Mészáros Lázár

Mészáros Lázár
Született	1796. február 20. Baja
Meghalt	1858. november 16. (62 évesen) Eywood
Állampolgársága	magyar
Fegyvernem	huszár
Szolgálati ideje	1813 - 1849
Rendfokozata	altábornagy
Egysége	5., 7. huszárzered, felső magyarországi hadtest
Csatái	Napóleoni háborúk, 1848–49-es forradalom és szabadságharc
A Wikimédia Commons tartalmaz Mészáros Lázár témájú médiaállományokat.

Aláírása

Pacséri Mészáros Lázár Ferenc Xavér József (Baja, 1796. február 20. – Eywood, Anglia, 1858. november 16.) honvéd altábornagy, hadügyminiszter.

Életrajza

Köznemesi római katolikus birtokos családba született. Édesapja pacséri Mészáros János (1744-1800) bácsi pénztáros és édesanyja Piukovits Katalin (1762-1802) volt. Bátyja pacséri Mészáros Antal (1788-1875) volt. Szülei négyéves korában meghaltak, ezért – rokonai között vándorolva – iskoláit Baján, Szabadkán, Pesten és Pécsett végezte. Jogi tanulmányait megszakítva lépett katonai pályára. 1813. augusztus 1-jétől főhadnagy volt egy Bács-Bodrog vármegyei lovassági alakulatnál. Részt vett a napóleoni háborúkban. 1816-tól a 7., 1837-től az 5. huszárezred tisztje lett. Ezredével több mint tizennyolc évet töltött Itáliában. Radetzky tábornagy felfigyelt a tehetséges huszártisztre, az ő javaslatára léptették elő 1845. október 20-án ezredessé és ezredének parancsnokává.

Mészáros Lázár rendkívül nagy műveltségű tiszt volt. Hét nyelven beszélt, és elmélyült ismeretei voltak a katonai tudományok mellett a társadalommal és a gazdasággal kapcsolatos egyéb tudományágakban is. 1837-től levelezett Széchenyi Istvánnal. 1844. december 21-én a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották. Székfoglalójában a modern polgári társadalmak hadseregét választotta témául.

Kossuth Lajos javaslatára Batthyány Lajos 1848. március 22-én felkérte, hogy vállalja el az első felelős magyar kormányban a hadügyminiszteri posztot. Hivatalát az itáliai hadszíntérről visszatérve május 23-án vette át, rövid idővel ezután császári és királyi vezérőrnaggyá léptették elő, és elöljárója lett a Magyarországon állomásozó császári haderőnek. Mészáros Lázár elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar honvédsereg megszervezésében, joggal nevezik a magyar honvédség megteremtőjének.

„	Újdonságok a politika terén. Magyar- és Erdélyország. Pest. Hadügyerünk, Mészáros Lázár múlt hétén érkezvén meg Olaszhonból, tárcáját azonnal átvette, s most, mint hallani, egy, a Magyarország s kapcsolt részek védelmezését tárgyazó genialis terv készítésével foglalkozik. A nemzetőrség egyenruhája kö­vetkező: búzavirágszin atilla, sötétkék zsinórzattal, réz makkgombokkal; szürke nadrág veres paszományal; fekete csákó nemzeti cimerrel. A huszárok dolmánya, mentéje s nadrága szintoly szinü; csákója vitézkötéssel. Az önkéntesek egyenruhája: tobákszin atilla veres sujtással, kékszinű szűk nadrág és topánka.	”
– Képes újság - 1. évf. 23. sz. (1848. június 3.)

Hadügyminiszterként ő készítette el az ország védelmére szükséges katonai erő kiállításáról szóló törvényjavaslatot. Júniusban Baja országgyűlési képviselője lett. Augusztus végétől a déli hadszíntéren kialakult kritikus helyzet miatt egy hónapon keresztül ő volt a délvidéki magyar hadsereg főparancsnoka, így Jellasics szeptember 11-ei támadásakor nem volt miniszteri hivatalában. Szeptember 20-án sikertelenül ostromolta a szerb felkelők táborát, Szenttamást. Szeptember 30-án tért vissza a fővárosba. Ő volt a Batthyány-kormány egyetlen minisztere, aki nem mondott le, hadügyminiszterként lett a megalakuló Országos Honvédelmi Bizottmány tagja.

Mészáros Lázár emléktáblája a bajai Szent Rókus-kápolna falán

December 13-ától átvette a mintegy tízezer fős felső-magyarországi hadtest parancsnokságát, de ezúttal sem bizonyult sikeres vezénylő tábornoknak. 1849. január 4-én a kassai ütközetben vereséget szenvedett Franz von Schlik császári altábornagytól. Január 9-én felmentették hadtestparancsnoki beosztásából, de a függetlenségi nyilatkozat kiadásáig továbbra is hadügyminiszterként tevékenykedett. Ettől kezdve május 6-áig volt ideiglenes hadügyminiszter, majd július 1-jén Kossuth Lajos a leváltott Görgei helyére főparancsnokká nevezte ki. Ténylegesen csak a közép-tiszai hadsereget bocsátották rendelkezése alá, és az ezt vezető Perczel Mór tábornok is saját elképzelése szerint irányította a hadműveleteket, ezért Mészáros július 26-án lemondott. Július 30-ától az új főparancsnok, Henryk Dembiński vezérkari főnökeként működött. A temesvári csata után augusztus 14-én az Oszmán Birodalomba távozott. Törökországban, Franciaországban és Angliában élt, majd az Egyesült Államokban, Iowa államban farmerkedéssel is próbálkozott, egy ideig farmján vele dolgoztak emigráns társai, Katona Miklós honvédalezredes, Wratislaw Ede hadosztály-vezérkari tiszt, Dancs Lajos honvédkapitány. Mészáros Lázár 1858 októberében – rövid idővel halála előtt – tért vissza Angliába.

Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy nem kíván hazájába visszatérni mindaddig, amíg az ország területén idegen hatalom katonái tartózkodnak. Hamvait 1991. március 15-én helyezték végső nyugalomra a bajai Szent Rókus-kápolnában.

Művei

• Eszmék és jellemrajzok az 1848/9. forradalom eseményei és szereplőiről, Pest, 1871.

Források

• Hermann Róbert: Az 1848-1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676
• Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 9633263379
• Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg felső vezetői (Rubicon 1999/4)
• Nemeskürty István: 1848-49 – „Kik érted haltak szent világszabadság”, LAP-ICS Könyvkiadó – 1998, ISBN 9634343325

További információk

• Mészáros Lázár: Törökországi napló (MEK)
• Mészáros Lázár, a tudós katona (Baja Story)
• A HÉT című műsor beszámolója Mészáros Lázár hamvainak hazahozataláról (wmv formátum)
• Mészáros Lázár emlékiratai

Elődje: Batthyány Lajos és Deák Ferenc - ideiglenesen

Honvédelmi miniszter 1848. május 23. – 1849. április 15-éig (ideiglenesen 1849. május 5-ig)

Utódja: Görgei Artúr