Für Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Für Lajos
Magyarország honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1990. május 23.1994. július 14.
Előd Kárpáti Ferenc
Utód Keleti György

Született 1930. december 21.
Egyházasrádóc
Elhunyt 2013. október 22.[1] (82 évesen)
Budapest
Párt Magyar Demokrata Fórum (MDF)

Foglalkozás történész
Iskolái Debreceni Egyetem

Díjak Alföld-díj

Für Lajos (Egyházasrádóc, 1930. december 21.Budapest, 2013. október 22.[1]) történész, az MTA doktora, politikus, az MDF alapító tagja, az Antall-kormány és a Boross-kormány honvédelmi minisztere.

Pályájának kezdete[szerkesztés]

A Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem szakára járt, ahol 1954-ben végzett. 1956-ig a Kossuth Lajos Tudományegyetem Történeti Intézetének tanársegédje volt.[2]

1956-os szerepvállalása és következményei[szerkesztés]

1954–1957 között tartalékos alhadnagy volt (a rangtól 1956-os tevékenysége miatt fosztották meg). 1956-ban a Debreceni Kossuth Kör és a Hajdú-Bihar Megyei Forradalmi Bizottság titkára. Közreműködött a debreceni forradalmi követelések megfogalmazásában és ő nyújtotta át ezeket a kormánynak. A forradalom leverése után szovjetek rövid időre internálták.[2] Tanársegédi állását a Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1956-os szerepe miatt elveszítette és ezzel kutatói pályája derékba tört.[3] 1957-ben Franciaországba emigrál, de néhány hónap múlva hazatért. 1958-ig nem volt állása, majd 1961-ig a debreceni református kollégium nagykönyvtárában dolgozik, utána rövid ideig rakodómunkás. 1963-ig Dabason és Pestújhelyen általános iskolai tanár.[2]

1984-ben Irinyi Károly professzor hívására szeretett volna visszatérni a Debreceni Egyetemre, de "ellenforradalmár" múltja miatt ezt Menyhárt Lajos, az egyetem párttitkára megakadályozta.[4] Az egyetem hivatalosan sohasem rehabilitálta. 2006. október 18-án, a forradalom 50. évfordulójának előestéjén Für Lajos a debreceni forradalomról szóló emlékülésen visszautasította, hogy átvegye az egyetem Pro Universitate díját. "A debreceni egyetemről fegyelmi tárgyalás nélkül kirúgtak, és ez a döntés még mindig érvényben van. Az egyetemnek tizenhét év nem volt elég, hogy törölje ezt a határozatot" – indokolta döntését.[5]

Az amnesztia után[szerkesztés]

Az 1963-as általános amnesztia után 1964–1978 között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos főmunkatársa, majd főosztály-vezetője. 1980-ig az Írószövetség könyvtárának tudományos főmunkatársa. 1980-ban újra a Mezőgazdasági Múzeum munkatársa, ezúttal tudományos titkári tisztségben 1987-ig. 1988–1990 között az ELTE BTK középkori és kora újkori magyar történelem tanszékén docens, 1990–2000 között egyetemi tanár.[2]

Politikai pályafutása[szerkesztés]

1985-ben résztvevője az ellenzéki csoportosulások első monori találkozójának.[6] 1987-ben részt vesz a lakitelki találkozón, az MDF alapító tagja.[4] 1989-ben a párt köztársasági elnök-jelöltje. 1989–1996 között az elnökség tagja, 1991-ben alelnök, majd 1993-ig ügyvezető elnök volt. 1994–1996 között a párt elnökévé választották.[2]

Antall József miniszterelnök őt jelölte ki honvédelmi miniszterré. Posztját 1994-ig őrizte. Az MDF alapító tagjai közül egyedül ő kapott miniszteri rangot[7] és ő hajtotta végre a hadsereg átalakítását a rendszerváltás után.

1990-ben bekerült az Országgyűlésbe (1990–1994: Vas megye). 1994-ben újra bejutott, immár a Hajdú-Bihar megyei listán. 1994–1996 között a honvédelmi bizottság tagja volt.[2]

1996-ban a második pártszakadás idején kilépett az MDF-ből (ezáltal megvált pártelnöki tisztségétől is) és független képviselőként folytatta munkáját.[7] Bizottsági helyét az akkori rendelkezés miatt elvesztette, mert ekkor független képviselő nem lehetett bizottsági tag.

2007-ben részt vett a Jobbik által életre hívott Magyar Gárda megalapításában.

Tudományos pályája[szerkesztés]

Für Lajos 1971-ben nyerte el a történelemtudomány kandidátusa címet. 1983-ban a történelemtudományok doktora lett. Szakterülete Magyarország 19-20. századi agrártörténete, kisebbségtörténet a 19-20. században, valamint a történeti demográfia. Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályához tartozott, a Történettudományi Bizottság tagja volt.[8]

Érdekességek[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Fontosabb könyvek, publikációk[szerkesztés]

  • A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás idején (1970)
  • Mennyi a sok sírkereszt? Magyarország embervesztesége a második világháborúban (1987)
  • Hol vannak a katonák? (1988)
  • Kisebbség és tudomány (1989)
  • Világjáró magyarok (1990)
  • Sors és történelem (1991)
  • Szabadon szeretnék sírni (1993)
  • Jobbágyföld – parasztföld (1994)
  • Magyar sors a Kárpát-medencében. Népesedésünk évszázadai, 896-2000; Kairosz, Bp., 2001
  • Az én történelmem I. (2003)
  • A Varsói Szerződés végnapjai – magyar szemmel (2003)[2]
  • "Ne bántsd a magyart!". Bartók és Kodály történelemszemlélete; Kairosz, Bp., 2005
  • Bevérzett mámor, 1956; Kairosz, Bp., 2006
  • Világjáró magyarok; 2. bőv. kiad.; Ligatura, Szentendre, 2009
  • Kárpát-medencei létünk a tét; Kairosz, Bp., 2010

További információk[szerkesztés]

  • Perlekedő évszázadok. Tanulmányok Für Lajos történész 60. születésnapjára; szerk. Horn Ildikó; ELTE Középkori és Kora-újkori Magyar Történelmi Tanszéke, Bp., 1993
  • Hagyomány és történelem. Ünnepi kötet Für Lajos 70. születésnapjára; szerk. Gebei Sándor; EKF Történelemtudományi Intézet, Eger, 2000

Jegyzetek[szerkesztés]

A Magyar Demokrata Fórum elnökei
elődje
Antall József
Für Lajos

1994. feb. 19.1996. márc. 2.

utódja
Lezsák Sándor


Elődje:
Kárpáti Ferenc
Honvédelmi miniszter
1990. május 23.1994. július 15.
Insignia Hungary Army shield v2.svg
Utódja:
Keleti György