Metz Rezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Metz Rezső
Vitéz Metz Rezső
Vitéz Metz Rezső
Született 1861. május 11.
Osztrák Császárság Budweis, Csehország
Meghalt 1943. október 21. (82 évesen)
Flag of Hungary.svg Piliscsaba, Magyarország
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Fegyvernem Császári és Királyi Haderő (gyalogság)
Szolgálati ideje 1879-1919
Rendfokozata altábornagy
Egysége 32. Mária Terézia gyalogezred
68. gyalogezred
23. tábori vadászzászlóalj
19. Ferenc Ferdinánd gyalogezred
Csatái Első világháború, keleti front
Kitüntetései Mária Terézia-rend lovagkeresztje
Tiszti Arany Vitézségi Érem

vitéz, lovag spondalungai Metz Rezső (Rudolf) (Budweis, Csehország, 1861. május 11.Piliscsaba, 1943. október 21.); magyar nemzetiségű osztrák–magyar katona, altábornagy, a Mária Terézia-rend lovagkeresztjének birtokosa, a Vitézi Rend tagja, Piliscsaba díszpolgára.

Élete[szerkesztés]

Ifjúsága[szerkesztés]

Metz Rudolf néven, 1861. május 11-én-én született Budweisben. Hét testvére volt. Ősei Elzász–Lotaringiából származnak. Ausztriában a család a XVI. században telepedett le. Ősei között több katona is volt, köztük apja, Alexander Edler von Metz is katonatiszt, a „Kaiserjäger” (Császárvadászok) tábornoka volt. Hozzá kötődött a család nemesi előneve (spondalungai). A család nemessége a középkorból származik.

Hatéves korától tízéves koráig a Sankt Pölten-i katonai kollégiumban tanulója volt, majd 1871–1875 között a Morva-fehértemplomi (Mährisch Weißkirchen, ma: Hranice na Moravě) katonai főreáliskolán tanult. 1875–1879-ig a bécsújhelyi (Wiener Neustadt-i) Theresianum Katonai Akadémia hallgatója volt. 1879-ben avatták hadnaggyá.

Katonai pályafutása az első világháborúig[szerkesztés]

24 évet szolgált a 32. Mária Terézia gyalogezrednél. 1903-ban őrnaggyá léptették elő, és zászlóaljparancsnokká nevezték ki a szolnoki cs. és kir. 68. gyalogezrednél. 1905-ben a 23. tábori vadászzászlóalj parancsnoka lett. 1911-ben ezredessé lépett elő, a győri 19. Ferenc Ferdinánd gyalogezred parancsnoka lett. Közvetlenül az első világháború kitörése után, 1914-ben is ezt az ezredet vezette harcba.

Az első világháborúban[szerkesztés]

Metz tábornok a Gorlicei áttörésnél elszenvedett sebesülése után.

1915-ben vezérőrnaggyá nevezték ki, és a 23. cs. és kir. gyalogdandár parancsnoka lett. A frontnak a 12. hadosztályhoz tartozó szakaszára parancsnoknak Metz Rudolf tábornokot jelölték ki, alárendelve a hadosztály tüzérséget és a hadosztálytartalékot.

A meredek Puski-hegy orosz megerősített állásai és bunkerei ellen kellett támadnia, amely állások bevételét az orosz hadvezetőség lehetetlennek tartotta. A tábornok a vezérkar elé terjesztette elképzeléseit, de az Metz támadási tervét csak részben fogadta el, mert Riedl Lajos ezredes tüzérségi hadműveleti tervét nem tartották jónak. Azonban a két katona saját terveik szerint járt el. A támadás előtti éjszakán a dandár két ezredét előrevonták a lövészárkokba közvetlen az orosz állásokhoz. A tüzérséget az ellenséghez a lehető legközelebbre telepítették. Másnap, május 2-án 10:00-kor indult meg a gyalogság, a sorozatos ágyútűz után. Az 56. és 100. ezred amíg felkapaszkodott a meredek hegyoldalon, addig az orosz tüzérek bemérték Metz Rezső tábornokot. A gránátok a közelében csapódtak be, a föld betemette őt és tisztikarát, de ő kimászott és tovább irányította csapatait. A roham sikerrel járt aminek eredményéül 11.30-kor elfoglalták, csekély veszteség árán a Pustki hegyet és több mint 1700 orosz katonát ejtettek fogságba. A jobbra lévő magyar és a balra lévő német hadosztály nem bírt az ellenséggel, ezért Metz tábornok saját elhatározásából bevetette a hadosztály tartalékot, egyik ezred előre támadott és a másik két ezreddel jobbról és balról átkarolta az ellenséget. Csapatai mindhárom irányban győzelmesen haladtak előre. Beavatkozása nyomán estig a magyar és német hadosztályok elfoglalták a kijelölt területeket. A tábornok a legelső vonalból irányította a csatát, tovább üldözve a menekülő orosz erőket, Riedl ezredes ezalatt az elfoglalt Pustki hegyre telepítette tüzérségét, tovább lőve az oroszokat. A hetekig tartó nehéz csatákban végül az osztrák–magyar és a német erőknek sikerült visszafoglalniuk Przemyśl-t, Lemberget, Galícia nagy részét az orosz seregeket 300 km-rel visszanyomva.

Metz tábornok dandárával a Bruszilov-offenzíva összes csatáit végigküzdötte, egy ideig német hadosztály és német frontszakasz parancsnoka is volt. 1916-ban a cs. és kir. 11. hadosztály parancsnokává nevezik ki. A lucki harcokban, Volhíniában az első vonalban súlyosan megsebesült, de nem engedte hátravitetni magát. A csata befejezéséig elöl maradt, és tovább irányította csapatait. 1918 január havában német tábornoki tanfolyamra vezényelték. 1918 februárjában altábornaggyá léptették elő, majd márciusban csapataival elfoglalta a Dnyeper torkolatában fekvő Herszon kikötővárost. Az összeomlásig a város parancsnoka maradt, ezt követően csapatait hazájukba irányította. Ő maga 1918. november 28-án az utolsó szállítmánnyal hagyta el Herszont. Négyheti vesződséges út után ért Budapestre, majd otthonába, Piliscsabára.

Az első világháború után[szerkesztés]

Metz Rezső altábornagy 1925-ben.

A háború után nem vállalt semmilyen katonai beosztást, 1919-ben nyugdíjazták. Csapatai tisztelték és szerették tábornokukat. Erre példa, hogy amikor 1919-ben, egy budapesti útja alkalmával, figyelmeztetés ellenére egyenruhában leszállt vonatról a Nyugati pályaudvaron, a tömeg körülvette és le akarták tépni rangjelzését, kitüntetéseit, ezt azonban a jelenlévő katonák, akik felismerték volt tábornokukat, megakadályozták. „Nem engedjük bántani a tábornokunkat” felkiáltással, a vállukon kivitték őt a tömegből. Tekintélyével hozzájárult, hogy sem a vörös, sem a fehér terror idején semmilyen atrocitás sem érte a lakhelyén élőket. Ez is közrejátszott abban, hogy 1921-ben Piliscsaba díszpolgárává választották.

Ugyanebben az évben, 1921-ben megkapta a Mária Terézia-rend (MMThO) lovagkeresztjét. 1929-ben felvették a Vitézi Rend tagjai közé. Ezután a Rudolf név helyett annak magyarosított változatát, a Rezső keresztnevet használja.

A Nemzeti Hadsereg vezérkarában - 1921

A második világháború alatt részt vett a Katonai Mária Terézia-rend káptalanjának munkájában haláláig. Sohasem politizált, katonai esküjét megtartotta. A második világháború során ellenezte a Szovjetunió megtámadását, előre látva a háború következményeit. 1943. október 21-én hunyt el Klotildligeten, Piliscsabán.

A piliscsabai Nagytemplomban ravatalozták fel. 1943. október 23-án katonai tiszteletadással, a templomból ágyútalpon szállítva tette meg utolsó útját a városi temetőbe.

Magánélete[szerkesztés]

Először Adele Auguste Maria Millerrel, egy tengerész kapitány lányával kötött házasságot. Ebből a házasságból született első fia, Rudolf.

Fia, Rudolf szintén részt vett az első világháborúban. Megsebesült, tüdőgyulladást kapott. A háború befejeztével századosként tért haza. Megnősült, egy leánya született, Márta. Rudolf részt vett az 1921-es budaörsi csatában, ezt követően viszont betegsége kiújult és 1923-ban meghalt. Anyja, Metz tábornok első felesége 1932-ben halt meg. Mindketten a piliscsabai temetőben nyugszanak.

Az özvegy Metz tábornok újból megnősült, második felesége Almási Szalay Margit volt, ebből a házasságból született második fia, Rezső és egy leánya, Judit.

Emlékezete[szerkesztés]

2001-ben a piliscsabai önkormányzat kérelmet nyújtott be a Nemzeti Kegyeleti Bizottsághoz, amelyben javaslatot tett, hogy a temetőben nyugvó Nagy Vilmos vezérezredes és Metz Rezső altábornagy sírját vegyék nyilvántartásba. A kérelemre nem jött válasz. Végül öt évvel később, 2006-ban Metz Rezső tábornok fia, Ifj. Metz Rezső kérelmezte ugyanezt, és végül a két tiszti sírt a Nemzeti Kegyeleti Bizottság a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította, a piliscsabai temetőben megtartott katonai ünnepség keretében.

Kitüntetései[szerkesztés]

  • Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztje
  • Osztrák Császári Lipót Rend parancsnoki kereszt, hadidíszítménnyel és kardokkal
  • Katonai Érdemkereszt II. osztály, hadidíszítménnyel és kardokkal
  • Osztrák Császári Vaskorona Rend II. osztály, hadidíszítménnyel és kardokkal
  • Osztrák Császári Lipót Rend lovagkereszt, hadidíszítménnyel és kardokkal
  • Osztrák Császári Vaskorona Rend III. osztály, hadidíszítménnyel és kardokkal
  • Tiszti Arany Vitézségi Érem
  • Katonai Érdemkereszt III. osztály, hadidíszítménnyel és kardokkal
  • Katonai Érdemkereszt III.
  • Bronz Katonai Érdemérem, vörös szalagon
  • Sebesülési Érem (2x is megkapta)
  • Magyar Háborús Emlékérem, kardokkal, sisakkal
  • Károly Csapatkereszt
  • Jubileumi Emlékérem a fegyvereserő számára
  • Katonai Jubileumi kereszt
  • Német Vaskereszt, I. osztály
  • Német Vaskereszt, II. osztály
  • Német Lovagrend Mária-kereszt (Marienkreuz)
  • Császári Albert Lovagrend II. osztály kereszt
  • Vöröskereszt Tiszti Díszjelvénye, hadidíszítménnyel
  • Katonai Tiszti Szolgálati Jelvény
  • Albrecht főherceg tábornagy Emlékjelvénye
  • A Vitézi Rend jelvénye

Források[szerkesztés]