Ugrás a tartalomhoz

Határozó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet:[1]

  • helyféle, időféle, módféle vagy állapotféle körülmény kifejezője;
  • olyan gondolkodásbeli körülmények kifejezője, mint az ok, a cél stb.;
  • vonzat, mely kiegészíti szerkezeti alaptagjának jelentését.

Magyar grammatikákban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A határozó alaptagja többféle szófaj lehet:[2]

Fajtái

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A határozónak sok fajtája létezik. Egyazon nyelv grammatikái is különböznek abban, hogy hányféle határozót tartanak számon. Például:[3]

  • helyhatározó: a szobában ül; a pad alól vette elő; közelre hallatszott; ahonnan jöttünk;
  • időhatározó: gyermekkorában tanulta; Három éve nem ittam ; Három körül várlak; Régóta nem láttam;
  • számhatározó: százszor megmondtam; Három alkalommal voltam nála; gyakran dicsérte;
  • állapothatározó-félék:
  • belső állapothatározó, mely az alany, a tárgy stb. testi vagy lelki állapotát, külső megjelenését fejezi ki, ha személy, állapotát, ha dolog: épségben érkezett; üresen hagyta; érintetlen hagy; figyelmen kívül hagyta; mezítláb futott; halva találták; hárman jöttek;[4]
  • külső állapothatározó (körülményhatározó), mely a cselekvést vagy történést kíséri, személytől vagy dologtól független körülményt fejezve ki: sötétben ül; barátok nélkül él;
  • essivusi állapothatározó, mely valamilyen funkcióban való szereplést fejez ki, és több jelentése lehet:
– factivusi jelentése, azaz funkcióba jutást fejez ki: igazgatónak tesz meg;
– predicativusi jelentése (funkciót tulajdonít): mint ápoló dolgozik;
– nuncupativusi jelentése (megnevezést fejez ki): Nálunk a kukoricát tengerinek nevezik;
  • a társ személy: Imre Jánossal barátkozik; A barátjával együtt sétál; Együtt megyünk moziba;
  • a társ élettelen: Beleestem kocsistul;
  • módhatározó: természetben fizet; szépen énekel; szünet nélkül énekel; hirtelen lendül; semmiképpen nem tenné; játszva oldja meg;
  • okhatározó: kényszerből cselekszik; Az intézkedés nyomán helyreállt a rend; miattam aggódik; retteg elindulni; Ismerve a körülményeket tájékozódott;
  • célhatározó, mely két típusú lehet:
1. azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, létezés milyen cél elérésére irányul, kinek vagy minek az érdekében megy végbe: harcol a jogaiért; megteszi az ügy érdekében; Megyek bevásárolni;
2. azt határozza meg, hogy egy másik mondatrészben megjelölt személy vagy dolog alkalmas-e, felhasználható-e az alaptagban megnevezett folyamatra vagy minőségi szerepre: odakészíti a fazekat a levesnek; Pista alkalmas katonának; az ifjúság javára tesz; képes megoldani;
  • tekintethatározó: jártas a dolgokban; korát tekintve egészséges; Lényegében elégedett vagyok; Indulni indulhatunk (figura etymologica);
  • fok-mértékhatározó: talpig becsületes; átlagon felül teljesít; annyira fél; kérve kér;
  • eszközhatározó:
  • élettelen: kanállal eszik; Látogatások által erősödik a barátság;
  • személy: Pista révén üzen;
  • részeshatározó: Évának segít; az iskola számára érkezett; részemre készítette;
  • hasonlító határozó: magasabb a fiánál; nincs árvább nála; édesebb, mint a méz; szebbnél szebb (figura etymologica);
  • aszemantikus határozói vonzatok, amelyek nem sorolhatók be a fenti határozófajták egyikébe sem, mert jelentésüket nem lehet pontosan körülhatárolni: bízik valamiben; fellép valami ellen; igyekszik elmenni.

Megjegyzés: Keszler Borbála szerint eszközlő határozó is van, mely más cselekvőt fejez ki, mint a grammatikai alany:[6]

– műveltető ige cselekvője: kimosatja a ruhát a feleségével;
– passzív ige cselekvője: A diákok által elvégzett feladatok jók lettek.

Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 másként rendszerezve bár, de lényegében a fenti határozóféléket mutatja be, néhány különbséggel:

  • A fentebb aszemantikus határozói vonzatoknak nevezetteket vonzathatározóknak nevezi, megjegyezve, hogy ezek hagyományos elnevezése „állandó határozó”.[7]
  • Nem sorolja a számállapot-határozót a belső állapothatározóhoz, hanem külön határozóként kezeli az állapotféle határozók kategóriáján belül.[8]
  • Nem nevezi meg külön az eszközlő határozót, hanem személynévvel kifejezett eszközhatározónak tekinti.[9]

Ugyanez a grammatika még két határozófélét különít el:

  • A képes helyhatározónak olyan alaptagja van, mely konkrét jelentéssel helyhatározót kíván, de elvont jelentése is lehet, és ilyennel képes helyhatározója van: A tudósok behatolnak a természet titkaiba, Apám szájából szép volt az igaz.[7]
  • A partitívuszi (vagy részelő) határozó rész-egész viszonyt fejez ki: Evett a kenyérből, Bizonyára sokan ismerik közületek a seregélyeket.[10]

A határozó szófaja

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határozót kifejező szófaj lehet névszó, igenév vagy határozószó. A névszó kapcsolódhat az alaptagjához rag, névutó vagy a mint viszonyszó segítségével.[3]

Névszós példák:

  • A főnév lehet:
  • ragos: a szobában ül;
  • ragtalan: Öt éve nem látták egymást;[11]
  • névutós: a háború alatt eltűnt;
  • minttel kapcsolt: édesebb, mint a méz.
  • A melléknév gyakrabban ragos (jókedvűen ébredt), de előfordul ragtalanul is: csüggeteg ébredt.
  • Van személyes névmással kifejezett határozó (tőlem származik) és másféle, ragos névmással (gyönyörködik valamiben) vagy névutóssal kifejezett: áskálódik valaki ellen.
  • Mint a főnév, a számnév is lehet:
  • ragos: Hétig lehet vacsorázni;
  • névutós: Három körül várlak;
  • mint-tel kapcsolt: több mint száz.

Igeneves példák:

Határozószós példák:

  • tulajdonképpeni határozószó: Régóta nem láttam;
  • határozószói névmás: ahová megyek.

Egyéb főnévi értelemben vett szó vagy szerkezet is lehet határozó, pl. Erre a csakra nem volt mit felelni.[2]

Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 határozóknak tekint állandósult szókapcsolatokban részt vevő szavakat is, pl. dugába dől, nagyra tart. Érve az, hogy az ilyen szókapcsolatok jelentésük szempontjából csak együtt értelmesek, mégis grammatikailag elemezhetők.[12]

A határozók szerkezeti felépítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fenti példákban található, több szóból álló határozókon kívül ennek a mondatrésznek vannak még másféle szerkezeti felépítései is.[13]

A halmozott határozó két vagy több egymásnak mellérendelt határozóból áll: az utcákon vagy a tereken játszanak; láz és köhögés miatt fekszik; a fotel mögött és az asztal alatt hevernek; az anyjánál is, az apjánál is magasabb.

A többszörös határozó is több határozóból áll, de lépcsőzetes szerkezetű: az ablak alatt üldögélve várja, nagyon sokszor megígérte.

A kettős határozó általában egy kezdő- és egy végpontra utal: évről évre, látástól vakulásig.

Az összekapcsolt határozó vagy értelmező határozó tagjai közül az egyik pontosítja a másik jelentését: ott lenn, tegnap reggel, kezében ernyővel.

Az összetett határozó ragtalan névszó és igenév kapcsolata: A kislány igyekszik ügyes lenni, Beteg lévén nem mehettem el a színházba.

Más nyelvek grammatikáiban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amennyiben a határozót egységes mondatrésznek tekintjük, ennek más nyelvek grammatikáiban nem felel meg ugyanilyen, hanem több mondatrészhez tartozónak tekintenek különböző, magyar értelemben vett határozóféléket.

Olyan nyelvek hagyományos grammatikáiban, mint az angol, a francia vagy a román, legközelebb a „határozó” terminushoz a ’kiegészítő’ jelentésű complement, complément, illetve complement áll, de ennek a terminusnak tágabb értelmezést adnak, és beleértenek más, a magyar grammatikákban nem határozónak tekintett mondatrészeket is.

Egyes angol grammatikákban a complement terminus magában foglalja a részeshatározónak megfelelő indirect object ’közvetett tárgy’ elnevezésű mondatrészt.[14] Példa: The teacher gave a letter to the girl vagy The teacher gave the girl a letter ’A tanító/tanár levelet adott át a lánynak’.[15] Ezekben a grammatikákban ugyancsak complementek az adverbials ’határozószói’ elnevezésű hely-, idő-, mód- stb. határozóknak megfelelő szavak, szókapcsolatok, de még mellékmondatok is. Példák a When is she going? ’Mikor megy (ő – nőnem)?’ kérdésre adott válaszban: Now/Very soon/In five minutes/Next week/When the bell rings ’Most/Nagyon hamar/Öt perc múlva/A jövő héten/Amikor a harang megszólal’.[16] Megjegyzendő ugyanakkor, hogy hagyományosan a complementek közé sorolják a tárgyat is.

Hasonló nézetűek a hagyományos francia grammatikák is. Ezekben a határozók megfelelői a következők:

  • A complément d’objet indirect-nek (szó szerint ’közvetett tárgyi kiegészítő’) megfelel:
  • a részeshatározó: La grêle a nui aux récoltes ’A jégeső kárt okozott a termésnek’;[17]
  • a képes helyhatározó: Il parlera de la mer ’Beszélni fog a tengerről’;[18]
  • aszemantikus határozói vonzatok: Je m’efforce de les comprendre ’Igyekszem megérteni őket’;[19]
  • A complément d’agent (szó szerint ’cselekvői kiegészítő’) megfelelője az eszközlő határozó: La maison a été construite par trois maçons ’A házat három kőműves építette’ (szó szerint ’A ház három kőműves által lett megépítve’).[20]
  • A compléments circonstanciels (szó szerint ’körülményi kiegészítők’) nagy osztálya a legtöbb magyar grammatikában található határozónak felel meg, de a compléments circonstanciels között olyanok is megtalálhatók, melyek nincsenek elkülönítve a magyar grammatikákban, ahol állapothatározókként szerepelnek. Ezek a következők:[21]
– complément circonstanciel d’opposition ’ellentéthatározó’, melyet olykor complément circonstanciel de concession ’megengedő határozó’-nak neveznek, vagy a kettőt együtt veszik és ’ellentét- vagy megengedő határozó’-nak nevezik: Je l’ai reconnu malgré l’obscurité ’Megismertem a sötétség ellenére’;
– complément circonstanciel de condition ’feltételhatározó’: Appelez-moi en cas de besoin ’Hívjanak szükség esetén’.

Állapothatározónak felel meg a francia grammatikákban az ún. épithète disjointe (szó szerint ’elválasztott melléknévi jelző’) is: La neige tombe dense et affreuse ’A hó sűrűn és szörnyűségesen esik’ (Victor Hugo), mely jelzői jellegét az alannyal nemben és számban való egyezése adja.[22]

Ugyancsak complément a francia grammatikákban a tárgy [complément d’objet direct (szó szerint ’közvetlen tárgyi kiegészítő’)] és a nem melléknévvel kifejezett jelző [complément du nom (szó szerint ’a főnév kiegészítője’)].

A román grammatikákban is megvannak a fenti compléments-kategóriák, az ún. „körülményi kiegészítők” fajtáit beleértve, de még kettőt különítenek el, melyek állapothatározóknak felelnek meg:[23]

  • complement cumulativ ’gyűjtő határozó’: În afară de fructe, se vând și legume ’Gyümölcsökön kívül zöldségeket is árulnak’;
  • complement de excepție ’kivételhatározó’: Afară de voi, n-a mai venit nimeni ’Rajtatok kívül senki sem jött el’.

Ezeken a complementenek nevezett mondatrészeken kívül számba vesznek még egy element predicativ suplimentar (szó szerint ’állítmányi pótelem’) nevűt is: Copiii aleargă voioși ’A gyerekek vidáman futkároznak’. Ennek jellegzetessége az, hogy két alaptagja van: az állítmány és az alany, mellyel nemben, számban és esetben egyezik. Ugyancsak állapothatározónak felel meg.[24]

A román grammatikákban is complement a tárgy [complement direct (szó szerint ’közvetlen kiegészítő’)].

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 383. o.
  2. 1 2 Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 384. o.
  3. 1 2 P. Lakatos 2006, 130–159. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásból származó információkat.
  4. ↑ A hárman-féle határozó számállapot-határozó, melyet Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 elkülönít az állapotféle határozók kategóriáján belül (402. o.).
  5. ↑ A közülük-féle határozót Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 partitívuszi határozóként különíti el (407. o.).
  6. ↑ Keszler 2000, 423–443. o., idézi P. Lakatos 2006, 157. o.
  7. 1 2 Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 389. o.
  8. ↑ Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 402. o.
  9. ↑ Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 405. o.
  10. ↑ Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 407. o.
  11. ↑ Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 395. o.
  12. ↑ Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 387. o.
  13. ↑ Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 385–387. o. nyomán szerkesztett szakasz.
  14. ↑ Crystal 2008, 92. o.
  15. ↑ Crystal 2008, 336. o.
  16. ↑ Crystal 2008, 14. o.
  17. ↑ Dubois 2002, 332. o.
  18. ↑ Karakai 2013, 138. o.
  19. ↑ Karakai 2013, 104. o.
  20. ↑ Karakai 2013, 52. o.
  21. ↑ Grevisse – Goosse 2007, 390. o.
  22. ↑ Grevisse – Goosse 2007, 418. o.
  23. ↑ Bărbuță 2000, 263. o.
  24. ↑ Bărbuță 2000, 268. o.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Határozó&oldid=29273461”