Névutó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A névutók olyan szavak, melyek névszók, rendszerint főnevek után állnak, és velük együtt fejezik ki a cselekvés körülményeit. A névutós névszók a mondatban a határozó szerepét töltik be.

A leggyakoribb névutók[szerkesztés]

  • Helyhatározót fejeznek ki: alatt, alól, alá, fölött, fölül, fölé, felől, felé, előtt, elől, elé, mögött, mögül, mögé, mellett, mellől, mellé, között, közül, közé, körül, köré, után, iránt, hosszat, belül, kívül, innen, túl, át, keresztül stb.
  • Időhatározót fejeznek ki: óta, közben, múlva, kezdve, fogva stb.
  • Állapot- vagy módhatározót fejeznek ki: nélkül, gyanánt, szerint, helyett stb.
  • Társhatározót fejez ki: együtt
  • Eszközhatározót fejeznek ki: által, révén, útján
  • Okhatározót fejez ki: miatt
  • Célhatározót fejez ki: végett

Források[szerkesztés]

  • Rácz Endre–Takács Etel: Kis magyar nyelvtan (Akkord Kiadó, Budapest, 2011) helytelen ISBN kód: 9632520643