Beöthy Ödön

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beöthy Ödön
Beöthy Ödön portré.jpg
Született
1796. december 2.
Nagyvárad
Elhunyt
1854. december 7. (58 évesen)
Hamburg
Foglalkozása politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy Ödön témájú médiaállományokat.
Beöthy Ödön sírja

Bessenyői Beöthy Ödön (Nagyvárad, 1796. december 2.Hamburg, 1854. december 7.) magyar politikus és országgyűlési követ, Bihar vármegye főispánja. Beöthy Ákos politikus apja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beöthy László ezredes, későbbi alispán és Husztinger Janka fia volt. 18121820 között katonáskodott, részt vett a Napóleon elleni háborúban. 1826-ban Bihar vármegyében táblabíróvá választották, kezdeményezte a megyei Szabadelvű Párt megalakítását. 1830-ban a megye egyik követe lett a pozsonyi országgyűlésen. Az 18321836-os országgyűlésre szintén megválasztották követnek, ahol kitűnt fényes szónoki képességével. Ekkorra már az országos politikában is nevet szerzett, az ellenzék lelkesedéssel figyelte szavait, vármegyéjének liberális nemesei az ő tanácsaihoz igazodtak.

1841-ben egyhangúlag alispánnak választották, tisztéről azonban három évvel később lemondott. Az 1843. május 14-ére Pozsonyba összehívott országgyűlésen ismét megyéje követe volt. 1848-ban az első magyar minisztérium kinevezte Bihar megye főispánjává. A szabadságharc idején a kormány kinevezte a Részek (Partium) kormánybiztosának, majd erdélyi kormánybiztosnak. 1849. június 14-én Kossuth Lajos a hétszemélyes tábla első alelnökévé nevezte ki, ekkor főispánságáról lemondott. A világosi fegyverletétel után Bécsen keresztül külföldre menekült, előbb Párizsban, majd Londonban és Jersey szigetén élt; itt Victor Hugo házának mindennapos vendége volt. Egészsége megromlott, mellgörcsök kínozták; Hamburgba ment, hogy feleségével találkozzon, ott halt meg 1854 decemberében.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beszédei és levelei megtalálhatók az Országgyűlési Naplóban és az egykorú politikai lapokban. Két levelét közli a Történeti Lapok (I. 1874., III. 1876.). Bihar vármegyéhez írt levele a Rajzolatokban (1836. 33. sz.) jelent meg. A magyar nyelv ügyében tartott beszéde Toldy István: A magyar politikai szónoklat kézikönyve I. kötetében jelent meg. Lajcsák Ferenc váradi püspökhöz 1839. június 27. írt levele a Sárospataki Füzetekben (1864. 350. l.) és a Hazánkban (I. 1884. Lajcsák levelével együtt) jelent meg.

Arcképe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Litografált arcképét Franz Eybl alkotta 1842-ben.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • K. Papp Miklós 1874: A b. Wesselényi család zsibói levéltárának irodalmi kincsei 1–10. Történeti Lapok 1874/1, 1–3, 11–12, 14, 17, 22–24.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  Online hozzáférés
  • Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 5. kötet: A közérdekű irodalom / A szónoklat és publicisztika c. alfejezet. (Arcanum Kiadó)