Macedón nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Macedón
Македонски Makedonski
Beszélik Macedónia
Terület Délkelet-Európa
Beszélők száma kb. 2 millió fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Balti szláv nyelvek
    Szláv nyelvek
     déli csoport
      keleti csoport
       macedón nyelv
Írásrendszer Cirill írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Macedónia
Nyelvkódok
ISO 639-1 mk
ISO 639-2 mkd (T)mac (B)

A macedón nyelv (macedónul Македонски јазик/makedonski jazik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv csoportjához tartozik. Macedónul kb. 2 millióan beszélnek, főleg Macedóniában.

A macedón és a bolgár nyelv között magas fokú a kölcsönös érthetőség, mindkét nyelv a horváttól a bolgárig terjedő délszláv dialektuskontinuum része. A macedónt számos nyelvi jelenség kapcsolja össze a bolgárral és különíti el a többi szláv nyelvtől. A két nyelvben nincsenek névszói esetek, elhagyták a főnévi igeneveket is, és a többes szám nyelvtani nemei is egyszerűsödtek, viszont van segédigés múlt idejük. A bolgár és a macedón közötti fő különbség, hogy az utóbbi jobban megőrizte a görög és török jövevényszavakat, illetve az újabb jellegű kifejezéseket inkább a szerbből és nem az oroszból vette át, ahogy a bolgár. Az ábécéik is hasonló eltérést mutatnak, a macedón a szerb ábécére épül.[1]

A macedón nyelv a balkáni nyelvi unióhoz tartozik, a bolgárral – és egyes nem szláv nyelvekkel, mint az albán, a görög, a román – közös sajátosságainak egy része ebből fakad. Ilyen például a (hátravetett) határozott névelő megléte.

A macedón nyelvet Görögországban szláv vagy makedóniai szláv nyelvnek is nevezik.[2]

A bolgár nyelvtudományban erőteljesen jelen lévő tendencia a macedón nyelv státuszának, önálló standard jellegének elvitatása. Ez elsősorban a történelmi nézőpontkülönbségekből fakad: a bolgár tudományos és közgondolkodás kizárólag a 20. században kialakult politikai határok, Macedónia és Bulgária állami elkülönülése következményének látja az önálló macedón nyelv létrejöttét. A bolgárok többsége mind a mai napig nyugat-bolgár nyelvjárásnak tekinti a macedónt. Blagoj Sklifov nyelvész véleménye szerint maga a bolgár politika is felelős azért, hogy a macedónt így elválasszák a bolgártól, mert az 1945-ös nyelvi reform során csakis kizárólag a kelet-bulgáriai nyelvjárásokból merítettek a sztenderdizálásnál, amely már korábban is az irodalmi nyelv alapja volt, míg az általa nyugat-bolgár nyelvjárásoknak nevezett macedón nyelvet figyelmen kívül hagyták. A keleti bolgár nyelvjárások túlsúlyára és a nyelv emiatti hiányosságaira már az 1891-ben alakult Fiatal Macedón Nyelvészeti Társaság is rámutatott, azonban nem talált támogatásra, ezért 1894-ben feloszlott.[3][4] Ezután a macedón területeken is a kelet-bolgár alapú irodalmi nyelvet oktatták az iskolákban, így a helyi nyugati bolgár nyelvjárás különbsége a bulgáriai nyelvjárásokkal szemben csökkent, nem alakult ki semmilyen különálló macedón nyelv. A bolgár irodalmi nyelv oktatását felfüggesztették, tilossá tették, amikor Szerbia kaparintotta meg a területeket a balkáni háborúk során, helyette szerbhorvát nyelvet kellett az iskolákban tanítani. A szerb nyelv kiejtését tekintve befolyásolta a macedón köznyelvet, de ez még nem nyújtotta meg a különbségeket. A jugoszláv királyságban továbbra is tiltott volt a bolgár használata és nem voltak önálló macedón nemzeti törekvések. A szerb uralom ellen szerveződő csoportok (és terrorszervezetek) önmagukat is többnyire bolgárnak definiálták. 1945-ben, a királyi politikával ellentétben, amely az elnyomást célozta, a titói kommunista diktatúra a megosztás eszközéhez nyúlt és kinyilvánította a macedón nyelv és nép önállóságát. A létrejött macedón irodalmi nyelv viszont nem mutatott lényeges különbségeket a bulgáriai bolgártól. Jugoszlávia elszigetelte magát a keleti blokktól és a nyugat felé nyitott, Bulgária ezzel szemben megőrizte a sztálinista izolációs irányvonalat, de még ez sem segítette elő a macedón és a bolgár tényleges szétválását.

A macedón ábécé[szerkesztés]

A macedón ábécé a szerb cirill ábécén alapszik[forrás?], azonban míg a szerbben 30 fonéma van, a macedón nyelvben 31. A szerbtől eltérő fonémák és írásuk:

  • Ѓ (szerb: Ђ, latin betűvel: Đ)
  • Ќ (szerb: Ћ, latin betűvel: Ć)
  • Ѕ (ha lenne a szerbben, akkor Дз, latin átírata: Dz).

Аа, Бб, Вв, Гг, Дд, Ѓѓ, Ее, Жж, Зз, Ѕѕ, Ии, Јј, Кк, Лл, Љљ, Мм, Нн, Њњ, Оо, Пп, Рр, Сс, Тт, Ќќ, Уу, Фф, Хх, Цц, Чч, Џџ, Шш

Macedón, makedón[szerkesztés]

A macedón nem azonos az ókorban beszélt és később eltűnt makedón nyelvvel. Bár mindkettő indoeurópai nyelv, a makedón a ókori göröggel állt közelebbi rokonságban, míg a macedón a szláv nyelvek csoportjába tartozik. A legtöbb európai nyelvben hiányzik a macedón és a makedón elnevezése közötti (a magyarban meglévő) különbségtétel, ez néha félreértésre ad okot. Görögország politikai kérdéssé emelte ezt a nemzetközi szervezetek színpadán, megkérdőjelezve még Macedónia elnevezését is.

A helyzet napjainkban[szerkesztés]

Macedónia kiválását az ország lakosságának jelentékeny része nem fogadta túlzott lelkesedéssel, amelynek elsősorban gazdasági okai voltak. Az ország fejletlen, az életszínvonal alacsony, ezért még rengeteg macedón szerb állampolgárságért is folyamodott, mivel így könnyebbé vált a Nyugatra jutás, illetve az ott történő munkavállalás. Az idősebb generáció rendszerint tud szerbül, ezért is orientált Szerbia felé. Az utóbbi években ez a tendencia megváltozni látszik, mivel már nem tanítanak szerb nyelvet az iskolákban, a fiatal macedónok anyanyelvüket használják, ezt pedig nem értik Szerbiában. Nincs viszont ilyen gondjuk Bulgáriában, mivel a két nyelv közti kölcsönös érthetőség szinte kifogástalan. Ezért az ifjabb macedónok manapság bolgár állampolgárságot próbál szerezni, mivel érvényesülési esélyei abban az országban, illetve azon országon keresztül jóval nagyobbak.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
macedón nyelvű változatát!