Állítmány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hagyományos nyelvtanban az állítmány a tagolt mondat egyik fő része, amely megállapít valamit a másik főmondatrészről, az alanyról, mégpedig:

  1. cselekvését: Elindultam szép hazámból”;[1]
  2. általa elszenvedett cselekvést: (angolul) The cat was chased by the dog ’A macskát a kutya kergette’ (szó szerint ’A macska a kutya által volt kergetve’);[2]
  3. vele való történést: Esik az eső;[1]
  4. állapotának változását: A barátom reggel belázasodott;[3]
  5. létezését: Lesz még egyszer ünnep a világon” (Vörösmarty Mihály: A vén cigány);[1]
  6. állapotát: A gyerek rosszul van;[1]
  7. kilétét: Az a fiú a testvérem;[4]
  8. milétét: A sas ragadozó madár;[4]
  9. minőségét: A gyerek ügyes;[5]
  10. mennyiségét: Az erdőben sok a gomba.[1]

Az állítmányt olyan szemantikai és grammatikai tulajdonságú szó is adhatja, amely más mondatrészek részvétele nélkül képes tagolt mondatot alkotni. Például egyes természeti jelenségeket kifejező igék nélkülözhetik az alanyt is, lásd Pirkad. Másfajta igék egyedül is, a személyrag által kifejezett alannyal működhetnek teljes szerkezetű mondatként, pl. Jössz? Más szemantikai és grammatikai tulajdonságú állítmányok külön szóval kifejezett alanyi bővítményt hívnak elő (Kék az ég, A madarak csiripelnek), megint mások pedig határozói bővítményt is megkívánnak: Feri a feleségére gondol, Feri nem hajlandó fürödni. Ezek minimális mondatok, de általában az állítmány a legszélesebben bővíthető mondatrész.[4]

Az állítmányt kifejező szófajok[szerkesztés]

Az állítmány szófaja elsősorban az ige, és általában a magyar nyelv grammatikái szerint csak ez lehet igei állítmány.[4] Igei állítmányok a fenti első öt példamondatban láthatók.

Egyes grammatikákban úgy tekintik, hogy ún. ige értékű szókapcsolat is kifejezhet igei állítmányt:

(franciául) Ils ont pris la fuite ’Megfutamodtak’ (szó szerint ’Vették a futást’);[6]
(angolul) John gave the roses a prune ’John megnyeste a rózsákat’ (szó szerint ’... egy nyesést adott a rózsáknak’);[7]
(románul) Căci singura mea rugă-i uitării sădai (Mihai Eminescu) ’Mert egyetlen óhajom, hogy elfeledj’ (szó szerint ’… hogy a feledésnek adj’).[8]

Egyes grammatikák szerint igenevek is betölthetnek igei állítmányi funkciót, főmondatban vagy mellékmondatban. Ilyen például a francia nyelvben a felszólító módú ige helyett használt főnévi igenév figyelmeztető mondatokban, használati utasításokban, ételreceptekben:[9]

Ne pas se pencher dehors ’Kihajolni tilos’ (szó szerint ’Nem kihajolni’);
Bien agiter avant usage ’Használat előtt jól felrázandó’ (szó szerint ’Jól felrázni használat előtt’);
Ajouter le jaune d’œuf,… ’Adjuk hozzá a tojássárgáját,…’ (szó szerint ’Hozzáadni a tojássárgáját,…’).

Mellékmondatban akkor tekintik az igenevet állítmánynak, amikor a főmondatétól különböző alanya van, és az ilyen mellékmondatot főnévi igenévi mondatnak nevezik:

  • alaptagja utásítást, parancsot kifejező ige: Je dis à Pierre de sortir ’Megmondom Pierre-nek, hogy menjen ki’;[10]
  • alaptagja érzékelést kifejező ige: Je vois Paul partir ’Látom Pierre-t, amint elmegy’.[11]

Ugyanazzal a feltétellel melléknévi igenév is lehet állítmány:[12]

  • jelen idejű melléknévi igenév: Dieu aidant, nous vaincrons ’Isten segítségével győzni fogunk’;
  • múlt idejű melléknévi igenév: Aussitôt le jour levé, nous partirons ’Amint felkel a nap, elmegyünk’.

A román nyelv grammatikáiban is megtalálható ez a nézet. Példák:[8]

  • főnévi igenév:
  • főmondatban: A nu se fuma! ’Dohányozni tilos!’;
  • mellékmondatban: Până a nu se aduna toți, ședința nu putea fi începută ’Amíg nem gyűltek össze mind, nem lehetett megkezdeni az értekezletet’;
  • határozói igenév: „Căci voi murind în sânge, ei pot să fie mari” ’Mert ha ti vérbe fagyva haltok meg, ők nagyok lehetnek’ (Mihai Eminescu);
  • melléknévi igenév: Părăsit de toți, copilul a început să plângă ’Mivel mindenki otthagyta, a gyerek elkezdett sírni’.

Az állítmány lexikális-fogalmi jelentését nemcsak ige, hanem valamely névszó is hordozhatja. Egyes magyar grammatikákban ekkor mindig névszói-igei állítmányról van szó.[13] A névszót egy kopulatív ige (kopula)[14] köti az alanyhoz. Ez többnyire a létige, mely kijelentő mód jelen idő harmadik személyben nulla fokú. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 szerint a nulla fokú segédigés egyszerűen névszói állítmány, a névszói-igei állítmány sajátos típusa. Ezek szerint a tulajdonképpeni névszói-igei állítmány az lenne, amelyben a kopula mindig jelen van, tehát a létige esetében akkor, amikor nem kijelentő mód jelen idő harmadik személyű.[5]

A névszói állítmány vagy az igei-névszói állítmány névszói része lehet:[4]

  • főnév: A varjú énekesmadár;
  • melléknév: Még zöld a cseresznye;
  • számnév: Te nem tizennyolcadik vagy a névsorban?;
  • névmás: Mi az ott?;
  • melléknévi igenév: Ez a hely kitűnő, A második feladat lemásolandó.

Nem minden grammatika tekinti egységes mondatrésznek az igei-névszói állítmányt. Például a francia nyelvnek van ilyen grammatikája, amelyben az ezen állítmánytípus névszói részének megfelelő attribut-t külön mondatrészként tartják számon, mint a kopula alkotta állítmány bővítményét. A fentebb említett szófajokon kívül a franciában attribut lehet még:[15]

  • melléknév értékű szokapcsolat: Il est à couteaux tirés avec elle ’[Ő (hímnem) nagyon ellenséges vele (nőnem) szemben]’ (szó szerint ’Ő kihúzott késekkel van vele’);
  • melléknévként használt határozószó: C’est bien ’Ez jó’;
  • főnévi igenév: Lutter c’est vivre ’Harcolni annyi, mint élni’;
  • mellékmondat, melyet általában állítmányinak neveznek: Le malheur, c’est qu’il est tombé à dix mètres de l’arrivée ’Szerencsétlenségére elesett tíz méterrel a céltól’ (szó szerint ’A szerencsétlenség az, hogy elesett…’).

A román nyelv grammatikái hasonlóan tekintik az igei-névszói állítmányt, mint a magyar nyelvéi, azzal a különbséggel, hogy névszói részeként szerepelhet még:[16]

  • főnévi igenév: A trăi înseamnă a lupta ’Élni annyit jelent, mint harcolni’;
  • a supin-nak nevezett igenév: Haina este de căpătat ’A ruha adományként kapott’.

Egyes grammatikákban, mint például románokban, számba vesznek még két fajta állítmányt:

  • Az ún. indulatszói állítmány mondatszó is lehet: Na! ’Nesze!’; Poftim! ’Tessék!’ (valami átadásával társított); Hai! ’Gyere!’, amely két igei személyragot is kaphat: Haidem! ’Gyerünk!’, Haideți! ’Gyertek!’ Idesorolják az állatokhoz intézett hívó, kergető vagy irányító szavakat is: Marș! ’Mars!’, Ho! ’Hó!’[17] Ilyen indulatszónak igei állítmányra jellemző bővítménye is lehet: Na-ți cartea! ’Nesze a könyv!’[18] Eféle állítmányt horvát grammatika is megemlít: Zatrčao se i hop preko plota ’Nekifutott, és hopp a kerítésen át’.[19] Ebben a nyelvben is van a ’gyere/gyerünk/gyertek’-nek pontos megfelelője: hajde/hajdemo/hajdete.[20]
  • Az ún. határozószói állítmányt egyes olyan szók adják, melyeket a magyar grammatikák módosítószóknak tekintenek.[21] Ezek egyedül képeznek főmondatot: Desigur că nu pot lipsi de la ședință ’Persze, hogy nem hiányozhatok az értekezletről’.[17]

Az állítmány szerkezete[szerkesztés]

Lengyel 2000 szerint szerkezetileg négyféle állítmány van:

  • Az egyszerű állítmány mindig igei, akár egy szóból áll, akár többől: Ég a tűz, Csöngetni fogunk, Össze fogom szedni a szemetet.
  • Összetett állítmány az igei-névszói:
  • nulla fokú kopulával: Ő szőke;
  • kopulaként a kitett létigével: Én szőke vagyok;
  • kopulaként más igével: Tiszta maradtál, Húszéves múltál;
  • hozzáadott szóalakteremtő segédigével: Márton szokott leggyorsabb lenni a terítésnél, Csak nem tetszik álmos lenni?, Ha a fiam beteg talál lenni, bizony, gondban leszek.
  • A kettős állítmány egyik része a kell ige:
  • igei állítmány: El kellett olvassunk néhány könyvet;
  • névszó-igei állítmány: Most aztán gyors kell legyél.
  • A halmozott állítmány két vagy több egymásnak mellérendelt állítmány:
  • igei állítmány: Judit olvas és eszik egyszerre;
  • igei-névszói állítmány, melyben az esetleges ismétlődő tagot általában elhagyják: Ő szép és okos is, A gyerekek aranyosak, kedvesek voltak.

A halmozott állítmányról Lengyel 2000 megjegyzi, hogy sokszor nehéz eldönteni, nem több mondatról van-e szó esetében.

Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 a fenti szerkezetek közül csak az összetett állítmányt említi meg, azt is a hozzáadott szóalakteremtő segédigésre korlátozva.[22]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 365. o.
  2. Crystal 2008, 461. o. Szenvedő igenemű ige. Az ehhez hasonló magyar szerkezeteket Lengyel 2000 állapothatározós, igei alaptagú szintagmáknak tekinti.
  3. P. Lakatos 2006, 93. o.
  4. ^ a b c d e Lengyel 2000.
  5. ^ a b Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 367. o.
  6. Gledhill 2009, 94. o.
  7. Kearns 1989, idézi Gledhill 2009, 95. o.
  8. ^ a b Bărbuță 2000, 241. o.
  9. Kalmbach 2013, 463. o.
  10. Dubois 2002, 247. o.
  11. Lablanche 2003.
  12. Boutin, La proposition participe (A melléknévi igenévi mondat).
  13. Például Lengyel 2000 szerint.
  14. Lengyel 2000 segédigének is nevezi.
  15. Dubois 2002, 58. o.
  16. Bărbuță 2000, 243. o.
  17. ^ a b Bărbuță 2000, 244. o.
  18. .Avram 1997, 294. o.
  19. Barić 1997, 284. o.
  20. Barić 1997, 283. o.
  21. A román hagyományos grammatikák nem veszik számba a módosítószót mint szófajt, hanem a határozószóhoz sorolják.
  22. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 370. o.

Források[szerkesztés]

  • (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
  • (franciául) Gledhill, Christopher. Vers une analyse systémique fonctionnelle des expressions verbo-nominales (Az igei-névszói kifejezések funkcionális rendszeri elemzése felé). David Banks – Simon Easton – Janet Ormrod (szerk.). La Linguistique systémique fonctionnelle et la langue française (A funkcionális rendszeri nyelvészet és a francia nyelv). Párizs: L’Harmattan. 2009. 89–126. o. (Hozzáférés: 2016. július 22)
  • (angolul) Kearns, Kate. Predicate Nominals in Complex Predicates (Névszói részek az összetett állítmányokban). MIT Working Papers in Linguistics. 10. sz. 1989. 123–134. o.
  • Lengyel Klára. Az állítmány. Magyar Nyelvőr. 1. sz. (január–március). 2000 (Hozzáférés: 2016. július 22)