajos
Utód Dávid Ibolya
Született 1949. október 30. (70 éves)
Kispest
Párt Fidesz
Foglalkozás költő, tanár, politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Lezsák Sándor témájú médiaállományokat.

Lezsák Sándor István (Kispest, 1949. október 30. –) József Attila-díjas magyar költő, tanár, politikus, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója. A Nemzeti Fórum Egyesület elnöke. 2006-tól – negyedik ciklusban – az Országgyűlés egyik fideszes alelnöke.

Tanári pályafutása[szerkesztés]

1968-ban, a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, utána kocsikísérő rakodómunkás volt, majd az Országos Széchényi Könyvtárban könyvtári segédmunkatárs. 1969-ben a lakitelek-szikrai tanyasi iskola képesítés nélküli tanítója lett. 1971-ben felvették a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakára levelező tagozaton, ahol 1975-ben diplomázott. Egy évvel előtte elment a tanyasi iskolából és a lakiteleki általános iskola tanára lett.

1969 és 1985 között a helyi művelődési ház színjátszó csoportjának vezetője, az Antológia c. est megtartása után elbocsátották ebből az állásából.[1]

A Lakiteleki Népfőiskola alapítója. 2004 óta a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke.

Politikai pályafutása[szerkesztés]

A politika iránti érdeklődése korán elkezdődött. Első komolyabb aktivitása 1986-ban volt, amikor aláírta a kelet-európai másként gondolkodók felhívását.

1987. szeptember 27-én háza kertjében (lakiteleki sátor) alakult meg a Lakiteleki találkozók után mozgalomként a Magyar Demokrata Fórum. 1988-ban ennek elnökségi tagjává választották, amit a szervezet párttá alakulása után 2004-es kizárásáig meg is tartott. Ezalatt több ízben a párt alelnöke is. 1993 és 1994 között a párt ügyvezető elnöke.

1996-ban, a párt X. országos gyűlésén megválasztották az MDF elnökévé Szabó Iván ellenében, aki az új pártvezetés irányvonalával nem értett egyet és több párttársával megalakította az azóta az MDF-be visszaolvadt MDNP-t.

Az 1998-as sikertelen országgyűlési választásokat követő országos gyűlésen már nem indult, ekkor Dávid Ibolya lett a párt új elnöke.

Az Országgyűlésbe 1994-ben jutott be pártja Bács-Kiskun megyei listájáról. 1996-tól a ciklus végéig frakcióvezető-helyettes. 1998-tól egyéni képviselő (Bács-Kiskun megye 3. vk.). 1998 és 2002 között az oktatási és tudományos bizottság elnöke, 2002 és 2006 között a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés tagja volt.

2004-ben a Dávid Ibolya pártelnök politikáját kritizálók megalakították Lezsák vezetésével az ún. Lakitelek-munkacsoportot. Lezsákot emiatt november 8-án kizárták a pártból, három nappal később pedig a parlamenti frakcióból is. Ekkor a munkacsoport tagjaival megalakították a Nemzeti Fórum nevű szervezetet, melyik 2006-ban együttműködési megállapodást kötött a Fidesszel. A ciklus végéig független képviselőként dolgozott tovább.

A 2006-os választásokon a Fidesz-KDNP színeiben indult, ahol első fordulóban megnyerte választókerületét. Ugyanebben az évben megválasztották az Országgyűlés egyik alelnökévé. A 2010-es választásokon ismét megnyerte választókerületét. A választások után beválasztották a nemzetbiztonsági bizottságba tagnak, illetve ismét megválasztották az Országgyűlés egyik alelnökévé, valamint a Fidesz-frakció egyik frakcióvezető-helyettesévé. 2014-ben a Bács-Kiskun megyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerület képviselője lett. 2018-ban a a Bács-Kiskun megyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerület képviselőjeként újraválasztották.

Család[szerkesztés]

Nős, felesége: Sütő Gabriella, gyógyszerész-asszisztens, majd az MDF lakiteleki irodájának vezetője. Gyermekeik: Levente (1973), Gabriella (1974), Anna (1977).

Irodalmi munkássága[2][szerkesztés]

1979-ben a Fiatal Írók találkozóján Zalán Tiborral (Bahget Iskander felvétele)

Verseskötetek

  • Békebeli Éjszaka (1983)
  • Fekete felhő, teafű (1988)
  • Társai elmentek Megváltót nézni (2015)
  • Misi, a puska és a lódenkabát (2018)

Dráma

  • Nyolcvan vödör levegő (1988)

Rockopera-versek

Politikai írások

  • Iskola a po­litikában (2007)
  • Himnusz kívülről, belülről (2012, Spangel Péter interjúkötete)
  • A rozsdás kések ellenében (2018)

Megzenésített versek

  • Száz évre dall (2016, Énekmondó Együttes)

Gyermekversek

  • Színitanoda (2016, Létai Márton rajzaival)

Romantikus népszínmű

  • Atilla fia, Csaba királyfi (2017)

Kötetei[szerkesztés]

  • Szavak piacán Négy fiatal költő Hideg Antal, Szilágyi Zoltán, Lezsák Sándor, Virágh József versei; szerk. Hatvani Dániel; Bács-Kiskun Megyei Tanács, Kecskemét 1981 (Forrás könyvek)
  • Békebeli éjszaka; Kozmosz Könyvek, Bp., 1983
  • Lezsák Sándor–Birinyi József: Mint a madarak; Független Fórum, Bécs–Bp., 1988
  • Fekete felhő, teafű; Magvető, Bp., 1988
  • Nyolcvan vödör levegő. Tragikus komédia két részben; Antológia, Lakitelek 1999
  • Iskola a politikában avagy Mit nem tudott Herder úr? Politikai írások, parlamenti felszólalások 1987-2007; Antológia, Lakitelek 2007
  • Himnusz kívülről, belülről Lezsák Sándorral beszélget Spangel Péter; Kairosz, Bp., 2012 (Magyarnak lenni)
  • Társai elmentek Megváltót nézni. Összegyűjtött versek; Kairosz, Bp., 2015
  • Színitanoda. Óvodásoknak, kisiskolásoknak; Kairosz, Bp., 2016
  • Atilla fia, Csaba királyfi. Romantikus népszínmű 12 jelenésben; Kairosz, Bp., 2017
  • A rozsdás kések ellenében. Válogatott írások, 2009-2018; Kairosz, Bp., 2018
  • Misi, a puska és a lódenkabát. Versek; Kairosz, Bp., 2018

Díjai[szerkesztés]

  • Kilencek Irodalmi Díja (1982)
  • a clevelandi József Attila Társaság irodalmi díja (1984),
  • a floridai Helikon Nemzetközi Kulturális Társaság díja (1990)
  • Pilinszky János-díj (1993)
  • Bethlen Gábor-díj (2001)[3][4]
  • Bács-Kiskun megyéért díj (2008)
  • Polgári Magyarországért-díj (2009)[5]
  • Teleki Pál Emlékérem (2009)
  • Polgárőr Érdemrend (2012)
  • Pesti Srác-díj (2012)
  • Szent Adalbert-díj (2013)
  • Béke Lángja-díj (2015)
  • Prokop Péter-díj (2016)
  • József Attila-díj (2018)
  • A Magyar Érdemrend nagykeresztje (2019)[6]
  • Petőfi-díj (2019)

Irodalom[szerkesztés]

  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, pp. 194–211.)
  • Bozók Ferenc: A szemérmes költő - Lezsák Sándor születésnapi köszöntése az Írószövetségben, in. Új Ember, 2014. november 30.
  • Himnusz kívülről, belülről. Lezsák Sándorral beszélget Spangel Péter; Kairosz, Bp., 2012 (Magyarnak lenni)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Lezsák Sándor, parlament.hu
  2. ↑ Lezsák Sándor honlapja. lezsaksandor.hu. (Hozzáférés: 2018. december 29.)
  3. ↑ M E G H Í V Ó a Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepségére. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  4. ↑ Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  5. ↑ Polgári Magyarországért Alapítvány. [2010. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 20.)
  6. ↑ Orbán Viktor: Lezsák Sándor a magyar nemzeti kultúra szószólója. (Hozzáférés: 2019. október 31.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


A Magyar Demokrata Fórum elnökei
elődje
Für Lajos 		Lezsák Sándor

1996. márc. 2. – 1999. jan. 30.

utódja
Dávid Ibolya
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lezsák_Sándor&oldid=22185774”