Beregfy Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beregfy Károly
Beregfy Károly (1944)
Beregfy Károly (1944)
Született 1888. február 12.
Cservenka
Elhunyt 1946. március 12. (58 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beregfy Károly témájú médiaállományokat.

Beregfy Károly, olykor Beregffy (szül. Berger Károly, Cservenka, 1888. február 12.Budapest, 1946. március 12.)[1] sváb származású magyar vezérezredes, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere, a vezérkar főnöke, a honvédség parancsnoka.

Katonai, politikai pályafutása[szerkesztés]

1912-ben hadnaggyá avatták, harcolt az első világháborúban, ahol súlyosan megsebesült. 1919-ben már százados volt a Vörös Hadseregben. Horthy hatalomátvétele után tisztázta magát a Tanácsköztársaság alatt betöltött szerepével kapcsolatban. 19391941 között a Hadiakadémia parancsnoka volt.

1941-től a VI. hadtest, 1943-tól a 3. hadsereg, 1944-től az 1. hadsereg parancsnoka, melynek élén 1944 áprilisában súlyos vereséget szenvedett az előretörő oroszoktól. A csatavesztés okait vizsgáló bizottság személyes felelősségét állapította meg, ezért leváltották parancsnoki posztjáról.

Kezdettől fogva szimpatizált a Nyilaskeresztes Párttal, bár annak tagjai sorába nem léphetett be, mivel az érvényes rendelkezések értelmében honvédtisztek nem lehettek politikai pártok tagjai. Miután 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot, Szálasi megkereste, és felkérte, hogy segítsen a hatalom átvételében, amennyiben Horthy megpróbálna kiugrani a háborúból.

Beregfy Budapesten, 1944 októberében

A nyilas hatalomátvételre október 15-én került sor, melynek idején Beregfy a családjával balatoni nyaralójukban pihent. Szálasi még aznap visszarendelte Budapestre, majd másnap, október 16-án kinevezte honvédelmi miniszterré és a vezérkar főnökévé. Beregfy október 30-án kelt rendeletében Magyarországot hadműveleti területté nyilvánította, és minden elérhető humán-, illetve gazdasági erőforrást a háborúnak rendelt alá. Megalakította a Hunyady SS páncélgránátos hadosztályt. A hadseregben - német mintára - bevezette a hungarista köszöntést és parancsot adott a dezertáló katonák agyonlövésére.

1945. április 30-án – ismét alkalmatlansága miatt – minden tisztségétől megfosztották, majd amerikai fogságba került. Az amerikaiak kiadták, 1946 februárjában megkezdődött tárgyalása. A népbírósági per alatt végig tagadta bűnösségét, rokkantságára, illetve kényszerre hivatkozott. A Jankó Péter vezette népbíróság a védekezését nem fogadta el, és kötél általi halálra ítélte. 1946. március 12-én végezték ki, egy napon Szálasival, Vajna Gábor belügy-, Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszterrel, illetve Gera József ideológussal.

Családja[szerkesztés]

Berger Károly és Gégner Mária fia, evangélikus vallású.


Elődje:
csataji Csatay Lajos
Honvédelmi miniszter
1944. október 16.1945. március 27.
Insignia Hungary Army shield v2.svg
Utódja:
Vörös János

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Életrajza (magyar nyelven). Masodikvh.hu. (Hozzáférés: 2013. január 1.)