Kárpáti Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kárpáti Ferenc
Magyarország honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1985. december 30. – 1990. május 23.
ElődOláh István
UtódFür Lajos
Születési névKurej Ferenc
Született1926. október 16.
Putnok
Elhunyt2013. szeptember 27. (86 évesen)
Budapest
PártMSZMP
Foglalkozáshivatásos katona (vezérezredes)
DíjakOktóberi Forradalom érdemrend (1986)

Kárpáti Ferenc (született Kurej Ferenc, Putnok, 1926. október 16. – Budapest, 2013. szeptember 27.[1]) hivatásos katonatiszt, MSZMP-politikus, honvédelmi miniszter (1985–1990).[2]

Élete[szerkesztés]

A katonai pályán[szerkesztés]

Ötgyermekes munkáscsaládban született 1926-ban. 1945-től MADISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) járási titkár Borsod megyében, majd a megyei pártbizottság munkatársa. 1948-ban lépett be a hadseregbe.[3] 1949 februárjában – 3 hónapos tanfolyam után – lett hivatásos tiszt hadnagyi rendfokozatban, kezdetben a Honvéd Kossuth Akadémián, majd a pécsi Honvéd Dózsa Gyalogsági Tiszti Iskolán teljesített szolgálatot. 1951–1953 között a Katonapolitikai Akadémia tüzérszakán tanult, majd soron kívül előléptették őrnagyi rendfokozatba. 1953 és 1955 között az egyik dandár állományában teljesített szolgálatot mint a parancsnok politikai helyettese. 1955-ben Moszkvában a Lenin Katonapolitikai Akadémián aspiránsi tanulmányokat kezdett el, de azt a magyarországi forradalom hírére abbahagyta, s október végén hazatért. 1956 decemberétől a Honvédelmi Minisztériumban teljesített szolgálatot, majd 1957 márciusától a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián tanszékvezető volt.

A politikai pályán[szerkesztés]

1958–1970 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Néphadseregi Bizottságának első titkára.[4] 1962 és 1966 között a MSZMP KB póttagja, 1985-ig a Központi Ellenőrző Bizottság (KEB) tagja. A Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöki beosztását 1970. december 19. és 1985. december 30. között töltötte be, egyúttal honvédelmi miniszterhelyettes is volt. 1963-tól ezredes, 1971-től vezérőrnagy, majd 1979-ben altábornagy lett.[5] 1971-től 1990-ig országgyűlési képviselő volt, először a szobi, majd a ceglédi választókerületben. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1985. december 30-ával választotta honvédelmi miniszterré, s egyben kinevezte vezérezredessé.

Minisztersége[szerkesztés]

Miniszterségének ideje alatt a védelmi felfogásnak megfelelően módosult a katonai doktrína, s kezdetét vette egy jelentős – mintegy 35%-os – haderőcsökkentés, amely döntően a támadásra alkalmas eszközöket érintette. A szovjet csapatok Magyarország területéről való végleges kivonását figyelembe véve alakították ki az egységek és magasabbegységek területi elhelyezését. Az új katonapolitikai felfogásnak megfelelően változott a katonai diplomácia is. Miniszterként számos NATO-ország katonai vezetésével teremtett közvetlen kapcsolatot. A Honvédelmi Törvény módosításával Magyarországon lehetővé vált lelkiismereti okok alapján a fegyver nélküli és polgári szolgálat teljesítésére. Elkezdődött a hadsereg depolitizálása. Ennek keretében a katonai alakulatoknál megszüntették az MSZMP szervezetei, a politikai tiszti intézmény pedig nevelőtiszti intézménnyé alakult át.

A nemzeti jelleg kifejezésére a hadsereg – 1848–49-es forradalom és szabadságharc hős honvédseregének emlékére – 1990. március 15-étől ismét a Magyar Honvédség elnevezést viseli. Előterjesztés készült a fegyveres katonai szolgálat 18 hónapról 12 hónapra csökkentéséről. A társadalomban végbement jelentős változásoknak megfelelően, a meginduló újabb haderőreform keretében, 1989 decemberében – kifejezetten katonai feladatok irányítására – létrehozzák a Magyar Honvédség Parancsnokságát. A Honvédelmi Minisztérium feladata a kormányzati, államigazgatási és a parlamenti feladatok teljesítése, valamint a nemzetközi kapcsolatok irányítása lett. Ennek megfelelően Kárpáti Ferencet, az ideiglenes köztársasági elnök (Szűrös Mátyás) 1989. december 15-ével „katonai tartalékállományba” helyezte, így polgári miniszterként vezette a honvédelmi tárcát. Ő lett a negyedik „civil” honvédelmi miniszter az eltelt fél évszázad alatt. 1990. május 2-ától, a Németh-kormány lemondását követően ügyvezető miniszterként vezette a minisztériumot. 1990. június 1-jével, 64 éves korában került nyugállományba.[6]

Halála[szerkesztés]

2013. szeptember 27-én, hosszan tartó betegség után hunyt el a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ budapesti Honvédkórházában, ahol ápolták.[7]

Érdekesség[szerkesztés]

Kárpáti Ferenc miniszteri tevékenységéhez kapcsolódik a honvédelem és a hadtudomány területén elért tudományos eredmények Stromfeld Aurél-díjjal történő elismerési rendjének kialakítása, valamint a hadseregben korábban használt „elvtárs” szó helyett a „bajtárs” megszólítás bevezetése.[6]

Művei[szerkesztés]

2011-ben megírta emlékiratát Puskalövés nélkül… címmel. Kárpáti a mű függelékében számos korabeli dokumentumot tesz közzé.

  • Puskalövés nélkül…; Duna International, Budapest, 2011

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Cegléd város díszpolgára (1983)[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Elhunyt Kárpáti Ferenc, korábbi miniszter. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyar honvédelmi- és hadügyminiszterek. 1848–2010
  3. ↑ Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai. 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 361. p.
  4. ↑ Ács Tibor et ali: Honvédelmi miniszterek. 1848-1994. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1994. 150. o.
  5. ↑ Bölöny J.–Hubai L.: i. m. 361. p.
  6. ↑ a b Ács T. et al: i. m. 150–152. p.
  7. ↑ Meghalt Kárpáti Ferenc URL hozzáférés – 2013. szeptember 29.
  8. ↑ Díszpolgárok. www.cegled.hu (Hozzáférés: 2021. szeptember 3.)


Elődje:
Oláh István
Honvédelmi miniszter
1985. december 30. – 1990. május 23.
 Utódja:
Für Lajos
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kárpáti_Ferenc&oldid=26897742”