Beregfy Károly

	Beregfy Károly
	A Magyar Királyság honvédelmi minisztere
	Hivatali idő; 1944. október 16. – 1945. március 28.
Miniszterelnök	Szálasi Ferenc
Előd	Csatay Lajos vezérezredes
Utód	Vörös János vezérezredes
	A Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka
	Hivatali idő; 1944. december 20. – 1945. május 1.
Legfőbb hadúr	Szálasi Ferenc
Előd	Sónyi Hugó gyalogsági tábornok
Utód	tisztség megszűnt
	A Magyar Királyi Honvédség; vezérkari főnöke
	Hivatali idő; 1944. október 16. – 1945. április 30.
Főparancsnok	önmaga
Előd	Vörös János vezérezredes
Utód	Vörös János vezérezredes
	A Magyar 3. hadsereg parancsnoka
	Hivatali idő; 1943. június 12. – 1944. május 15.
Vezérkari főnök	Szombathelyi Ferenc; Vörös János
Előd	Csatay Lajos vezérezredes
Utód	Heszlényi József vezérezredes
	A Magyar 1. hadsereg parancsnoka
	Hivatali idő; 1944. május 15. – 1944. augusztus 1.
Vezérkari főnök	Vörös János
Előd	Lakatos Géza vezérezredes
Utód	Farkas Ferenc vezérezredes
	Katonai pályafutása
Rendfokozata	vezérezredes
Csatái	első világháború; második világháború;
Születési név	Berger Károly
Született	1888. február 12.; Cservenka
Elhunyt	1946. március 12. (58 évesen); Budapest
Párt	független (de jure); NYKP (de facto)
Foglalkozás	katonatiszt, politikus
Halál oka	akasztás
	A Wikimédia Commons tartalmaz Beregfy Károly témájú médiaállományokat.

Beregfy Károly, olykor Beregffy (született Berger) (Cservenka, 1888. február 12. – Budapest, 1946. március 12.)^[2] sváb származású magyar vezérezredes, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere, a vezérkar főnöke, a honvédség parancsnoka. 1946-ban a népbíróság halálra itélte, kivégezték.

Katonai, politikai pályafutása

1912-ben hadnaggyá avatták, harcolt az első világháborúban, ahol súlyosan megsebesült. 1919-ben már százados volt a Vörös Hadseregben. Horthy hatalomátvétele után tisztázta magát a Tanácsköztársaság alatt betöltött szerepével kapcsolatban. 1939–1941 között a Hadiakadémia parancsnoka volt.

1941-től a VI. hadtest, 1943-tól a 3. hadsereg, 1944-től az 1. hadsereg parancsnoka, amelynek élén 1944 áprilisában súlyos vereséget szenvedett az előretörő szovjetektől. A csatavesztés okait vizsgáló bizottság személyes felelősségét állapította meg, ezért leváltották parancsnoki posztjáról.

Kezdettől fogva szimpatizált a Nyilaskeresztes Párttal, bár annak tagjai sorába nem léphetett be, mivel az érvényes rendelkezések értelmében honvédtiszt nem lehetett párt tagja. Miután 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot, Szálasi megkereste, és felkérte, hogy segítsen a hatalom átvételében, amennyiben Horthy megpróbálna kiugrani a háborúból.

A nyilas hatalomátvétel (október 15.) idején Beregfy a családjával balatoni nyaralójukban pihent. Szálasi még aznap visszarendelte Budapestre, majd másnap, október 16-án kinevezte honvédelmi miniszterré és a vezérkar főnökévé. Beregfy október 30-án kelt rendeletében Magyarországot hadműveleti területté nyilvánította, és minden elérhető humán, illetve gazdasági erőforrást a háborúnak rendelt alá. Megalakította a Hunyady SS páncélgránátos hadosztályt. A hadseregben – német mintára – bevezette a hungarista köszöntést, és parancsot adott a dezertáló katonák agyonlövésére.

1945. április 30-án minden tisztségétől megfosztották, majd amerikai fogságba került. Az amerikaiak kiadták, és 1946 februárjában megkezdődött tárgyalása. A népbírósági per alatt végig tagadta bűnösségét, rokkantságára, illetve kényszerre hivatkozott. A Jankó Péter vezette népbíróság védekezését nem fogadta el, és kötél általi halálra ítélte. 1946. március 12-én végezték ki, egy napon Szálasival, Vajna Gábor belügy-, Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszterrel, illetve Gera József ideológussal.

Családja

Berger Károly és Gégner Mária fia, evangélikus vallású. Lánya gyermekbénulásban szenvedett.^[3]

Elődje:
csatai Csatay Lajos

Honvédelmi miniszter
1944. október 16. – 1945. március 27.

Utódja:
Vörös János

Jegyzetek

↑ Katonatiszt lévén a törvények értelmében nem lehetett hivatalosan párt tagja
↑ Halálesete bejegyezve Bp. V. ker. polgári halotti anyakönyv 178/1946. folyószáma alatt.
↑ Kossuth Népe 1945. október 21.

Források

Életrajza (magyar nyelven). Masodikvh.hu. (Hozzáférés: 2013. január 1.)

Történelemportál
Politikaportál

[1] Katonatiszt lévén a törvények értelmében nem lehetett hivatalosan párt tagja

[ha-2] Halálesete bejegyezve Bp. V. ker. polgári halotti anyakönyv 178/1946. folyószáma alatt.

[3] Kossuth Népe 1945. október 21.

[1]

[2]

[3]

Beregfy Károly

A Magyar Királyság honvédelmi minisztere
Hivatali idő 1944. október 16. – 1945. március 28.
Miniszterelnök	Szálasi Ferenc
Előd	Csatay Lajos vezérezredes
Utód	Vörös János vezérezredes
A Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka
Hivatali idő 1944. december 20. – 1945. május 1.
Legfőbb hadúr	Szálasi Ferenc
Előd	Sónyi Hugó gyalogsági tábornok
Utód	tisztség megszűnt
A Magyar Királyi Honvédség vezérkari főnöke
Hivatali idő 1944. október 16. – 1945. április 30.
Főparancsnok	önmaga
Előd	Vörös János vezérezredes
Utód	Vörös János vezérezredes
A Magyar 3. hadsereg parancsnoka
Hivatali idő 1943. június 12. – 1944. május 15.
Vezérkari főnök	Szombathelyi Ferenc Vörös János
Előd	Csatay Lajos vezérezredes
Utód	Heszlényi József vezérezredes
A Magyar 1. hadsereg parancsnoka
Hivatali idő 1944. május 15. – 1944. augusztus 1.
Vezérkari főnök	Vörös János
Előd	Lakatos Géza vezérezredes
Utód	Farkas Ferenc vezérezredes
Katonai pályafutása
Rendfokozata	vezérezredes
Csatái	első világháború második világháború

Születési név	Berger Károly
Született	1888. február 12. Cservenka
Elhunyt	1946. március 12. (58 évesen) Budapest
Párt	független (de jure)^[1] NYKP (de facto)

Foglalkozás	katonatiszt, politikus
Halál oka	akasztás

A Wikimédia Commons tartalmaz Beregfy Károly témájú médiaállományokat.

m v sz Magyarország honvédelmi miniszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848: Batthyány Lajos (ideiglenesen) Deák Ferenc (ideiglenesen) Mészáros Lázár 1849: Görgey Artúr Aulich Lajos
Az Osztrák–Magyar Monarchia alatt	1867–1871: id. Andrássy Gyula 1871–1872: Lónyay Menyhért 1872: Szlávy József 1872–1882: Szende Béla 1882 – 1883: ifj. Ráday Gedeon 1884: Orczy Béla 1884–1903: Fejérváry Géza 1903: Kolossváry Dezső 1903–1905: Nyíri Sándor 1905–1906: Bihar Ferenc 1906: Pap Béla 1906: Wekerle Sándor 1906–1910: Jekelfalussy Lajos 1910–1917: Hazai Samu 1917–1918: Szurmay Sándor
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918: Linder Béla Bartha Albert 1918-1919: Festetics Sándor 1919: Böhm Vilmos
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt	1919: Pogány József Kun Béla, Böhm Vilmos, Fiedler Rezső, Haubrich József, Szántó Béla Szántó Béla
Ellenforradalmi kormányok alatt	1919: Szabó Zoltán Horthy Miklós Schnetzer Ferenc Friedrich István
A Horthy-korszakban	1920: Soós Károly Sréter István 1920–1923: Belitska Sándor 1923–1929: Csáky Károly 1929–1936: Gömbös Gyula 1936: Kozma Miklós Somkuthy József 1936–1938: Rőder Vilmos 1938: Rátz Jenő 1938–1942: Bartha Károly 1942–1943: Nagy Vilmos 1943-1944: Csatay Lajos
A nyilas uralom alatt	1944-1945: Beregfy Károly
Az ideiglenes nemzeti kormányban illetve a II. Magyar Köztársaság idején	1944–1945: Vörös János 1945–1946: Tombor Jenő 1946: Nagy Ferenc 1946–1947: Bartha Albert 1947: Dinnyés Lajos 1947–1948: Veres Péter
A Rákosi-korszakban	1948–1953: Farkas Mihály 1953–1956: Bata István 1956: Janza Károly
Az 1956-os forradalom alatt	1956: Maléter Pál
A Kádár-korszakban	1956–1957: Münnich Ferenc 1957–1960: Révész Géza 1960–1984: Czinege Lajos 1984–1985: Oláh István 1985–1990: Kárpáti Ferenc
A rendszerváltás után	1990–1994: Für Lajos 1994–1998: Keleti György 1998–2002: Szabó János 2002–2006: Juhász Ferenc 2006–2010: Szekeres Imre 2010–2015: Hende Csaba 2015–2018: Simicskó István 2018–2022: Benkő Tibor 2022– : Szalay-Bobrovniczky Kristóf

Sablon:A Honvéd Vezérkar főnökei m v sz A Honvéd Vezérkar főnökei
A Magyar Vörös Hadsereg főnökei	Stromfeld Aurél ezredes (1919) Julier Ferenc ezredes (1919)
Nemzeti Hadsereg	Horthy Miklós ellentengernagy (1919–1920) Soós Károly gy. tábornok (1919) Berzeviczy Béla altábornagy (1920–1922)
Magyar Királyi Honvédség	Lorx Győző tábornok (1922) Janky Kocsárd altábornagy (1922–1930) Rőder Vilmos altábornagy (1930–1935) Somkuthy József altábornagy (1935–1936) Rátz Jenő altábornagy (1936–1938) Keresztes-Fischer Lajos altábornagy (1938) Werth Henrik altábornagy (1938–1941) Szombathelyi Ferenc vezérezredes (1941–1944) Vörös János vezérezredes (1944) Beregfy Károly vezérezredes (1944–1945)
Magyar Honvédség	Vörös János vezérezredes (1945–1946) Sólyom László altábornagy (1948–1950) Bata István altábornagy (1950–1951)
Magyar Néphadsereg	Bata István altábornagy (1951–1953) Székely Béla (1953–1954) Tóth Lajos vezérőrnagy (1954–1956) Kovács István vezérőrnagy (1956) Hegyi László vezérőrnagy (1956–1957) Tóth Lajos vezérőrnagy (1957–1961) Ugrai Ferenc altábornagy (1957–1963) Csémi Károly vezérőrnagy (1963–1973) Oláh István vezérezredes (1973–1984) Pacsek József (1984–1989) Borsits László altábornagy (1989–1990)
Magyar Honvédség	Borsits László altábornagy (1990–1991) Deák János vezérezredes (1991–1994) Németh Sándor altábornagy (1994–1996) Végh Ferenc altábornagy (1996–1999) Fodor Lajos vezérezredes (1999–2003) Szenes Zoltán altábornagy (2003–2005) Havril András vezérezredes (2005–2009) Tömböl László vezérezredes (2009–2010) Benkő Tibor vezérezredes (2010–2018) Korom Ferenc altábornagy (2018–2021) Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy (2021–2023) Böröndi Gábor vezérezredes (2023–)