Ruszin nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ruszin
русиньска бесїда, русиньскый язык
BeszélikSzerbia (Vajdaság), Ukrajna, Szlovákia
Terület Közép-Európa
Beszélők száma~ 60 000 fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   Balti-szláv nyelvek
    Szláv nyelvek
     Keleti csoport
      Ruszin nyelv
Írásrendszer Cirill írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Szerbia (Vajdaság)
Nyelvkódok
ISO 639-3rue

A ruszin nyelv (ruszinul: русиньска бесїда/русиньскый язык, oroszul: русинский язык) az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv. Az íráshoz cirill betűket használ.[1] Hivatalos nyelvként csupán a Vajdaságban használják[2] (ruszinul бачваньски руски язик [bacsvanszkij ruszkij jazik]), ott valójában ennek a vajdasági, bácsi, vagy pannon ruszin nyelv nevű változata hivatalos (vajdasági ruszin nyelv), amelynek külön irodalmi normája van, s az elemzők többsége szerint külön nyelvi normának tekinthető. Kárpátalján is létezik e nyelv, de az ukránok nem ismerik el önálló nyelvként, és a ruszinokat önálló népcsoportnak.[2]

Földrajzi elterjedés[szerkesztés]

A ruszin nyelv csak a Vajdaságban elismert hivatalos nyelv, ahol kb. 60 000-en beszélik.[2] Ezen kívül beszélik még kisebb közösségek Romániában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Szerbiában és Szlovákiában.[1]

A ruszin nyelv Magyarországon[szerkesztés]

Magyarországon kb. 20 000-en vallják magukat ruszinnak, de csak töredékük beszéli a nyelvet.[2] A ruszinok többsége két faluban, Komlóskán és Múcsonyban él;[3] Magyarországon egyedül ezeken a településeken tekinthető élő nyelvnek a ruszin nyelv.[4] A nyelv nem egységes, a Komlóskán beszélt dialektus a kelet-szlovákiai csoporthoz tartozik, a múcsonyi nyelvjárás pedig inkább a bács–szerémi (bacsvano-szrimszki) ruszinok dialektusához hasonlít. Múcsonyban 1995-től tanítják a ruszin nyelvet az általános iskolában.[4][5]

A ruszin írásbeliség[szerkesztés]

A ruszinok irodalmi hagyománya egészen a 17. századig nyúlik vissza, amikor a kárpáti ruszinok ruszin nyelvű vagy egyházi szláv nyelven könyveket kezdtek megjelentetni. Ezek a könyvek többnyire vallásos jellegűek voltak. A protestáns vallások jelentős hatással voltak a nyelvre; a Bibliát is lefordították ruszinra. A 19. század elején a ruszin folyóírásos hivatali írásbeliség megjelent nyomtatott könyvekben és kiadványokban is. Az 1848-as szabadságharccal egy időben kezdődött meg Magyarországon a ruszin nyelv újjászületése; kulturális szervezetek alakultak és ruszin nyelvű versek jelentek meg. A 20. század egyik, a kulturális örökség megőrzését, terjesztését célul kitűző szervezete, a ruszinofilok véleménye ellentétben állt a korszakban leginkább uralkodó véleményekkel, amelyek szerint a ruszin nem önálló nyelv, csak elferdített dialektus. A ruszinofilok saját irodalmi nyelv megteremtését tűzték ki célul. Szerintük a ruszinok nem tartoznak sem az oroszokhoz, sem az ukránokhoz. Az 1989-es fordulat óta több kísérlet történt egy szabványos ruszin irodalmi nyelv létrehozására. 1990–91-ben új kulturális szervezetek alakultak a ruszin kisebbségű országokban. A szervezetek célul tűzték ki, hogy önálló nemzetiségként elismertetik a ruszinságot és kodifikálják a ruszin irodalmi nyelvet iskolai oktatás nyelveként és a sajtó, média, színház, rádió; valamint kulturális szervezetek és események számára.[6]

Nyelvművelés[szerkesztés]

Ruszin nyelvű újságok[szerkesztés]

  • Karpatska Rus'
  • Русинська бесіда
  • Народны новинкы
  • Podkarpatská Rus - Подкарпатська Русь
  • Amerikansky Russky Viestnik †
  • Lemko †
  • Руснаци у Швеце - Rusnaci u Svece

Érdekesség[szerkesztés]

A ruszin nyelvet Oroszország és Fehéroroszország kivételével minden szláv országban beszélik.

A ruszin nyelv jövője[szerkesztés]

Az UNESCO szerint Ukrajnában 15 nyelvet, nyelvjárást, többek között a ruszin nyelvet is a kihalás fenyegeti.[10]

Lásd még[szerkesztés]

Wikipedia-logo-v2.svg
Tekintsd meg a Wikipédia ruszin nyelvű változatát!

Jegyzetek[szerkesztés]