Keleti szláv nyelvek
| Keleti szláv nyelvek | |
| Terület | Kelet-Európa, Közép-Ázsia jelentős része, teljes Észak-Ázsia |
| Beszélők száma | kb. 224 millió fő |
| Nyelvcsalád | indoeurópai nyelvcsalád balti-szláv nyelvek szláv nyelvek keleti szláv nyelvek |
| Írásrendszer | Cirill ábécé |
.svg) | |
országok keletszláv hivatalos nyelvvel | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti szláv nyelvek témájú médiaállományokat. | |
A keleti szláv nyelvek a nyugati szláv és a délszláv mellett a szláv nyelvek három alcsoportjának egyike, a beszélők száma alapján a legnagyobb. Főként Kelet-Európában beszélik ezeket a nyelveket.
Annak ellenére, hogy nagy területen helyezkednek el az ezen nyelveket beszélő népcsoportok, a nyelvek nagyban hasonlítanak egymásra, és a határterületeken kialakult nyelvjárásaik átmenetet képeznek a nyelvek közt.
Jelenleg a lent felsorolt keleti szláv nyelvek mindegyikét külön nyelvként tartják számon, de a 19. században az ukrán és a belorusz nyelvet az orosz (nagyorosz) egy-egy nyelvjárásaként tartották számon, és kisorosznak, illetve fehérorosznak hívták őket.
Mindegyik nyelv a cirill ábécét használja, módosításokkal.
|
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |