Zöngés és zöngétlen párok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A mássalhangzók lehetnek zöngések és zöngétlenek. A mássalhangzó valamilyen akadálynak leküzdéséből (súrlódva, pattanva stb.) keletkezik. Ha ilyenkor a levegő a gégéből a hangszalagok közül áramlik: zöngés, ha a hangszalagok nem rezegnek: zöngétlen mássalhangzó jön létre.

Magyar nyelv zöngés mássalhangzói:

b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, ly, m, n, ny, r, v, z, zs

Magyar nyelv zöngétlen mássalhangzói:

c, cs, f, h, k, p, s, sz, t, ty

Zöngés-zöngétlen párok a magyar nyelvben
zöngés zöngétlen
b p
d t
dz c
dzs cs
g k
gy ty
h
j
l
ly
m
n
ny
r
v f
z sz
zs s

Két ajak közt zöngés az m és a b, zöngétlen a p; a nyelvhegy és fogtő között zöngés az n és a d, zöngétlen a t; a nyelvközép és szájpadlás közt zöngés a g és zöngétlen a k; az ajak és fog között zöngés a v, zöngétlen az f. Peregve zöngés az r, és bár a hangszálak közül jön, zöngétlen a h.

Források[szerkesztés]