Határozó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet:[1]

  • helyféle, időféle, módféle vagy állapotféle körülmény kifejezője;
  • olyan gondolkodásbeli körülmények kifejezője, mint az ok, a cél stb.;
  • vonzat, mely kiegészíti szerkezeti alaptagjának jelentését.

Magyar grammatikákban[forrásszöveg szerkesztése]

A határozó alaptagja többféle szófaj lehet:[2]

Határozófélék[forrásszöveg szerkesztése]

A határozók fajtái számosak. Egyazon nyelv grammatikái is különböznek abban, hogy hányféle határozót tartanak számon. Például P. Lakatos 2006 a következőket sorolja fel:[3]

  • helyhatározó: a szobában ül, a pad alól vette elő, közelre hallatszott, ahonnan jöttünk;
  • időhatározó: gyermekkorában tanulta, Három éve nem ittam , Három körül várlak, Régóta nem láttam;
  • számhatározó: százszor megmondtam, Három alkalommal voltam nála, gyakran dicsérte;
  • állapothatározó-félék:
  • belső állapothatározó, mely az alany, a tárgy stb. testi vagy lelki állapotát, külső megjelenését fejezi ki, ha személy, állapotát, ha dolog: épségben érkezett, üresen hagyta, érintetlen hagy, figyelmen kívül hagyta, mezítláb futott, halva találták, hárman jöttek;[4]
  • külső állapothatározó (körülményhatározó), mely a cselekvést vagy történést kíséri, személytől vagy dologtól független körülményt fejezve ki: sötétben ül, barátok nélkül él;
  • essivusi állapothatározó, mely valamilyen funkcióban való szereplést fejez ki, és több jelentése lehet:
– factivusi jelentése, azaz funkcióba jutást fejez ki: igazgatónak tesz meg;
– predicativusi jelentése (funkciót tulajdonít): mint ápoló dolgozik;
– nuncupativusi jelentése (megnevezést fejez ki): Nálunk a kukoricát tengerinek nevezik;
  • eredethatározó: forrásból ered, Házasság lett belőle, közülük jött;[5]
  • eredményhatározó: A birtok gazdasággá fejlődött, Kétfelé kell vágni;
  • társhatározó:
  • a társ személy: Imre Jánossal barátkozik, A barátjával együtt sétál, Együtt megyünk moziba;
  • a társ élettelen: Beleestem kocsistul;
  • módhatározó: természetben fizet, szépen énekel, szünet nélkül énekel, hirtelen lendül, semmiképpen nem tenné, játszva oldja meg;
  • okhatározó: kényszerből cselekszik, Az intézkedés nyomán helyreállt a rend, miattam aggódik, retteg elindulni, Ismerve a körülményeket tájékozódott;
  • célhatározó, mely két típusú lehet:
1. azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, létezés milyen cél elérésére irányul, kinek vagy minek az érdekében megy végbe: harcol a jogaiért, megteszi az ügy érdekében, Megyek bevásárolni;
2. azt határozza meg, hogy egy másik mondatrészben megjelölt személy vagy dolog alkalmas-e, felhasználható-e az alaptagban megnevezett folyamatra vagy minőségi szerepre: odakészíti a fazekat a levesnek, Pista alkalmas katonának, az ifjúság javára tesz, képes megoldani;
  • tekintethatározó: jártas a dolgokban, korát tekintve egészséges, Lényegében elégedett vagyok, Indulni indulhatunk (figura etymologica);
  • fok-mértékhatározó: talpig becsületes, átlagon felül teljesít, annyira fél, kérve kér;
  • eszközhatározó:
  • élettelen: kanállal eszik, Látogatások által erősödik a barátság;
  • személy: Pista révén üzen;
  • részeshatározó: Évának segít, hasznos a munkában, az iskola számára érkezett, részemre készítette;
  • hasonlító határozó: magasabb a fiánál, nincs árvább nála, édesebb, mint a méz, szebbnél szebb (figura etymologica);
  • aszemantikus határozói vonzatok, amelyek nem sorolhatók be a fenti határozófajták egyikébe sem, mert jelentésüket nem lehet pontosan körülhatárolni: bízik valamiben, fellép valami ellen, igyekszik elmenni.

Megjegyzés: Keszler Borbála szerint eszközlő határozó is van, mely más cselekvőt fejez ki, mint a grammatikai alany:[6]

– műveltető ige cselekvője: kimosatja a ruhát a feleségével;
– passzív ige cselekvője: A diákok által elvégzett feladatok jók lettek.

Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 másként rendszerezve bár, de lényegében a fenti határozóféléket mutatja be, néhány különbséggel:

  • A fentebb aszemantikus határozói vonzatoknak nevezetteket vonzathatározóknak nevezi, megjegyezve, hogy ezek hagyományos elnevezése „állandó határozó”.[7]
  • Nem sorolja a számállapot-határozót a belső állapothatározóhoz, hanem külön határozóként kezeli az állapotféle határozók kategóriáján belül.[8]
  • Nem nevezi meg külön az eszközlő határozót, hanem személynévvel kifejezett eszközhatározónak tekinti.[9]

Ugyanez a grammatika még két határozófélét különít el:

  • A képes helyhatározónak olyan alaptagja van, mely konkrét jelentéssel helyhatározót kíván, de elvont jelentése is lehet, és ilyennel képes helyhatározója van: A tudósok behatolnak a természet titkaiba, Apám szájából szép volt az igaz.[7]
  • A partitívuszi (vagy részelő) határozó rész-egész viszonyt fejez: Evett a kenyérből, Bizonyára sokan ismerik közületek a seregélyeket.[10]

A határozó szófaja[forrásszöveg szerkesztése]

Határozót kifejező szófaj lehet névszó, igenév vagy határozószó. A névszó kapcsolódhat az alptagjához rag, névutó vagy a mint viszonyszó ségítségével.[3]

Névszós példák:

  • A főnév lehet:
  • ragos: a szobában ül;
  • ragtalan: Öt éve nem látták egymást;[11]
  • névutós: a háború alatt eltűnt;
  • mint-tel kapcsolt: édesebb, mint a méz.
  • A melléknév gyakrabban ragos (jókedvűen ébredt), de előfordul ragtalanul is: csüggeteg ébredt.
  • Van személyes névmással kifejezett határozó (tőlem származik) és másféle, ragos névmással (gyönyörködik valamiben) vagy névutóssal kifejezett: áskálódik valaki ellen.
  • Mint a főnév, a számnév is lehet:
  • ragos: Hétig lehet vacsorázni;
  • névutós: Három körül várlak;
  • mint-tel kapcsolt: több, mint száz.

Igeneves példák:

  • főnévi igenév: igyekszik elmenni;
  • határozói igenév: ájulva esett össze;
  • ragos melléknévi igenév: dermedten állt.

Határozószós példák:

  • tulajdonképpeni határozószó: Régóta nem láttam;
  • határozószói névmás: ahová megyek.

Egyéb főnévi értelemben vett szó vagy szerkezet is lehet határozó, pl. Erre a csakra nem volt mit felelni.[12]

Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 határozóknak tekint állandósult szókapcsolatokban részt vevő szavakat is, pl. dugába dől, nagyra tart. Érve az, hogy, bár az szókapcsolatok jelentésük szempontjából csak együtt értelmesek, mégis grammatikailag elemezhetők.[13]

A határozók szerkezeti felépítése[forrásszöveg szerkesztése]

A fenti példákban található több szóból álló határozókon kívül ennek a mondatrésznek vannak még másféle szerkezeti felépítései is.[14]

A halmozott határozó két vagy több egymásnak mellérendelt határozóból áll: az utcákon vagy a tereken játszanak; láz és köhögés miatt fekszik; a fotel mögött és az asztal alatt hevernek; az anyjánál is, az apjánál is magasabb.

A többszörös határozó is több határozóból áll, de lépcsőzetes szerkezetű: az ablak alatt üldögélve várja, nagyon sokszor megígérte.

A kettős határozó általában egy kezdő- és egy végpontra utal: évről évre, látástól vakulásig.

Az összekapcsolt határozó vagy értelmező határozó tagjai közül az egyik pontosítja a másik jelentését: ott lenn, tegnap reggel, kezében ernyővel.

Az összetett határozó ragtalan névszó és igenév kapcsolata: A kislány igyekszik ügyes lenni, Beteg lévén nem mehettem el a színházba.

Más nyelvek grammatikáiban[forrásszöveg szerkesztése]

Amennyiben a határozót egységes mondatrésznek tekintjük, ennek más nyelvek grammatikáiban nem felel meg ugyanilyen, hanem több mondatrészhez tartozóknak tekintenek különböző magyar értelemben vett határozóféléket.

Olyan nyelvek hagyományos grammatikáiban, mint az angol, a francia vagy a román, legközelebb a „határozó” terminushoz a ’kiegészítő’ jelentésű complement, complément, illetve complement áll, de ennek a terminusnak tágabb értelmezést adnak, és beleértenek más, a magyar grammatikákban nem hatátozóknak tekintett mondatrészeket is.

Egyes angol grammatikákban a complement terminus magába foglalja a részeshatározónak megfelelő indirect object ’közvetett tárgy’ elnevezésű mondatrészt.[15] Példa: The teacher gave a letter to the girl vagy The teacher gave the girl a letter ’A tanító/tanár levelet adott át a lánynak’.[16] Ezekben a grammatikákban ugyancsak complement-ek az adverbials ’határozószói’ elnevezésű hely-, idő-, mód- stb. határozóknak megfelelő szavak, szókapcsolatok, de még mellékmondatok is. Példák a When is she going? ’Mikor megy (ő – nőnem)?’ kérdésre adott válaszban: Now/Very soon/In five minutes/Next week/When the bell rings ’Most/Nagyon hamar/Öt perc múlva/A jövő héten/Amikor a harang megszólal’.[17] Megjegyzendő ugyanakkor, hogy hagyományosan a complement-ek közé sorolják a tárgyat is.

Hasonló nézetűek a hagyományos francia grammatikák is. Ezekben a határozók megfelelői a következők:

  • A complément d’objet indirect-nek (szó szerint ’közvetett tárgyi kiegészítő’) megfelel:
  • a részeshatározó: La grêle a nui aux récoltes ’A jégeső kárt okozott a termésnek’;[18]
  • a képes helyhatározó: Il parlera de la mer ’Beszélni fog a tengerről’;[19]
  • aszemantikus határozói vonzatok: Je m’efforce de les comprendre ’Igyekszem megérteni őket’;[20]
  • A complément d’agent (szó szerint ’cselekvői kiegészítő’) megfelelője az eszközlő határozó: La maison a été construite par trois maçons ’A házat három kőműves építette’ (szó szerint ’A ház három kőműves által lett megépítve’).[21]
  • A compléments circonstanciels (szó szerint ’körülményi kiegészítők’) nagy osztálya a legtöbb magyar grammatikákban található határozónak felel meg, de a compléments circonstanciels között olyanok is megtalálhatók, melyek nincsenek elkülönítve magyar grammatikákban, ahol állapothatározókként szerepelnek. Ezek a következők:[22]
complément circonstanciel d’opposition ’ellentéthatározó’, melyet olykor complément circonstanciel de concession ’megengedő határozó’-nak neveznek, vagy a kettőt együtt veszik és ’ellentét- vagy megengedő határozó’-nak nevezik: Je l’ai reconnu malgré l’obscurité ’Megismertem a sötétség ellenére’;
complément circonstanciel de condition ’feltételhatározó’: Appelez-moi en cas de besoin ’Hívjanak szükség esetén’.

Állapothatázónak felel meg a francia grammatikákban az ún. épithète disjointe (szó szerint ’elválasztott melléknévi jelző’) is: La neige tombe dense et affreuse ’A hó sűrűn és szörnyűségesen esik’ (Victor Hugo), mely jelző jellegét az alannyal nemben és számban való egyezése adja.[23]

Ugyancsak complément a francia grammatikákban a tárgy [complément d’objet direct (szó szerint ’közvetlen tárgyi kiegészítő’)] és a nem melléknévvel kifejezett jelző [complément du nom (szó szerint ’a főnév kiegészítője’)].

A román grammatikákban is megvannak a fenti compléments kategóriák, az ún. „körülményi kiegészítők” fajtáit beleértve, de még kéttőt különítenek el, melyek állapothatározóknak felelnek meg:[24]

  • complement cumulativ ’gyűjtő határozó’: În afară de fructe, se vând și legume ’Gyümölcsökön kívül zöldségeket is árulnak’;
  • complement de excepție ’kivételhatározó’: Afară de voi, n-a mai venit nimeni ’Rajtatok kívül senki sem jött el’.

Ezeken a complemente-nek nevezett mondatrészeken kívül számba vesznek még egy element predicativ suplimentar (szó szerint ’állítmányi pótelem’) nevűt is: Copiii aleargă voioși ’A gyerekek vidáman futkároznak’. Ennek jellegzetessége az, hogy két alaptagja van, az állítmány és az alany, mellyel nemben, számban és esetben egyezik. Ugyancsak állapothatározónak felel meg.[25]

A román grammatikákban is complement a tárgy [complement direct (szó szerint ’közvetlen kiegészítő’)].

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 383. o.
  2. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 384. o.
  3. ^ a b P. Lakatos 2006, 130–159. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásból származó információkat.
  4. A hárman-féle határozó számállapot-határozó, melyet Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 elkülönít az állapotféle határozók kategóriáján belül (402. o.).
  5. A közülük-féle határozót Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 partitívuszi határozóként különíti el (407. o.).
  6. Keszler Borbála. A határozók. Keszler Borbála (szerk.). Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. 423–443. o., idézi P. Lakatos 2006, 157. o.
  7. ^ a b Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 389. o.
  8. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 402. o.
  9. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 405. o.
  10. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 407. o.
  11. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 395. o.
  12. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 384. o.
  13. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 387. o.
  14. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 385–387. o. nyomán szerkesztett szakasz.
  15. Crystal 2008, 92. o.
  16. Crystal 2008, 336. o.
  17. Crystal 2008, 14. o.
  18. Dubois 2002, 332. o.
  19. Karakai 2013, 138. o.
  20. Karakai 2013, 104. o.
  21. Karakai 2013, 52. o.
  22. Grevisse – Goosse 2007, 390. o.
  23. Grevisse – Goosse 2007, 418. o.
  24. Bărbuță 2000, 263. o.
  25. Bărbuță 2000, 268. o.

Források[forrásszöveg szerkesztése]