Beregfy Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beregfy Károly
Beregfy Károly.jpg
Magyarország honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1944. október 16.1945. március 27.
Előd Csatay Lajos
Utód Vörös János
Katonai pályafutása
Csatái első világháború

Születéskori neve Berger Károly
Született 1888. február 12.
Cservenka
Elhunyt 1946. március 12. (58 évesen)
Budapest

Foglalkozás
Halál oka akasztás
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beregfy Károly témájú médiaállományokat.

Beregfy Károly, olykor Beregffy (született Berger) (Cservenka, 1888. február 12.Budapest, 1946. március 12.)[1] sváb származású magyar vezérezredes, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere, a vezérkar főnöke, a honvédség parancsnoka.

Katonai, politikai pályafutása[szerkesztés]

Beregfy Budapesten 1944 októberében

1912-ben hadnaggyá avatták, harcolt az első világháborúban, ahol súlyosan megsebesült. 1919-ben már százados volt a Vörös Hadseregben. Horthy hatalomátvétele után tisztázta magát a Tanácsköztársaság alatt betöltött szerepével kapcsolatban. 19391941 között a Hadiakadémia parancsnoka volt.

1941-től a VI. hadtest, 1943-tól a 3. hadsereg, 1944-től az 1. hadsereg parancsnoka, amelynek élén 1944 áprilisában súlyos vereséget szenvedett az előretörő szovjetektől. A csatavesztés okait vizsgáló bizottság személyes felelősségét állapította meg, ezért leváltották parancsnoki posztjáról.

Kezdettől fogva szimpatizált a Nyilaskeresztes Párttal, bár annak tagjai sorába nem léphetett be, mivel az érvényes rendelkezések értelmében honvédtiszt nem lehetett politikai párt tagja. Miután 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot, Szálasi megkereste, és felkérte, hogy segítsen a hatalom átvételében, amennyiben Horthy megpróbálna kiugrani a háborúból.

A nyilas hatalomátvétel (október 15.) idején Beregfy a családjával balatoni nyaralójukban pihent. Szálasi még aznap visszarendelte Budapestre, majd másnap, október 16-án kinevezte honvédelmi miniszterré és a vezérkar főnökévé. Beregfy október 30-án kelt rendeletében Magyarországot hadműveleti területté nyilvánította, és minden elérhető humán, illetve gazdasági erőforrást a háborúnak rendelt alá. Megalakította a Hunyady SS páncélgránátos hadosztályt. A hadseregben – német mintára – bevezette a hungarista köszöntést, és parancsot adott a dezertáló katonák agyonlövésére.

1945. április 30-án – ismét alkalmatlansága miatt – minden tisztségétől megfosztották, majd amerikai fogságba került. Az amerikaiak kiadták, és 1946 februárjában megkezdődött tárgyalása. A népbírósági per alatt végig tagadta bűnösségét, rokkantságára, illetve kényszerre hivatkozott. A Jankó Péter vezette népbíróság a védekezését nem fogadta el, és kötél általi halálra ítélte. 1946. március 12-én végezték ki, egy napon Szálasival, Vajna Gábor belügy-, Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszterrel, illetve Gera József ideológussal.

Családja[szerkesztés]

Berger Károly és Gégner Mária fia, evangélikus vallású.


Elődje:
csatai Csatay Lajos
Honvédelmi miniszter
1944. október 16.1945. március 27.
Insignia Hungary Army shield v2.svg
Utódja:
Vörös János

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Életrajza (magyar nyelven). Masodikvh.hu. (Hozzáférés: 2013. január 1.)