Hazai Samu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hazai Samu
Hazai Samu.jpg
Magyarország honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1910. január 17.1917. február 19.
Előd Jekelfalussy Lajos
Utód Szurmay Sándor
Katonai pályafutása
Csatái első világháború

Született 1851. december 26.[1]
Magyarország
Elhunyt 1942. március 13. (90 évesen)[1]
Budapest[2]

Foglalkozás politikus

Díjak
  • Military Merit Cross
  • Osztrák Császári Lipót-rend nagykeresztje
  • Albert-rend
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hazai Samu témájú médiaállományokat.

Báró Hazai Samu (1876-ig Kohn Sámuel;[3] Rimaszombat, 1851. december 26.Budapest, 1942. február 10.) hivatásos katonatiszt, honvéd vezérezredes, felsőházi tag, 1910–1917 között a Magyar Királyság honvédelmi minisztere. Az Osztrák–Magyar Monarchia izraelita származású tábornokai között ő érte el a legmagasabb rendfokozatot.

Élete[szerkesztés]

A gimnázium és a kereskedelmi iskola elvégzése után 1873 márciusában besorozták honvédnek. Kiváló képességeit hamar felismerték, s még ősszel beíratták a Ludovika Akadémia tisztképzőtanfolyamára. 1874-től hadapródként teljesített szolgálatot, 1876-ban hadnaggyá avatták, mellyel egy időben döntött a kikeresztelkedés mellett s a nevét is magyarosította Kohnról Hazaira. 1878–1879-ben a honvéd felsőbb tiszti tanfolyamát, 1879-től 1881-ig a bécsi hadiiskolát hallgatta. 1881-től dandársegédiszt, 1883-ban főhadnagy lett, majd hadtestvezérkari, honvédkerületi, 1886-ban honvédelmi minisztériumi szolgálatra vezényelték, ahol 1888-ban századossá avatták. 1889 és 1904 között a Ludovika Akadémián is tanított: 1889-től 1893-ig a felsőbb tiszti, 1893-tól 1902-ig a honvédtörzstiszti tanfolyamon, 1902-től 1904-ig pedig a törzstiszti tanfolyamon, s a Ludovika Akadémia Közlönyét szerkesztett (1889–1893). 1895-ben őrnagy, 1897-ben alezredes, 1900-ban vezérkari ezredes, 1907-ben tábornok léptették elő. 1904–1910-ben a Honvédelmi Minisztérium ügycsoportfőnöke volt. 1910. január 17-étől 1917. február 19-éig a Khuen-Héderváry Károly, Lukács László és Tisza István által vezetett kormányban a honvédelmi tárcát irányította. Hamarosan megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi címet, s hozzá az altábornagyi rangot; a losonci kerület országgyűlési képviselőjeként jutott be a Parlamentbe. 1912-ben bárói rangot kapott. 1914-ben gyalogsági tábornokká, 1916-ban vezérezredessé nevezték ki. 1917–1918-ban az osztrák–magyar fegyveres erők pótlásügyi főnöke is volt, ezért meg kellett válnia a minisztérium vezetésétől. 1917-től a 46. szegedi közös gyalogezred „ezredtulajdonosa” lett. A háború után visszatért Budapestre és nyugállományba helyezték. A Tanácsköztársaság alatt letartóztatták, huzamosabb ideig túszként tartották fogva. A Horthy-rendszer idején több bank és vállalat igazgatósági taggá választotta, 1927-től a felsőház tagja volt. A fővárosban hunyt el, 90 éves korában.

Jelentősége[szerkesztés]

A Tisza-, a Fejérváry-, és a második Wekerle-kormány alatt az ő elképzelései alapján történt a honvédelem fejlesztése. Hétéves miniszterségéhez kiváló törvényalkotások fűződtek. A katonai bűnvádi eljárásról szóló, sokáig sürgetett, modern szellemű törvény, a háború esetére való rendkívüli kormányzati intézkedések, s legfőképp a korszakot alkotó véderőreform kodifikálása és parlamenti képviselete elismerést szolgál. Mindezekért az uralkodó 1912-ben bárói rangot adományozott neki. Számos cikkén kívül több katonai műve jelent meg (pl.: Alkalmazó megbeszélések a spicherni csatából (1897), A háború tényezői (1915)). Halmay Bélával együtt lefordította Carl von Clausewitz: A Háborúról című munkáját (1892–1894).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  3. A Belügyminisztérium 1876. évi 12699. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1876. év 2. oldal 2. sor.

További információk[szerkesztés]

  • HU BFL - XVI.3 - fogoly - 1919 - 198
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Hazai Samu életrajza (angol nyelven)
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Balla Tibor: A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai. Tábornagyok, vezérezredesek, gyalogsági és lovassági tábornokok, táborszernagyok. Bp., Argumentum, 2010.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.


Elődje:
Jekelfalussy Lajos
Honvédelmi miniszter
1910. január 17.1917. február 19.
Insignia Hungary Army shield v2.svg
Utódja:
Szurmay Sándor