Hangutánzó szó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hangutánzó szó állati, emberi vagy természeti hangjelenséget felidéző lexikális elem.[1]

Nem tévesztendő össze a hangjelenség tulajdonképpeni, nem nyelvi utánzása a hangutánzó szóval, ugyanis az utóbbi beilleszkedik a nyelv fonológiai rendszerébe, és olykor a grammatikai rendszerébe is.[2]

Jellegzetes vonása a hangutánzó szónak az, hogy természetes motivációja lévén, kivételt képez azon szabály alól, mely szerint a nyelvi jel általában önkényes, azaz nincs kapcsolat a hangtani alak és aközött, amit jelent.[3][4]

A hangutánzó szó körülhatárolása[szerkesztés]

Az hangutánzó szó körülhatárolása nem egységes különböző nyelvek grammatikáiban és különböző nyelvészeknél.

A magyar nyelv grammatikáiban megtalálható egyrészt a „hangutánzó mondatszó” terminus,[1] másrészt a „hangutánzó szó”, amely alatt a hangjelenségeket felidéző igéket, főneveket és más szófajokhoz tartozó szavakat értik.[3][5]

Más nyelvekben a „hangutánzó mondatszó”-nak a görög ὀνοματοποιία, az angol nyelvben onomatopoeia alakban használt szó felel meg,[6] de alatta nemcsak mondatszót értenek, hanem a mondatszó alakjával mondatba illeszthető szót is.

Egyes grammatikákban a hangutánzó mondatszót az indulatszó egyik kategóriájának tekintik, például a francia nyelv grammatikáiban,[7] a horvát nyelvéiben,[8] a szerb nyelvéiben,[9] a román nyelvéiben.[10][11][12] Magyar grammatikákban ingadozás tapasztalható a kérdésben. Például Gerstner 2006 megemlít hangutánzó indulatszavakat a hangutánzó szavakról szóló alfejezetében, mely ilyen igékről és főnevekről szól, de nem foglalkozik velük az indulatszavakról szóló alfejezetében. A. Jászó 2007 külön mondatszó-kategóriákként kezeli az indulatszavakat és a hangutánzó mondatszókat,[13] de nála is megjelenik a „hangutánzó indulatszó” terminus a gyermeknyelvről szóló fejezetben.[14] Több nyelvészeti szótárban is látszik ilyen ingadozás. Például Bussmann 1998 azt állítja, hogy „az indulatszavaknak gyakran hangutánzó jellegzetességeik vannak”,[15] de a hangutánzó mondatszót nem határozza meg mint az indulatszó egyik kategóriáját.[6] Dubois 2002-ben sem jelenik meg a hangutánzó mondatszó az indulatszó egyik kategóriájaként,[16] viszont az „interjection” szócikkben megemlíti, hogy egyes indulatszavak hangutánzó mondatszókból származnak.[17] Crystal 2008-ban nincs szócikk a hangutánzó mondatszóról, és az „interjection” szócikkben sem említi meg.[18]

Nem tisztázott, hogy az indulatszavak közé tartoznak-e olyan emberi artikulálatlan hangos megnyilvánulások, amelyek más szófajokhoz tartozó szavakkal kifejezett mondatszók szinonimái, például az írásban ühüm-ként visszaadott igen értékű. Balogh 1971 az ilyeneket hangutánzó szavaknak tekinti,[19] A. Jászó 2007 pedig az indulatszókkal rokonoknak nevezi.[1]

A körülhatárolás kérdéséhez tartozik az állatok hívására, terelésére és űzésére használt szavak státusza is. Egyesek az indulatszókhoz sorolják őket: sicc,[20] (horvátul)/(szerbül) šic,[21] (románul) zât.[22] Gerstner 2006 szerint ezek „az indulatszavak és a hangutánzó szavak […] sajátos csoportját alkotják”.[23]

Felidézett hangok[szerkesztés]

A hangutánzó mondatszók a következő kategóriákba tartozó hangokat adják vissza:[1]

  • állati hangok: kikirikí, nyihaha, miau;
  • emberi artikulálatlan hangok: cupp, hapci, hukk;
  • természeti hangok: bumm, durr, puff, kipp-kopp.

A hangutánzó mondatszókat gyakran használják ismételten ugyanabban az alakban vagy kisebb változásokkal: pí-pí-pí,[24] kipp-kopp.[1] Egyes nyelvészek ezeket összetett szavaknak tekintik: (románul) gogâlț-gogâlț (nyelés hangjának utánzása), pif-paf-puf.[25]

Több nyelvben a hangokat azonosan vagy hasonlóan adják vissza, de nem mindegyikben, és olykor a különbségek nagyon jelentősek, annak dacára, hogy a hangutánzó szavaknak természetes motivációjuk van. Példák a kakas hangjára:[26]

Nyelv Hangutánzó szó
albán kikiriki[27]
angol cock-a-doodle-doo
belarusz кукарэку [kukarɛku]
bolgár кукурику [kukuriku][28]
cseh kykyryký[29]
dán kykeliky
eszperantó kokeriko[30]
észt kikerikii[31]
finn kukkokiekuu[32]
francia cocorico
görög κικιρίκου [kikir'iku]
héber קוּקוּרִיקוּ [kukuriku]
holland kukeleku
horvát kukuriku[33]
indonéz kukuruyuk[34]
izlandi gaggalagó
japán コケコッコ [kokekok:o][35]
lengyel kukuryku[36]
szerb кукурику [kukuriku]
macedón кукурику [kukuriku][37]
magyar kukurikú, kikirikí
német kikeriki
norvég kykeliky
olasz chicchirichì
orosz кукареку [kukareku][38]
portugál cocorocó, cocoricó[39]
román cucurigu[40]
spanyol quiquiriquí
svéd kuckeliku
szlovák kikirikí[41]
szlovén kukuriku
thai เอ้กอี๊เอ้กเอ๊ก [eki:e:ke:k][42]
török kukuriku[43]
urdu kuklooku
vietnami ò-ó-o-o

Az onomatopoeia mondattani viselkedése[szerkesztés]

Általában mondatszói alakjában a hangutánzó szó nem illeszkedik bele a mondatba, de vannak kivételek. Egyes nyelvekben mondattani funkció nélkül jellennek meg mondatban, például (franciául) Tous les insectes ça fait crac quand on les écrase ’Minden bogár a krakk hangot hallatja, amikor rátaposnak’.[44]

Ritkábban az onomatopoeia mondatrészként is előfordul. Példák:

  • állítmány: (románul) Cioc în ușă! (szó szerint ’Kopp az ajtón!’),[45] (románul) Și el, bâldâbâc în apă (szó szerint ’Ő meg [vízbe esés hangja] a vízbe’);[46]
  • alany: (románul) Se-auzea câte un […] trosc, pleosc […] ’Egy-egy […] reccs, loccs […] hallatszott’;[47]
  • tárgy: (románul) Cloșca cum l-a văzut a început să strige cârr clonc clonc ’A kotló, ahogy meglátta, ezkezdett kárálni és kotyogni’;[47]
  • módhatározó: (románul) A intrat pâș-pâș în cameră (szó szerint ’Bement [könnyed lépések hangja] a szobába’).[46]

Egy olyan nyelv, mint például az angol, amellett, hogy több hangutánzó mondatszót produkál, mint például a francia, könnyebben is illeszti őket eredeti alakjukban a grammatikai rendszerbe. Ez szófajváltással történik, ami következtében a szó a mondattani rendszerbe is beilleszkedik. Például a splash fröcskölést utánzó szóból a splash ’fröcskölés’ főnév és a to splash ’fröcsköl’ ige keletkezik. A magyarban így keletkezett néhány állatnév, mint a csér és a kakukk.[23] Másféle hangutánzó mondatszó is válhat főnévvé, például az óra tiktakja szókapcsolatban.

Hangutánzó szavak alkotása[szerkesztés]

Hangutánzó szavak többnyire szóképzéssel keletkeztek, és ezek főleg igék. Gerstner 2006 szerint a magyar nyelvben ezek nem előzőleg létező szavakból jöttek létre, hanem egy hangutánzó előrész és egy képző egyidejű összetapadása útján. Ilyenek például a nyekken, recseg, fütyül, durrog igék. A képzők elhomályosulásával ezekből később a nyekk, recss, fütty, illetve durr hangutánzó indulatszókat következtették ki.[48]

A hangutánzó igéket is lehet a felidézett hangfélék szerint osztályozni:[23]

  • állati hangok: mekeg, röfög;
  • állati és emberi hangok: csámcsog, hörög;
  • emberi hangok: dadog, nyafog;
  • természeti hangok, zörejek: csobog, loccsan.

A legtöbb hangutánzó névszó a hangutánzó igékből képzett, például mindegyik olyan főnév, amely az illető ige cselekvését nevezi meg: mekegés, dadogás stb. Más főnevek létrejöhettek:[23]

  • igéből elvonással: lötty, korty;
  • az ige képzőjének tudatos kicserélésével: robaj, zörej;
  • hangutánzó előrészből és képzőből (állatnevek): cinege, pacsirta.

Más grammatikákban úgy vélik, hogy hangutánzó mondatszókból képezhetők egyéb hangutánzó szavak: (románul) poc > a pocni ’pattan, pattint, pattog’,[49] vâj > a vâjâi ’zúg, süvölt’,[50] (angolul) splash > splashy ’befröcskölt’, splasher ’kerékpár sárhányója’.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e A. Jászó 2007, 252. o.
  2. ^ a b Dubois 2002, 334. o.
  3. ^ a b A. Jászó 2007, 157. o.
  4. Kálmán – Trón 2007, 18. o.
  5. Gerstner 2006, 462–464. o.
  6. ^ a b Bussmann 1998, 836. o., onomatopoeia szócikk.
  7. Pl. Grevisse 1964, 1002. o.
  8. Pl. Barić 1997, 283. o.
  9. Pl. Klajn 2005, 174. o.
  10. Constantinescu-Dobridor 1980, 245. o.
  11. Avram 1997, 291. o.
  12. Bărbuță 2000, 210. o.
  13. A. Jászó 2007, 251–252. o.
  14. A. Jászó 2007, 693. o.
  15. Bussmann 1998, 582. o., interjection szócikk.
  16. Dubois 2002, 334. o., onomatopée szócikk.
  17. Dubois 2002, 253. o.
  18. Crystal 2008, 249. o.
  19. Balogh 1971, 99. o.
  20. A. Jászó 2007, 251.
  21. Barić 1997, 283–284. o.; Klajn 2005, 174. o.
  22. Avram 1997, 293. o.
  23. ^ a b c d Gerstner 2006, 464. o.
  24. A. Jászó 2007, 179. o.
  25. Bărbuță 2000, 211. o.
  26. Abbott 2004 és a Glosbe szótár (hozzáférés: 2017. április 25) nyomán, kivéve a külön jelzett más forrásokból származó szavakat.
  27. Newmark, Leonard. Albanian-English Dictionary (Albán–angol szótár). SEELRC. 2005.
  28. Pечник на българския език (A bolgár nyelv szótára). A Bolgár Nyelv Intézete. (Hozzáférés: 2017. április 25)
  29. slovníky.lingea.cz (cseh–francia szótár). Lingea. (Hozzáférés: 2017. április 25)
  30. Bokarev, E. A. Esperanta-rusa vortaro (Eszperantó–orosz szótár). 2010. (Hozzáférés: 2017. április 25)
  31. Eesti keele seletav sõnaraamat (Észt értelmező szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  32. IlmainenSanakirja.fi (finn–francia szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  33. Hrvatski jezični portal (Horvát nyelvi portál). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  34. Kamus (indonéz–angol szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  35. tangorin. (angol–japán szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  36. Sensagent (lengyel–francia szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  37. Дигитален речник на македонскиот јазик (A macedón nyelv digitális szótára). makedonski.info. (Hozzáférés: 2017. április 25)
  38. Jandex (orosz–francia szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  39. Infopédia (francia–portugál szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  40. Dexonline, cucurigu szócikk.
  41. slovník.sk (szlovák–francia szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  42. Longdo Dict (thai–angol–francia szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  43. Sozluk.net (török–francia szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  44. TLFi, crac szócikk (Hozzáférés: 2017. április 25).
  45. Avram 1997, 294. o.
  46. ^ a b Forăscu 2002, I betű, interjecție.
  47. ^ a b Bărbuță 2000, 214. o.
  48. Gerstner, 2006, 463. o.
  49. Dexonline, pocni szócikk (Hozzáférés: 2017. április 25).
  50. Dexonline, vâjâi szócikk (Hozzáférés: 2017. április 25).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]