Balti-szláv nyelvek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Balti szláv nyelvek szócikkből átirányítva)

A balti-szláv nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládnak a balti és szláv nyelvekből álló ága egy olyan nyelvészeti hipotézis szerint, amely egy balti-szláv ősnyelvet feltételez a nyelvi fejlődés egy korai szakaszában. Ezt a csoportosítást elfogadja a legtöbb nyelvész, mivel a balti és szláv nyelvek szabályos hangmegfelelései alapján lehetséges az indoeurópai alapnyelvből jól meghatározott hangváltozásokkal származó balti-szláv alapnyelv rekonstrukciója,[1] aminek a szétválása balti és szláv csoportokká i. e. 1400 felé tehető a nyelvi eltolódásokat elemző módszerrel.[2] Pontosabban a balti-szláv nyelvjáráskontinuumból különvált egy különösen újító nyelvjárás, és az lett a szláv alapnyelv, amiből származik minden szláv nyelv.[3] Néhány nyelvész azonban, általában politikai viták keretében,[4] elveti ezt a balti-szláv csoportosítást és a nyelvi interferenciában látja a balti és szláv nyelvek közötti hasonlóságok okát.[5][6]

Történelmi vita[szerkesztés]

Elsőként August Schleicher német nyelvész feltételezett egy közös balti-szláv ősnyelvet mint az indoeurópai ősnyelv leszármazottja. Később a magyar származású Szemerényi Oszvald is újabb érveket próbált az elmélet mögé állítani. Szemerényi a balti és a környező szláv nyelvek szintaktikájának, lexikájának és morfológiájának hasonlósága alapján feltételezte, hogy létezett az általa balti-szláv nyelvnek nevezett ősnyelv amelyből az indoeurópai nyelv felbomlása idején, egymástól eltávolodva alakultak ki a balti és a szláv nyelvek. Vele szemben Antoine Meillet tagadta a balti-szláv hipotézist, szerinte a balti és a szláv nyelvek közeli indoeurópai nyelvjárásokból alakultak ki és a hasonlóságot a balti és szláv népek évezredes együttélése is erősíti.

A balti-szláv hipotézis nem nélkülözi a politikai felhangokat sem. Az Orosz Birodalom, Szovjetunió és Oroszország nyelvészei érthető okokból maximálisan a balti-szláv nyelvrokonságot hirdetik. A magyar nyelvészek, már csak Szemerényi Oszvaldra tekintettel, is szintén ennek a hipotézisnek az oldalán állnak. A lett és litván nyelvészek érthető módon kategorikusan elvetik a balti-szláv hipotézist. És érdekes módon több belarusz nyelvész is ezen az állásponton áll, és a belarusz népet is a balti népek közé sorolja.[7]

Szemerényi 1957-ben megjelent könyvében 14 pontban fejti ki hipotézisét. Ezt 1973-ban Antanas Klimas a Rochesteri Egyetem professzora 11 pontban cáfolja elvetve a balti és a szláv nyelvek közötti rokonságot.[6]

Nyelvek listája[szerkesztés]

A feltételezett balti-szláv protonyelv későbbi ágai:

Referenciák[szerkesztés]

  1. Robert Beekes: Comparative Indo-European Linguistics. (angolul) Amsterdam: John Benjamins. 1995. 22. o. ISBN 9027221510  : „The Baltic and Slavic languages were originally one language and so form one group”.
  2. Russell D. Gray – Quentin D. Atkinson: Language-tree divergence times support the Anatolian theory of Indo-European origin. (angolul) Nature, 426. sz. (2003) 435–439. o.: 1. ábra.
  3. S Young: Balto-Slavic languages. In Keith Brown – Sarah Ogilvie: Concise encyclopedia of languages of the world. (angolul) Oxford: Elsevier. 2009. 135–136. o. ISBN 9780080877747  
  4. Benjamin W. Fortson: Indo-European Language and Culture: An Introduction. (angolul) Malden, Massachusetts: Blackwell. 2010. 414. o. ISBN 9781405188968 2. kiadás  
  5. Antanas Klimas: Balto-Slavic or Baltic and Slavic? (angolul) Lituanus, XIII. évf. 2. sz. (1967) ISSN
  6. ^ a b Antanas Klimas: Baltic and Slavic revisited. (angolul) Lituanus, XIX. évf. 1. sz. (1973)
  7. Балты ли белорусы?

Források[szerkesztés]

  • Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába, Osiris Kiadó, Budapest, 1997, ISBN 9633792797 , pp. 58–60. (2.1. A balti–szláv egység kérdése)

Szemerényi, Oszvald (1957), "The problem of Balto-Slav unity", Kratylos 2: 97–123