Bolgár nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bolgár
български bǎlgarski
Beszélik Bulgária és a környező országokban
Terület Délkelet-Európa
Beszélők száma kb. 10 millió fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Balti szláv nyelvek
    Szláv nyelvek
     déli csoport
      keleti alcsoport
       Bolgár nyelv
Írásrendszer Cirill írás, Latin írás (kizárólag a bánáti bolgár nyelvjárásnál)
Hivatalos állapot
Hivatalos Bulgária, Európai Unió
Nyelvkódok
ISO 639-1 bg
ISO 639-2 bul
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz български bǎlgarski témájú médiaállományokat.

Bolgárnak két nyelvet nevezünk: a bolgárok eredeti, türk (egyes szerzők szerint: iráni) eredetű nyelvét, az ősbolgár vagy bolgár-török néven is emlegetett bolgár nyelvet, s a bolgárok által nyelvcsere miatt felvett bolgár-szlávnak is nevezett bolgár nyelvet. Ez a cikk az utóbbiról szól.

A bolgár nyelv (bolgárul български език/bălgarszki ezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv csoportjához tartozik. Bolgárul kb. 9 millióan beszélnek: főleg Bulgáriában (kb. 7,3 millió), de Kelet-Európa más államaiban és Görögországban (1970: 20 000), Romániában (1970:13 000), Macedón Köztársaságban, Moldáviában (2005: 40 000), Szerbiában (20 000), valamint Fehéroroszországban és Törökországban is élnek bolgárok. Az egész Szovjetunióban 1970-ben 257 000 bolgárul beszélő ember volt. A pomákok (muszlim vallású bolgárok) is bolgárul beszélnek.

A bolgár nyelv három területi nyelvváltozatot tartalmaz: a bánáti bolgár nyelvet, a macedón nyelvet, s a szabványos bolgár nyelvet, ez a cikk csak ez utóbbiról szól. Az összehasonlító nyelvészet szerint a macedón a bolgárral diarendszert alkot, azaz ez a két nyelv valójában egyetlen nyelv két területi nyelvváltozata, melyeket politikai és kulturális akaratból választottak szét. A két nyelv között a kölcsönös érthetőség mind a mai napig 99%-os, a fennmaradó 1% a macedónba bejött szerb jövevényszavakat és egyes nemzetközi szavak eltérő használatát jelentik.

A többi szláv nyelvtől eltérően a bolgár nyelvben nincsenek nyelvtani esetek, de van határozott névelő és több igeidő. A kiejtésben a bolgár nyelv keményebb hangzású, mint az orosz nyelv.

A bolgár nyelv azonosnak mondható az óegyházi szláv (óbolgár) nyelvvel. A keleti szláv nyelvek sok szót kölcsönöztek az óegyházi szláv nyelvből. Sok török eredetű szó is megtalálható a bolgár nyelvben.

Története[szerkesztés]

A Codex Zographensis az egyik legrégibb óbolgár nyelven írott kézirat a korai 10. vagy a késői 11. századból

A bolgár nyelv a legkorábbi írásos dokumentált szláv nyelv. Történelmében négy fő időszakot különböztetünk meg:

- a szlávok Balkán-félszigetre való településétől ((V. század - VII. század) a szaloniki testvérek, szt.Cirill és Metód morvaországi missziójáig (IX. század közepéig)

- az ószláv nyelv hivatalos elismerésétől az első bolgár állam végéig (1018). Néhány nyelvész szerint az óbolgár nyelv kialakulása az első szláv ábécé, a glagolica bevezetése előtt történt meg 862-ben. Ebben az időszakban írták a legrégibb glagolita óbolgár nyelvemlékeket. Bulgária a szláv kultúra és írásbeliség központja lesz.

- a bolgár állam alapításától a török rabság kezdetéig. Ebben az időszakban fejlődött ki az ószláv nyelv orosz, szerb, román szerkesztése és általánosan ismert irodalmi nyelv lesz. A második bolgár államban használt középbolgár nyelv orosz fonetikai változata terjed el a Kijevi Rusz területén Ciprián érsek közvetítésével, és a mai napig az ortodox egyházi liturgikus nyelv lesz az ószláv nyelv.

- A felszabadulás után egyhangúlag eldöntötték, hogy a hivatalos bolgár nyelv az északkeleti nyelvjárások alapján alakul meg, mégpedig állítólag azért, mert az akkor legnagyobb városok lakossága – Rusze, Veliko Tarnovo, Sumen, Gabrovo, Sztara Zagora és Plovdiv, egységes nyelvi pozíciót képviseltek. Így világosan elkülönülnek az északnyugati nyelvjárások: sopszki – szófiai, perniki, kjusztendili és szamokovi nyelvjárások, valamint a macedón nyelv, amely ma Macedón Köztársaság hivatalos nyelve és gyakorlatilag a bolgár nyelv egyik nyelvjárása.

A bolgár ábécé[szerkesztés]

886-ban Bulgária felveszi a glagolita ábécét, amelyet szent Cirill és Metód, bizánci misszionáriusok alkottak meg a IX. század 50-es éveiben. A glagolita írást fokozatosan felváltotta a cirillica, amely a preszlavi irodalmi iskolában keletkezett a X. században. Az alkotójának Kliment Ohridszkit tartják. Betűinek többségét a görög ábécéből vették át; a görög ábécéből hiányzó betűk helyett a glagolita betűk egyszerűbb változatát használták.

A mai bolgár ábécé 30 betűből áll:

А а
/a/
Б б
/b/
В в
/v/
Г г
/g/
Д д
/d/
Е е
/ɛ/
Ж ж
/ʒ/
З з
/z/
И и
/i/
Й й
/j/
К к
/k/
Л л
/l/
М м
/m/
Н н
/n/
О о
/ɔ/
П п
/p/
Р р
/r/
С с
/s/
Т т
/t/
У у
/u/
Ф ф
/f/
Х х
/x/
Ц ц
/ʦ/
Ч ч
/tʃ/
Ш ш
/ʃ/
Щ щ
/ʃt/
Ъ ъ
/ɤ̞/
Ь ь
/◌ʲ/
Ю ю
/ju/
Я я
/ja/

A bolgár nyelv bánáti normájában használatos írása latinbetűs, és a horvát redakción (szerkesztés) alapul. Macedóniai Köztársaságban a szerb ábécéhez közel álló cirill írást használják, melyből hiányzik a щ, ъ, ь, ю és я betű, az й helyett pedig j betűt írnak. Szerepel a macedón cirill ábécében a mai bolgárban már nem használatos ѕ és џ betű, melyeket a mai bolgár írás betűkombinációval ad vissza: дз és дж. A bolgárból teljesen hiányzó, a macedón ábécében szereplő betűk pedig a következők: ѓ, ќ, љ, њ, melyek а г, к, л, н betűk lágy változatát jelölik – ezeket bolgárul az illető betű utáni ь, ю, я betűkkel jelölik.

Nyelvtani sajátosságok[szerkesztés]

A bolgár nyelv történelmi fejlődése folyamán a Balkán félszigeten élő nem szláv népek nyelveivel lépett érintkezésbe, és ezért jelentős változásokat okozott a nyelvben a többi szláv nyelvhez viszonyítva. Valószínű a bolgárok eredeti, nem-szláv nyelvének a hatása is:

  • Szinte teljesen hiányzik a névszóragozás, a főneveknél a mai nyelvhasználatban csak két eset maradt fent, a nominativus és a vocativus, mely utóbbi kizárólag egyes tulajdonneveknél és néhány, rokonságot jelentő köznévnél használatos. A névmásoknál megmaradt a genetivus eset is. Erősen archaizáló stílusban előfordul a névszók dativus esete és a főneveknél az accusativus is.
  • Megjelenik a határozott névelő kategóriája is.
  • A szláv nyelvekre jellemző 3 igemódtól és 3 igeidőtől eltérően a bolgárban 5 igemód van: kijelentő mód, felszólító mód, feltételes mód, kötőmód, elmesélő mód. Felszólító módban 1, feltételes módban 5, kötőmódban 5, elmesélő módban 5, kijelentő módban pedig 9 igeidő van. Jellegzetesség, hogy szinte az összes igeidő szerepel a hétköznapi nyelvhasználatban.
  • Eltűnik a főnévi igenév.

E morfológiai és mondattani sajátosságok miatt a bolgár nyelv fejlődése eltérő irányt vesz a többi szláv nyelvvel szemben.

Az orosz nyelv bolgár nyelvre gyakorolt hatását nehéz meghatározni, de a bolgár Újjászületés korában és a Harmadik bolgár állam kialakulása után elég erős volt az orosz hatás. Az ebben az időszakban átvett orosz eredetű szavak mindegyike óbolgár származású szavakként kerültek vissza a mai bolgár irodalmi nyelvbe. A mai bolgár nyelvben még előfordulnak esetragok (főképpen a névmások esetében), de ma már csak az archaizáló nyelvhasználatra jellemzőek.

Hangtan[szerkesztés]

A mai bolgár nyelvben 33 mássalhangzó, 6 magánhangzó és 1 félmagánhangzó fonéma van. Ezt egészíti ki 2 magánhangzó allofon.

Nyelvjárások[szerkesztés]

A bolgár nyelvjárásokat két fő csoportra osztjuk: nyugati és keleti főcsoportra. A mai Bulgária területének 80%-a a keleti főcsoportba esik, Szófia viszont a nyugati főcsoportban van. A bolgár irodalmi nyelv a két főcsoport keveredése. Főbb nyelvjárások:

A két fő nyelvjárási főcsoporton kívül esik a bánáti bolgárok és a besszarábiai bolgárok nyelve. Ezek jobban különböznek a bolgártól, van irodalmi nyelvük, ezért sokkal inkább nyelvi normaként kezelhetők, mint mondjuk a politikai akaratból önálló nyelvnek kikiáltott macedón.

Példaszöveg[szerkesztés]

Bсички хора се раждат свободни и равни по достойнство и права. Tе са надарени с разум и съвест и следва да се отнасят помежду си в дух на братство. (Vsichki hora se razhdat svobodni i ravni po dostoynstvo i prava. Te sa nadareni s razum i savest i sledva da se otnasyat pomezhdu si v duh na bratstvo.)

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Összehasonlítás[szerkesztés]

belarusz nyelv
(беларуская мова)
Flag of Belarus.svg
ukrán nyelv
(українська мова)
Flag of Ukraine.svg
orosz nyelv
(русский язык)
Flag of Russia.svg
bolgár nyelv
(български език)
Flag of Bulgaria.svg
lengyel nyelv
(polski język)
Flag of Poland.svg
Üdvözlöm!
Вітаю (vitaju) Вітаю (vitaju) Здравствуйте (zdravsztvujtye) Здравейте (zdravejte) Witam
Szervusz!
Прывітанне (privitannye) Привіт (privit) Привет (privét) Здрасти (zdraszti) Cześć
Igen – Nem
Так (tak) – Не (nye) Так (tak) – Ні (nyi) Да (da) – Нет (nyet) Да (da) – Не (ne) Tak – Nie
Köszönöm
Дзякуй (dzjakuj) Дякую (djakuju) Спасибо (szpaszíba) Благодаря ви (blagodarja vi) Dziękuję
úr – asszony – kisasszony
спадар (szpadar)
спадарыня (szpadarinya)
cпадарычна (szpadaricsna)
пан (pan)
пані (panyi)
панна (panna)
господин (gaszpagyin)
госпожа (gaszpazsá)
господин (goszpodin)
госпожа (goszpozsa)
госпожица (goszpozsica)
pan
pani
panna
kitűnő, jó
выдатна (vidatna);
добра (dobra)
відмінна (vidminna);
файна (fajna)
отлично (atlicsna) отлично (otlicsno) fajnie

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
bolgár nyelvű változatát!