Simonyi Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Simonyi Zsigmond
Simonyi Zsigmond.jpg
Simonyi Zsigmond
Született 1853. január 1.
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Veszprém
Elhunyt 1919. november 22. (66 évesen)
magyar 1919-1946 Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása nyelvtudós, egyetemi tanár
Fontosabb munkái A jelzők mondattana
A magyar nyelv
Középiskolai műszótár

Simonyi Zsigmond, született: Steiner (Veszprém, 1853. január 1.Budapest, 1919. november 22.) nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emléktábla Veszprémben, Simonyi Zsigmond szülőházán

1853. január 1-jén született Veszprémben. Budapesten, Lipcsében, Berlinben, majd Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat. Hazatérve 1877-ben Budapesten magántanár, 1878-tól helyettes tanár, majd 1889-től a Magyar Nyelvtudományi Társaság tanára. A Tanácsköztársaság után politikai nézetei miatt üldözték, ez lélekben teljesen összeroppantotta. 1895-től a Magyar Nyelvőr, majd 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Balassa József segítségével német–magyar szótárt szerkesztett. Négy évtizeden át nyelvészek új nemzedékét nevelte fel, és egyben tudósként is maradandót alkotott. Jelentősek a határozókról, kötőszókról, jelzőkről írt tanulmányai. Megteremtette az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerűsítette. Foglalkozott a nyelvhelyesség kérdéseivel. 1903-ban a közoktatásügyi miniszter megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott. Mind tanárként, mind tudósként jelentőset alkotott. 1918-ban a Nemzetközi Nyelv Propaganda Bizottságának elnökhelyettesévé választották. Az 1919-es év elején az eszperantó nyelv egyetemi oktatásának bevezetésén dolgozott, melynek eredményeként 1919 júliusában megalakult a Nemzetközi Nyelvi Intézet, Budapesten.

Művei[1][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Levele Budenz Józsefhez, tanárához
  • Népdalok (Magyar Nyelvőr, 1872)
  • Népnyelvhagyományok (Magyar Nyelvőr, 1875)
  • Állatnevek (Magyar Nyelvőr, 1876)
  • Gyermekversikék (Magyar Nyelvőr, 1875)
  • Veszprémi tájnyelv (Magyar Nyelvőr, 1872)
  • A nyelvtudományról
  • Néhány szó a magyar nyelv érdekében
  • Antibarbarus (Eggenberger-féle könyvkereskedés, Budapest, 1879)
  • A "Halotti beszéd" sajátosságai (Magyar Nyelvőr, 1880. április 15.)
  • A Nyelvtörténeti Szótár mutatványíve (Magyar Nyelvőr, 1880)
  • A magyar szótők
  • A nyelvújítás történetéhez (Franklin Társulat, Budapest, 1888)
  • A magyar határozók
  • Német és magyar szólások (Franklin Társulat, Budapest, 1896)
  • Elvonás (Elemző szóalkotás) (Nyelvészeti Füzetek 11. szám, Budapest, 1904)
  • Az ikes ragozás története (Nyelvészeti Füzetek 28. szám, Budapest, 1906)
  • Jó magyarság
  • A jelzők mondattana
  • Helyes magyarság (Singer és Wolfner kiadása, Budapest, 1914)
  • A magyar irodalom története 1900-ig[2]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Vár Ucca 17 című folyóirat és könyvkiadó (8200 Veszprém, Vár utca 17.) honlapja Simonyi Zsigmondról
  2. Más szerzőkkel együtt: Pintér Jenő, Kardos Albert, Endrődi Sándor, Ferenczi Zoltán. (Budapest, Athenaeum Ny., 1913)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]