Nagysándor József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagysándor József
Nagysándor József tábornok.jpg
Született 1803. augusztus 19.
Nagyvárad
Meghalt 1849. október 6. (46 évesen)
Arad
Rendfokozata vezérőrnagy
Halál oka akasztás
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysándor József témájú médiaállományokat.

Nagysándor József (Nagy-Sándor József, Nagyvárad, 1803. augusztus 19.[1]Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy[2], az aradi vértanúk egyike.

Életrajza[szerkesztés]

A Nagyvárad-olaszi Római Katolikus Plébánia irattárában őrzött anyakönyvek tanúsága szerint 1803. augusztus 19-én született Sándor József János néven Nagyváradon, szülei Sándor József és Tatzel Jozefa. Összesen nyolcan voltak testvérek, akik közül Józsefen kívül csak Károly és Johanna érték meg a felnőttkort. A Sándor családnév Nagy-Sándorra történő megváltoztatására valamikor 1809 és 1816 között került sor, ennek pontos okát nem tudni.

Tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) végezte. Katonai szolgálatát a császári hadseregben kezdte, 1823-tól előbb az ötödik, majd a második huszárezredben szolgált. 1844-ben nyugállományba vonult. 1848-ban ismét szolgálatba állt a magyar hadseregben, őrnagyi kinevezést nyert a Pest vármegyei lovas nemzetőrségnél. Ezután Torontál vármegyébe vonult, ahol október–decemberben sikeresen akadályozta meg az aradi és a temesvári osztrák helyőrségek érintkezését. 1849 januárjában Kiss Ernővel részt vett Pancsova megtámadásában is. A déli harcokban való kiváló teljesítményéért előbb alezredessé majd ezredessé léptették elő. Damjanich Jánossal együtt Kiss Ernő lemondását sürgette.

Dombormű az aradi Szabadság-szobor talapzatán

Amikor Damjanich János átvette a bánsági hadtestet, a lovasdandár parancsnoka lett. Először az 1849. március 5-ei szolnoki csatában szétvert ellenség maradványait üldözte. Az ütközetben tanúsított hősiességéért 2. osztályú érdemjellel tüntették ki. Damjanich Duna–Tisza közti harmadik hadtestével együtt részt vett a szolnoki, tápióbicskei, isaszegi és váci csatákban, ekkor (április 5-én) tábornokká léptették elő. Részt vett a nagysallói, majd április 26-án a komáromi csatában is. Görgei Artúr táborában harcolt Buda ostromában. Az ószőnyi csatában mint utóvéd játszott szerepet.

A tokaji átkelés után 1849. augusztus 2-án Debrecen mellett megütközött a hatszoros túlerőben lévő cári sereggel, amelytől vereséget szenvedett. Görgeyhez Nagyváradon csatlakozott, seregeivel Schlik tábornokkal készült megütközni, de Görgei parancsa ebben megakadályozta[forrás?]. Amikor tisztjeivel Lugosnál Bem seregeihez akart csatlakozni, megjelent a Görgey diktátorságáról szóló proklamáció, így ő követte Görgeyt Világosra, ahol letette a fegyvert.

Nem tartozott a Görgeyt támogató tisztek közé, többször is felhívta Kossuth Lajos figyelmét a szemmel tartására. A hadtanácsban kijelentette: „hogyha valaki diktátorrá akarna lenni, ő Brutusává válnék”.

Aradon kötél általi halálra ítélték, kilencedikként végezték ki (ötödik volt a kötél által kivégzettek sorában).

Nagysándor József menyasszonya Kovács "Schmidt" Emma, később Klauzál Gábor felesége (Barabás József festménye 1849-ből)
Nagysándor József vezérőrnagy, aradi vértanú nagybátyjához írt 1849. október 6-án, a kora hajnali órákban kelt búcsúlevele
Nagysándor Imre

tisztelt kedves Nagy bátyámnak

– Erseki orvos

Kalocsán

Arad, oktober 6-kan 849.
Tisztelt kedves jó Bátyám!
Mit a sors reám mért – nehány óra múlva tűrni fogom – de nyugott lelkiösmérettel s tiszta öntudattal – tsókolom kedves Bátyámnak atyai – kedves jó nénémnek anyai kezeit – köszöntöm tsókolom Emmit, Ninát – Kováts Rózát, Szabó Gyurit gyerekeivel együtt s Csernust – Isten áldása mindnyájokra – kivánja lelkeből Tisztelt kedves Bátyámnak alázatos ötse Józsi

– Nagysándor József vezérőrnagy búcsúlevele, amelyet nagybátyjához, Nagysándor Imréhez, a kalocsai érsekség orvosához írt[3]

Emlékezete[szerkesztés]

Nagyváradi emléktábla

Nevét több iskola is őrzi, köztük a budakeszi gimnázium. Győrben, Debrecenben és Tatán utcát neveztek el róla. Nevét viseli a Magyar Honvédség 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred Székesfehérváron. Szülővárosában Nagyváradon, a szülőházán lévő emléktábla tiszteleg előtte, ami az ottani október 6-ai megemlékezések fő helyszíne, továbbá az utca ahol a ház található, sokáig az ő nevét viselte, a nagyváradi magyarok ma is Nagysándor utcának nevezik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagyvárad-Olaszi Római Katolikus Plébániahivatal, Róm. kath. kereszteltek anyakönyve. I. köt. 334. o. és Merényi-Metzger Gábor cikke a Várad című folyóiratban, 2009. március
  2. Hermann Róbert. „Az 1849-1850. évi kivégzések”. Aetas 2000 (1-2).  
  3. Nagysándor József tábornok búcsúlevele, mno.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysándor József témájú médiaállományokat.