Czinege Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czinege Lajos
A Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1960. május 17.1984. december 6.
Előd Révész Géza
Utód Oláh István

Született 1924. március 24.
Karcag
Elhunyt 1998. május 10. (74 évesen)
Leányfalu
Párt MSZMP

Foglalkozás politikus

Díjak
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Czinege Lajos témájú médiaállományokat.
Pesti alsó rakpart, tribün a Parlament előtt az 1978. augusztus 20-i vízi- és légiparádén. Középen fényképezőgéppel Czinege Lajos honvédelmi miniszter
A Varsói Szerződés 1983-as védelmi miniszteri találkozóján a civil öltönyös Erich Honeckertől jobbra a negyedik személy Czinege Lajos

Czinege Lajos (Karcag, 1924. március 24.Leányfalu, 1998. május 10.) hadseregtábornok, magyar kommunista pártfunkcionárius, 1960–84 között a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere, 198487 között a Minisztertanács elnökhelyettese. Az 1956-os forradalom és a rendszerváltás közötti úgynevezett gulyáskommunizmus vezető tisztségviselőinek egyike.

Fiatalsága[szerkesztés]

Karcagon született, édesapja mezőgazdasági munkás volt és gyermekkorától ő is parasztként kezdett dolgozni, majd az elemi iskola elvégzése után kovácsnak tanult. Később bírálói ezért példálóztak azzal, hogy „disznópásztorból is lehet honvédelmi miniszter.”[1]

A második világháborúban és a magyarországi harcokban nem vett részt, egy tanyán bujkálva érte meg a szovjet inváziót. A harcokat követően, a jó kiállású, sportot kedvelő fiú hamar kapcsolatba került a munkásmozgalommal, hiszen 1944 őszétől a Vasas Szakszervezetnek és 1945-től az MKP-nak lett a tagja. 1946-ban önkéntes műszaki katonaként teljesített szolgálatot, és itt elkezdődött a magasba ívelő politikai-katonai karrierje.

Politikai és katonai pályafutása[szerkesztés]

1947-ben az MKP karcagi titkárává nevezték ki. A két hónapos „gyorstalpaló” pártiskola elvégzése után, 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja Szolnok megyei szerveiben dolgozott. Az MKP karcagi városi titkára, a megyei pártbizottság agitációs-propaganda, majd szervező titkára. 1950–51-ben a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat művezetője, majd igazgatóhelyettese. Legmagasabb beosztásában az MDP Szolnok Megyei Végrehajtó Bizottságának osztályvezetője volt. 1952-ben Budapestre, a Honvédelmi Minisztériumba rendelték, ahol a HM tüzércsapatok politikai osztályának vezetője lett alezredesi rendfokozatban. Elvégezte a hároméves Sztálin Politikai Akadémiát.[2][3]

Az 1956-os forradalom leverésében aktívan részt vett. 1956. október 26-ától tagja volt az MDP Katonai Bizottságának, amelyet a fegyveres felkelés leverésére irányuló próbálkozások vezetésére hoztak létre. A munkásőrség megalakításában tevékenyen részt vett.[3]

1956 után a Kádár-korszak meghatározó politikai vezetőjévé vált. 1957–60 közt az MSZMP Szolnok megyei első titkára. 1958. november 16. – 1967. január 28. közt országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Szolnok megyei listájáról jutott be a törvényhozásba. Az Elnöki Tanács 1960. május 17-ei hatállyal kinevezte honvédelmi miniszterré, és egyúttal – abban a korban nem egyedülálló módon – tartalékos alezredesből rögtön altábornaggyá nevezték ki. E tisztségben egészen 1984-ig tevékenykedhetett.[2][3]

1968. augusztusban az ő hivatali ideje alatt történt a Csehszlovákiába történő bevonulás. Meghatározó szerepet játszott a Varsói Szerződés különböző fórumain, és ellenezte az 1981–82-es lengyelországi eseményekre válaszként tervezett szovjet közbelépést.[4] A politikai vezetésben is kiemelt szerepet játszott mint a Központi Bizottság tagja (1959–88) és a Politikai Bizottság póttagja (1961–70), viszont a Varsói Szerződés egyetlen olyan honvédelmi minisztere volt, aki nem lett a Politikai Bizottság rendes tagja.[2]

A Magyar Néphadsereg az ő vezetése alatt érte el fejlesztésének legmagasabb fokát. Több, a katonáknak járó kiváltságot is neki köszönhettek, de botrányok is fűződnek a nevéhez. Czinege Lajos hivatali időszakáról és az akkori katonai vezetés visszásságairól készült prof. dr. Bokor Imre mérnök ezredes: Kiskirályok mundérban című könyve. A könyv érdekessége, hogy az abban foglaltak kivizsgálására külön OGY-határozat született.[5]

Miután a Honvédelmi Minisztériumtól megvált, 1984–87 közt a minisztertanács elnökhelyettesi pozícióját töltötte be.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

A rendszerváltás után nem politizált, 1989-ben Németh Miklós jelentette be azt is, hogy lemondott hadseregtábornoki rendfokozatáról.[6][7]

Nyugdíjba vonulását követően a sajtóban nevét fia Czinege József (Dodi) vállalkozó kapcsán emlegették újra, amikor 1993-ban napvilágot látott, hogy Boross Péter miniszterelnök Gábor nevű fiával közösen alapították meg a Bross Holding Részvénytársaságot. A vállalkozásra a délszláv háború fegyverkereskedelmében történő részvétele miatt irányult a sajtó kitüntetett figyelme.[8]

Czinege nyugdíjas évei alatt leányfalui házában élt egészen 1998-ban bekövetkezett haláláig.

Czinege Lajos sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-2-251

Magánélete[szerkesztés]

Kedvenc időtöltése volt a vadászat és rendszeresen megfordult Kaszópusztán. A világhírű vadállománnyal rendelkező területen miniszteri hivatali ideje alatt a Honvédelmi Minisztérium jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre.[9]

Források[szerkesztés]

  1. Csúri Ákos: Júniusi gondolatok. DEOL Debrecen Online, 2007. június 12. (Hozzáférés: 2009. november 19.)
  2. ^ a b c Czinege Lajos. Az államszocializmus kora Magyarországon. (Hozzáférés: 2010. január 27.)
  3. ^ a b c Czinege Lajos. Történelmi Tár Digitális história adatbázis. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)
  4. Szász Zoltán: A Varsói Szerződés és a lengyelek "megsegítése. História, 2001. augusztus 1. [2014. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  5. Országgyűlés: 28/1990. (III. 13.) OGY-határozat Bokor Imre: Kiskirályok mundérban című könyvében foglaltakról. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.. (Hozzáférés: 2013. január 14.)
  6. Történelem: November 21-én történt. Magyar Polgár Info. (Hozzáférés: 2009. november 19.)
  7. 2/1989. (XI. 26.) KE határozat Czinege Lajos hadseregtábornoki rendfokozatáról való lemondásának elfogadásáról
  8. Lakatos Pál: Munkásőr volt Boross Péter?. "Rendszerváltó" miniszterelnökök pórázon (A könyv 2003-ban jelent meg.). Hazánkért Lakatos Pál honlapja. (Hozzáférés: 2010. január 27.)
  9. Nagy Eszter Dóra: Kaszópuszta mítoszok nélkül. Részletek a Kaszó 600 éve című, könyvből HMH Online. (Hozzáférés: 2009. november 19.)

További információk[szerkesztés]


Elődje:
Révész Géza
Honvédelmi miniszter
1960. május 17.1984. december 6.
Insignia Hungary Army shield v2.svg
Utódja:
Oláh István