Pintér Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pintér Jenő
Született 1881. január 25.[1]
Cegléd
Elhunyt 1940. november 7. (59 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Pintér Jenő (Cegléd, 1881. január 25.Budapest, 1940. november 7.) irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1916), majd rendes (1928) tagja.

Beöthy Zsolt tanítványa, Császár Elemérrel együtt a hivatalos irodalomtudomány pozitivista képviselője a századelőn és a két világháború közt. Irodalomtörténetében az írók és költők összefoglaló életrajzának, s műveiknek részletes ismertetésére törekedett. Munkássága jelentős, a műveiben felhalmozott lexikális anyag ma is értékes. A szakmai közéletben is fontos szerepet töltött be.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Budapesten és Lőcsén végezte. A budapesti egyetemen szerzett tanári és bölcsészoklevelet 1903-ban. 1905-től kapott tanári állást a jászberényi gimnáziumban. Tudós tanár típus volt, követte az irodalomtörténet eredményeit, már 1908-ban írt egy magyar irodalomtörténetet, amelyért az MTA Semsey-díjjal jutalmazta. 1910-ben sikerült Budapesten tanári állást kapnia. 1911-ben megalapította Baros Gyulával és Horváth Jánossal a Magyar Irodalomtörténeti Társaságot. 1912-ben útjára indították az Irodalomtörténet c. szakfolyóiratot is, melyet 1933-ig szerkesztett. Közben az első világháború alatt teljesített katonai szolgálat (1914-1916) jelentett átmeneti kényszerszünetet. Az Irodalomtörténet c. folyóirat szélsőségesen konzervatív szemlélettel tárgyalta a kortárs szépirodalmat. 1916-ban levelező tagjainak sorába választotta az MTA, a Szent István Akadémia pedig rendes tagjául választotta. 1919-ben kinevezték a budapesti tankerület főigazgatójának.

Az Országos Középiskolai Tanáregyesület 1920-ban tiszteletbeli tagjául választotta. A Magyar Pedagógiai Társaság 1921-től alelnökké, 1938-tól elnökké választotta. 1923-tól tagja lett a Kisfaludy Társaságnak és a Petőfi Társaságnak. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[2] 1928-ban az MTA rendes tagjának választotta. Gyakran írt és mondott beszédet az MTA elhunyt levelező vagy rendes tagjai emlékezetére, Pintér Jenő búcsúztatta pl. Szinnyei Józsefet.[3] 1933-ban a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnökévé választották, ezt a pozíciót haláláig töltötte be. 1935-től oktatott a szegedi egyetemen mint rendkívüli tanár.

Sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található (34,N/A,1,62), és 2001-től védett.[4]

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • A magyar irodalom története a legrégibb időktől Bessenyei György fellépéséig. 1-2. köt. Budapest : Rényi Károly, 1909. 2 kötetben.
  • A magyar irodalom története : Bessenyei György fellépésétől Kazinczy Ferenc haláláig 1772-1831. 1-2. köt. Budapest : A szerző kiadása, 1913. 2 kötetben.
  • Időmutató a megújhodás korabeli magyar irodalom történetéhez : 1772-1831. Budapest : Thália, 1913. 37 p.
  • A magyar irodalom története 1900-ig Budapest, 1923. (Simonyi Zsigmonddal, Kardos Alberttel Endrődi Sándorral és Ferenczi Zoltánnal)
  • Magyar irodalomtörténete : [képes kiadás]. Budapest : Franklin, 1928.
  • A magyar irodalom története.[5] 1-2. köt. Budapest : Franklin, 1938.
  • A magyar irodalom története.[6] Budapest, 1940. 1424 p.
  • A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés. 1-8. köt. Budapest, 1930-1941.

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]

  • Petőfi Társaság nagydíja (1924)
  • MTA nagyjutalom (1932)[7]
  • Székesfőváros Kazinczy-érme (1934)

Források[szerkesztés]

  1. data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
  3. Pintér Jenő: Szinnyei József levelező tag emlékezete : felolvastatott a Magyar Tudományos Akadémia 1927. március 21-én tartott … ülésén. Budapest, MTA, 1927. 20 p. (A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek, 19. köt.)
  4. Nemzeti Örökség Intézete
  5. A magyar irodalom története a 10-19. században.
  6. 20. századi magyar irodalomtörténet és kritika.
  7. 1-8. kötetes irodalomtörténetéért, amelynek 1932-ben 6 kötete már meg volt írva.
  • Űj Magyar Irodalmi Lexikon. 3. köt. Budapest, Akadémiai, 1994. Pintér Jenő lásd 1635-1636. p. ISBN 9630568071

Külső hivatkozások[szerkesztés]