Sümeghy Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sümeghy Ferenc
Sümeghy Ferencz.PNG
Született 1819. október 19.
Söjtör, Zala vármegye
Elhunyt 1869. május 13. (49 évesen)
Söjtör, Zala vármegye
Nemzetisége magyar
Házastársa Séllyey Magdolna (1822-1901)
Foglalkozása jogász,
országgyűlési képviselő

Lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc Imre (Söjtör, Zala vármegye, 1819. október 19. - Söjtör, Zala vármegye, 1869. május 13.) Zala vármegyei jogász, földbirtokos, politikus, főszolgabíró, a Deák-párt országgyűlési képviselője.[1]

Élete[szerkesztés]

A Zala vármegyei nemesi származású, lovászi és szentmargitai Sümeghy család sarja. Édesapja lovászi és szentmargitai Sümeghy József (17571832), zalai alispán, királyi tanácsos, táblabíró, söjtöri földbirtokos, édesanyja, Málits Rozália (17911857) volt. Sümeghy Ferenc igen késői gyerek, édesapja 62 éves volt, amikor a második felesége világra hozta őt. Ferenc alig 13 éves korában vesztette el az édesapját. Apai nagyszülei, Sümeghy Ferenc, táblabíró, birtokos és pókafalvi Póka Marianna (1728-1797) voltak. Keresztszülei szenttamási Bertalan Tamás (1787-1827), táblabíró, földbirtokos és neje, nagymádi és várbogyai Bogyay Anna Mária (1790-1833), voltak. Bátyja, lovászi és szentmargitai Sümeghy Mihály (1793-†1848. után?) táblabíró, konzervativ politikus a reformkori Zalában, jogász, birtokos volt. Unokatestvérei, nagynénje, boldogfai Farkas János zalai főjegyzőné lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit (1754-1820) úrnő révén, boldogfai Farkas János Nepomuk (1774-1847), táblabíró, Zala vármegye helyettes alispánja és öccse, boldogfai Farkas Ferenc (1779-1844), jogász, táblabíró, voltak.

Sümeghy Ferenc Nagykanizsán járt gimnáziumba, később Szombathelyen bölcsészet hallgató volt, majd 1838-ban végezte a jogi tanulmányait a Győri Királyi Jogakadémián.[2] Hamarosan a kapornaki járás alszolgabírája lett (annak választókerületnek, és járásnak is, Nagykanizsa volt a székhelye). 1841. augusztus 2.-a és 1844. június 10.-e között a kapornaki járás alszolgabírája,[3] majd 1844. június 10.-e és 1849. október 31.-e között, ugyanannak a járásnak a főszolgabírája lett.[4]

A császárhű édesapja ellenére, Sümeghy Ferenc liberális érzelmű volt: a reformkorban és főleg az 1848-as szabadságharcban, fontos szerepet töltött be Zalában. 1845-ben önkéntes adózást vállalt, a következő évben meggyőződéses ellenzékiként jellemezték. Közeli barátságot ápolt a szintén söjtöri születésű kehidai Deák Ferenccel, akinek a politikai eszmeit nagyban támogatta.[5] A már nehezen tűrhető abszolutizmus alatt, ő volt az első a megyegyűlésen, aki kijelentette, hogy nem volt hajlandó tovább szolgálni. 1848. július 6.-án a kapornaki járásból, Sümeghy Ferenc főszolgabíró vezetésével, 1200 nemzetőr érkezett Nagykanizsára, és onnan Muraközbe küldték tovább őket.[6]

A szabadságharc leverése után nem fordított hátat a politikának, tovább vállalt közszerepet Deák Ferenc mellett, és Zalában továbbra is az egyik leglelkesebb támogatója volt a "Haza Bölcse" politikai reformjainak. 1861-ben Sümeghy Ferenc a Felirati Párt Nagykanizsa első kormánypárti képviselője lett, később, 1865-ben és 1869-ben a Deák-párt kanizsai országgyűlési képviselője lett. Az 1869-ei kanizsai választás lezajlott, mégis pótválasztás elrendelésére került sor. A március 22-én megválaszott Sümeghy Ferenc ugyanis 1869 május 13.-án szívszélhűdés következtében meghalt Söjtörön.[7]

Sümeghy Ferenc volt a család utolsó férfi tagja, majd lányaival végleg kihalt a Sümeghy család. Söjtörön 1200 kataszteri holdat birtokolt, a Sümeghy leánytestvérek halála után, leszármazottjai osztották meg a földet: Csertánné 600 kh-as, Farkasné 596 kh-as birtokrészt szerzett.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Sümeghy Ferenc 1848. április 30.-án vette feleségül Söjtörön séllyei Séllyey Magdolna (1822-1901) kisasszonyt,[8] Séllyey Elek zalai alispán, és Csertán Rozália lányát. A házasságukból született:

  • lovászi és szentmargitai Sümeghy Mária Karolina Rozália (1849-1885), aki hajadonként hunyt el.[9]
  • lovászi és szentmargitai Sümeghy Magdolna Emilia (1855-1927), nemes Csertán Károly földbirtokos, Zala vármegye alispánjának a felesége.
  • lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália (1857-1924), boldogfai Farkas József (1857-1951) földbirtokos, országgyűlési képviselő felesége.

Emléke[szerkesztés]

A korai halála után, a felesége, Séllyey Magdolna, egy ösztöndíjat alapított, amely évente egy gyerek teljes költségét fedezte a nagykanizsai piaristák főgimnáziumnál. Ez a Sümeghy Ferencz-féle ösztöndíj több évtizedig volt érvényben.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]