Csuha Antal
| Csuha Antal | |
| Született | 1794. október 23. Nagyhalász, |
| Elhunyt | 1867. február 22. (72 évesen) Kassa, |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Csuha Sándor |
| Foglalkozása | honvéd tábornok |
Eördöghfalvi Csuha Antal (Nagyhalász, 1794. október 23. – Kassa, 1867. február 22.) magyar katona, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvéd tábornoka.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Családja és ifjúkora
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Csuha családról a XVIII. századtól tesznek említést a levéltári források. E kisbirtokos nemesi család sarjaként született 1794. október 23-án. Édesapja Csuha Tamás kisbirtokos, anyja nagyiványi Fekete Magdolna. A kor szokásainak megfelelően katonaiskolát végzett Olmützben. 1813-tól hadnagy, 1844-től őrnagy volt a 39. gyalogezredben.[1]
Az 1848-49-es szabadságharc
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1848. május végétől az Országos Nemzetőri Haditanács gyalogsági osztályának beosztott tisztje. Június 25-től császári-királyi alezredes, a Déli hadsereg óbecsei dandárjának parancsnoka. Október 26-tól honvéd ezredes, az aradi, majd a szegedi hadmegye parancsnokává nevezték ki, miután október 13-án Damjanich János alezredessel együtt meghiúsította Ferdinand von Mayerhofer ezredes azon törekvését, hogy Óbecsét elfoglalva elvágja a Bánátban és a Bácskában lévő magyar csapatokat egymástól. December 22-től a péterváradi erőd parancsnoka, ahol a várőrség 5000 főnyi katonából és 9 fő tisztből állt.[2] 1849. január 9-től nevezték ki honvéd vezérőrnaggyá. Márciusban aláírta a kapitulációt, az őrség hangulatára hivatkozva azonban mégsem adta át a várat a császáriaknak. Április 17-én emiatt felmentették beosztásából és rövidesen nyugalmazták, a parancsnokságot pedig Kiss Pál vette át, aki egészen június 7-ig tartotta várat.[3]
A szabadságharc után
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A császári hadbíróság megfosztotta tábornoki rangjától 1851-ben, de nem végezték ki, ezután rövid ideig Halászban lakott, majd Kassára költözött. Végül ott halt meg 1867. február 22-én.
Emlékezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1998-ban az 1848-49-es szabadságharc Nagyhalászban született tábornokának nevét veszi fel az általános iskola. Évente pedig az úgynevezett Csuha-hét keretében színes programokkal és koszorúzással emlékeznek meg róla.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyarország hadtörténete, Tábornokok és törzskari tisztek a szabadságharcban 1848-49.
- https://web.archive.org/web/20160304214058/http://web.nagyhalasz.hu/cikkek/uj/aaa/csuha.html
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "eördöghfalvi CSUHA ANTAL | Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. június 10..
- ↑ "KOSSUTH ÉS TÁBORNOKAI III. RÉSZ". Ars Militaria. Hozzáférés: 2025. június 10..
- ↑ Design, Garand. "Pétervárad, Jelačić horvát bán szülővárosa". Rubicon Intézet. Hozzáférés: 2025. június 10..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. 2. jav., bőv. kiad. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1987.; 3. átdolg., jav. kiad. Bp., Heraldika Kiadó, 2000.
- F. Kiss Erzsébet: Az 1848-49-es magyar minisztériumok. Bp., Akadémiai Kiadó, 1987.
