Finnugor nyelvek

A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén. A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot.

A finnugor nyelveknek két fő ága van: az egyiket a finn-permi nyelvek, míg a másikat az ugor nyelvek képezik. Az ugor szó a magyar, a manysi és a hanti nyelv közös gyűjtőneve, a három nyelvet együttesen jelenti. Ezen belül a manysi és a hanti nyelv önálló alcsoportot alkot, melyet obi-ugor nyelveknek nevezünk. Az obi- előtag arra utal, hogy az ugor nyelvek közül azok, melyeket az Ob folyó mentén beszélnek.

A finnugor népek a finnugor nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése. A legnagyobb lélekszámú finnugor nyelvű népek a magyarok, a finnek, az észtek és a mordvinok.

A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek kultúrájának összehasonlító tanulmányozásával a finnugrisztika foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban magyar, finn és észt nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók.

A magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredete a XIX. század óta bizonyított tény, melyet a kor egyik legkiválóbb nyelvésze, Budenz József bizonyított be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet. A finnugor eredetet bizonyítják a többi finnugor nyelvvel való nyelvtani párhuzamok, a finnugor eredetű alapszókincs, valamint a magyar és a többi finnugor nyelv közötti számos rendszeres hangmegfelelés is.^[1] A finnugor eredetet a magyar és a nemzetközi nyelvtudomány (így a Magyar Tudományos Akadémia is) egyaránt elfogadja.^[2] A finnugor eredetet egyesek mégis tagadják, jellemzően magyarellenes szándékkal. Az ilyen magyarellenes csoportok rendszerint azt állítják, hogy a magyar nyelv altaji eredetű. Ennek oka, hogy magyarellenes körökben a magyarokat a fehér Európától idegen, a kereszténységtől és az európai civilizációtól távol álló, barbár és civilizálatlan keleti népnek kívánják beállítani. A mongol–magyar nyelvi és genetikai rokonságról szóló áltudományos elméletet előszeretettel propagálják román, szlovák és szerb magyarellenes csoportok.^[3]^[4]^[5]^[6]^[7] Azonban a magyar nyelv finnugor eredetét nem tudják cáfolni, és saját, áltudományos és dilettáns elméleteiket nem tudják bizonyítani.

Hasonló szavak

Az alábbiakban válogatás a finnugor család alapvető szókincsének rokon szavaiból, amelyek képet adhatnak az ezzel járó hangváltozásokról.

Proto-Finnugor	Finn-permi nyelvek												Ugor nyelvek
Proto-Finnugor	Finn	Észt	Lív	Võro	Moksa	Izsór	Vepsze	Erza	Mari	Komi	Udmurt	Mordvin	Manysi	Hanti	Magyar
*tule	tuli	tuli	tûz	töz	tûz	toz	tūz	tûz	tul	tɨl-	tɨl	toz	tūz	tez	tűz
*wete	vesi	vesi	wez	vesi	vît	vesi	vez	ved´	wüt	wíz	wiz	vit	wit	vít	víz
*jäŋe	jää	jää	jê	ijä	jee	ji	je	ej	i	ji	jenk	jenk	jeŋk	jeŋk	jég
*kala	kala	kala	hâla	kala	hala	kūll’	hal	hol	khala	khala	hala	hala	hul	halâ	hal
*pesä	pesä	pesa	pesa	pesä	biesie	beassi	piess’	pize	pəžaš	poz	puz	pitʲi	–	pĕl	fészek
*käte	käsi	käsi	kâz	käsi	kesi	kae	kīdt	ked´	kit	ki	ki	kaat	kūz	köt	kéz
*śilmä	silmä	silm	sílma	silm	tjelmie	čalbmi	čall’m	śeĺme	šinča	śin	śin	sam	sem	sem	szem
*süle	syli	süli	el	–	sïlle	salla	sē̮ll	seĺ	šülö	sɨl	sul	tal	lal	löl	öl(el)
*sëne	suoni	soon	sune	suuń	soene	suotna	sūnn	san	šün	sən	sən	taan	ɬɔn	lan	ín
*luwe	luu	luu	lob	lõb	lēb	lub	lõb	lob	lub	lɨb	lɨb	lub	lub	lob	láb
*were	veri	veri	vur	veri	vïrre	varra	vē̮rr	veŕ	wür	vur	vir	wiɣr	wŭr	wər	vér
*mëksa	maksa	maks	-	-	-	-	mej	mûj	mûj	mûy	mây	māy	mây	mâj	máj
*kuńśe	kusi	kusi	kosi	kusi	gadtjed	gožžat	kōnnče	–	kəž	kudź	kɨź	xuńś-	xŏs-	kŏs-	húgy
*mene-	mennä	minema	menna	minemä	mïnnedh	mannat	mē̮nne	minne	minê	minne	mine	men-	măn-	mĕn-	menni
*elä-	elää	elama	elä	elämä	jieledh	eallit	jēll’e	–	ila-	ol-	ul-	–	–	–	él-
*kale-	kuolla	koolma	kul	kuulma	–	–	–	kulo-	kola-	kul-	hul-	xo-	xăɬ-	kăl-	hal-
*mośke-	–	–	moskme	mõskma	moska	–	–	muśke-	muška-	mɨśkɨ-	mɨśk-	-	-	-	mos-

Felosztás

Ugor ág
- magyar
- obi-ugor nyelvek
  - manysi (vogul)
  - hanti (osztják)
Finn-permi ág
- Permi csoport
  - udmurt (votják)
  - komi (komi-zürjén vagy zürjén)
  - permják (komi-permják)
- Finn-volgai csoport
  - Mari (cseremisz)
  - Mordvin (erza, moksa és muroma (kihalt) dialektus)
  - Számi nyelvek (vagy lapp nyelvek)
  - Balti finn nyelvek (vagy finnségi vagy egyszerűen finn nyelvek)
    - északi csoport
      - finn (két nagy dialektusa, a meänkieli és a kven, egyesek szerint különálló nyelvek)
      - izsór
      - karjalai (karéliai, karél)
        lűd (lűd-karél)
        
        olonyec (olonyec-karél, livvi-karél, livvi)
      - merja (kihalt) (meri)
      - vepsze
    - déli csoport
      - észt
        északi
        
        déli
        võro
      - lív
      - vót

Földrajzi elterjedés

A finnugor nyelvek területi csoportosítása:

Közép-Európa:
- magyar
Észak-Európa:
- Észak-skandináviai csoport: számi (lapp) nyelvek (összesen 10 nyelv vagy dialektus)
- Balti finn csoport: finn, észt, vót, lív†, izsór, karjalai, vepsze, merja (kihalt)
Kelet-Európa:
- Volgai csoport: mari, mordvin (erza és moksa), muroma (kihalt)
- Permi csoport: udmurt, komi, komi-permják
Ázsia (Nyugat-Szibéria):
- Obi-ugor csoport: manysi, hanti

A nagyobb finnugor nyelvek a beszélőik száma és főbb lakóhelyei szerint

Magyar nyelv kb. 14,5 millió fő
- Magyarország
- Románia, Szlovákia, Vajdaság, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria
- USA, Kanada, Ausztrália, Izrael
Finn nyelv – kb. 6,5 millió fő
- Finnország
- Svédország, Oroszország, USA, Kanada
Észt nyelv – 1,1 millió fő
- Észtország
- Finnország, Svédország, USA, Kanada
Mordvin nyelv (erza és moksa dialektus) – a legújabb adatok szerint 987 341 fő (2002)
- Oroszország, Mordvinföld
- Oroszország
- Csuvasföld
- Baskíria
- Kazahsztán
- szovjet utódállamokban Ukrajnától a Szahalin szigetig
Udmurt nyelv – 640 000 fő (2002)
- Oroszország, Udmurt Köztársaság
Mari nyelv – 604 000 fő (2002)
- Oroszország, Mariföld, Baskíria
- Kazahsztán (volt kitelepítettek)
Komi nyelv – 293 000 fő (2002)
- Oroszország, Komi Köztársaság
Komi-permják nyelv – 125 000 fő (2002)
- Oroszország, Permi határterület

Jegyzetek

↑ "Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz". elte.hu. Apr, 2010. 2010-05-05 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015-11-15. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)
↑ Honti László (2012): Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről. Tinta Könyvkiadó, Budapest, Fülszöveg
↑ "Mongolozva magyaroztak a román drukkerek". mandiner.hu. 2023. március 29.
↑ "„Mongolok," sértegetik a magyarokat a Slovan ultrái. A jegyeladással azonban gondjaik vannak". korkep.sk. 2022. július 17.
↑ "Slota szerint undorító, szőrös lovakon jöttünk a Kárpát-medencébe". index.hu. 2010. április 17.
↑ "Magyarellenesség Szlovákiában". felvidek.ma. 2008. augusztus 26.
↑ "„A magyarok szerbfaló mongolok" – A 100 éves elcsatolás vezéralakjai – I. rész". delhir.info. 2018. november 20.

Források

Csepregi Márta (ed.): Finnugor kalauz. Budapest: Panoráma, 1998 ISBN 963-243-862-0
A magyar szókészlet finnugor elemei. Etimológiai szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1978
Kozmács István, Sipőcz Katalin (szerk.): Uralisztika. Uráli nyelvészet Budapest : Bölcsész Konzorcium, 2006
Wiik, Kalevi: Az európai népek eredete, Nap Kiadó, 2008 ISBN 978-963-9658-509

További információk

Finnugrisztikai alapismeretek (ELTE)
Finnugor linkgyűjtemény
Weöres Gyula a finn és a magyar nyelv kapcsolatáról (angolul)
Fejes László Mit olvassak? Finnugrisztikai szakirodalom. http://fu.nytud.hu/szakir.htm Archiválva 2020. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Ferincz István témában.

Wikipédiák a finnugor nyelveken

(Zárójelben a 2013. november 20-ai szócikkszám); [Szögletes zárójelben a 2022. október 15-ei szócikkszám]

Finn wikipédia (336 011 szócikk); [540 050]
Észt wikipédia (117 499 szócikk); [230 663]
Számi wikipédia (északi lapp nyelv) (7621 szócikk); [7803]
Võro wikipédia (észt nyelvjárás) (5126 szócikk); [6358]
Hegyi mari wikipédia (5116 szócikk); [10 426]
Komi wikipédia (4021 szócikk); [5492]
Vepsze wikipédia (3640 szócikk); [6697]
Komi-permják wikipédia (3429 szócikk); [3445]
Udmurt wikipédia (3384 szócikk); [5344]
Mezei mari wikipédia (3036 szócikk); [10 488]
Erza (mordvin) wikipédia (1585 szócikk); [7719]
Moksa (mordvin) wikipédia (1176 szócikk); [2126]

A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] "Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz". elte.hu. Apr, 2010. 2010-05-05 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015-11-15. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)

[2] Honti László (2012): Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről. Tinta Könyvkiadó, Budapest, Fülszöveg

[3] "Mongolozva magyaroztak a román drukkerek". mandiner.hu. 2023. március 29.

[4] "„Mongolok," sértegetik a magyarokat a Slovan ultrái. A jegyeladással azonban gondjaik vannak". korkep.sk. 2022. július 17.

[5] "Slota szerint undorító, szőrös lovakon jöttünk a Kárpát-medencébe". index.hu. 2010. április 17.

[6] "Magyarellenesség Szlovákiában". felvidek.ma. 2008. augusztus 26.

[7] "„A magyarok szerbfaló mongolok" – A 100 éves elcsatolás vezéralakjai – I. rész". delhir.info. 2018. november 20.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Sablon:Urál-altaji nyelvcsalád m v sz Urál-altaji nyelvcsalád
Uráli nyelvcsalád	Finnugor nyelvek Szamojéd nyelvek
Altaji nyelvcsalád	Török nyelvek Mongol nyelvek Mandzsu-tunguz nyelvek