Kerkapoly Mór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerkapoly Móric
Kerkapoly Móric
Kerkapoly Móric
Született 1821. december 10.
Flag of Hungary (1867-1918).svg Kővágóörs, Zala vármegye
Elhunyt 1888. március 26. (66 évesen)
Flag of Hungary (1867-1918).svg Szenttamás, Vas vármegye
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Házastársa lovászi és szentmargitai Sümeghy Mária (1823-1903)
Foglalkozása 1848-as szabadságharc őrnagy, Zala vármegye országgyűlési képviselője

Kerkapolyi Móric, néhol Kerkápoly (Kővágóörs, Zala vármegye, 1821. december 10.Szenttamás, Vas vármegye, 1888. március 26.) jogász, 1848-as szabadságharc őrnagy, országgyűlési képviselő. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter, elsőfokú unokatestvére.[1]

Élete[szerkesztés]

Kerkápoly Móric egy dunántúli református nemesi családban született. Édesapja, Kerkapoly István (1789-1848), Zala vármegye első alispánja, és országgyűlési követe, kehidai Deák Ferenc elveinek és politikájának nagy támogatója, édesanyja nemes Kelemen Rozália (1796-1847) volt.

Kerkapoly Mór, az alap tanulmányai befejezése után, 1838-ban hadapród lett a császári és királyi hadseregben, majd 1840-ben Zala vármegye ajánlására a királyi testőrséghez jutott. 1845-ben a 8. Koburg huszárezred hadnagya lett, majd később, 1848 nyarán, az első honvédzászlóaljak szervezésekor áthelyezését kérte, így került Pécsre főhadnagynak, az ott szerveződő 8. honvédzászlóaljhoz. Csapatával részt vett a délvidéki hadműveletekben, és októberben századossá léptették elő. 1849 májusában, kérésére áthelyezték a 7. huszárezred Tolna-Baranya megyei önkéntes osztályához. 1849. július 14.-én, a győzelemmel végződő hegyesi ütközetben, a tanúsított vitézségéért, őrnaggyá léptették elő, kinevezését azonban már csak augusztus 14.-én kapta meg Bem Józseftől.[2]

A világosi fegyverletétel után fogságba esett és Aradon hadbíróság elé állították. 1850. február 27.-én golyó általi halálra, majd kegyelemből 10 évi várfogságra ítélték, amit az aradi várban kellett letöltenie. Az ítélet azonban nem teljesedett be, hiszen 1852 augusztusában kegyelmet kapott, és visszatért szülőföldjére, majd megházasodott és nejével Szenttamáspusztára költözött[2] (ezen a településen földbirtokosok voltak a felesége apai nagyanyai felmenői, a szenttamási Bertalan család). Rövid ideig, 1861. február 8.-a és 1861. november 11.-e között, a kapornaki járás alszolgabírája volt.[3] A kiegyezés után a Zala vármegye Honvédegyletének az elnöke volt. 1869-ben a tapolcai kerület országgyűlési képviselőjévé választották.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1858. február 6.-án, Söjtörön feleségül vette a tekintélyes lovászi és szentmargitai Sümeghy családból való lovászi és szentmargitai Sümeghy Mária (1823-1903) kisasszonyt,[4] lovászi és szentmargitai Sümeghy József (1757-1832) Zala vármegye alispánja, királyi tanácsos és Málits Rozália (1791-1857) lányát. Sümeghy Mária úrnő, derék magyar asszony, a vidék szegénységének valódi áldása volt, és társaságában első téma volt a 48-as eszmékről való beszélgetés.[5] Kerkapoly sógora, lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc, jogász, főszolgabíró, a Deák-párt országgyűlési képviselője volt. Kerkapoly Móric és Sümeghy Mária házasságából két lány született:

  • Kerkapoly Emília (1859-?), Nagy Pál felesége.
  • Kerkapoly Magdolna (1862-1950), aki hajadonként hunyt el.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. familysearch.org Kerkapoly Mór gyászjelentése
  2. ^ a b A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999) Béres Katalin: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei Zala megyében
  3. Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény, 50. 319.o.
  4. familysearch.org Kerkapoly Móricné Sümeghy Mária gyászjelentése
  5. Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)1903-12-24 / 52. szám