Manysi nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Manysi
мāньси лāтыӈ
BeszélikOroszország
Terület Hanti- és Manysiföld
Beszélők száma940 (2010)[1]
NyelvcsaládUráli nyelvcsalád
   ugor nyelvek
    Obi-ugor nyelvek
Írásrendszer Cirill írás
Rang Nincs a 100 legnagyobb között
Hivatalos állapot
Hivatalos Hanti- és Manysiföld (Oroszország)
Nyelvkódok
ISO 639-2fiu
ISO 639-3mns
A Wikimédia Commons tartalmaz мāньси лāтыӈ témájú médiaállományokat.

A manysi nyelv (saját nyelvükön: мāньси лāтыӈ) vagy az oroszoktól kapott néven vogul nyelv, az uráli nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokona a hanti, valamint a magyar (ugor nyelvek). A manysik Észak-Szibériában, az Urál és az Ob közötti területen élnek. 1960-ban 6 ezren vallották magukat manysinak, az anyanyelvi beszélők száma 60% volt. 1989-ben pedig ugyan 8500 ember mondta magát manysinak, de csak a 37%-uk beszélte a nyelvet.

Nyelvjárások[szerkesztés]

A manysi nyelvjárások térképe

Négy nagy nyelvjárást különböztetünk meg, melyeket az égtájak nevével jelölnek. Ezek számos kisebb alnyelvjárásra oszthatók:[2]

  • Északi nyelvjárásterület (É. vagy N)
– a legnépesebb csoport,[3] és az egyetlen, amelynek írásbelisége van[4]
  • szigvai (Szi. vagy Sy)
  • obi
  • szoszvai (Szo. vagy So)
a manysi irodalmi nyelvnek tekinthető
  • felső-lozvai (FL. vagy LO)


  • Nyugati nyelvjárásterület (kihalt) – W
  • közép-lozvai (KL. vagy LM)
  • pelimi/pelimkai (P.)
  • vagilszki (Vag./ÉVag./DVag. vagy VN/VS)
  • alsó-lozvai (AL. vagy LU)
  • Keleti nyelvjárásterület
  • felső-kondai (FK. vagy KO)
  • középső-kondai (KK. vagy KM)
  • alsó-kondai (AK. vagy KU)
  • jukondai (Ko. vagy Ju)
 
Déli nyelvjárásterület (kihalt)
tavdai (T.)

További jelölések:

  • kondai (K)
  • lozvai (L. vagy L)
  • észak-vagilszki: kamai (VNK) és szotnikovai (VNS)
  • déli [tavdai]: janicskovai (TJ), gorodoki (TG) és csandiri (TČ)

A rövidítések A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának (TESz.) gyakorlatát,[5] illetve (a vagy utáni, pont nélküli jelölések) a többek közt Honti László által használt,[6] németes rendszert követik. Az Uralonet jelölései az utóbbit tükrözik. Ez utóbbi manysi vonatkozású címszavai legbővebben (egyenként 500–700 hivatkozással) a pelimi (ny.), a szoszvai (é.), az alsó-kondai (k.) és a janicskovai (d.) nyelvjárásokat fedik le, de a kondai és lozvai alnyelvjárásokra, valamint az északira és a tavdai délire is 50–300 közötti adatot hoznak.[7]

Nyelvtörténet[szerkesztés]

Reguly Antal

A manysik a 17. században még legalább 100 ezren lehettek. Az 1631. évi, az oroszok által behurcolt feketehimlő borzalmas pusztítást végzett soraikban, az akkori népességszám a felére csökkent. A következő évszázadok a manysik száma csak fogyott, míg végül 10 ezer alá süllyedt.

A legkorábbi manysi nyelvemlékek – főként személynevek – a 16-17. századi orosz krónikákban fordulnak elő, valamint Herbenstein, V. Károly császár követének könyvében. 1725-ből Messerschmidt től származik az első manysi 41 szavas szójegyzék. 1730-ban Strahlenberg svéd tiszt közölt 25 manysi szót nyomtatásban. A 18. században Fischer német akadémikus 300 szavas szójegyzékét Schlözer közölte, valamint Pallas német természettudós Vocabuláriumában és Klaproth Asia Polyglotta című munkájában is több száz szó maradt fenn lejegyezve. A 18. század első feléből kisebb, a végéről több száz szavas szójegyzékek maradtak fenn. A 19. századi nagy kutató-gyűjtőutakat Reguly Antal nyitja meg a negyvenes években (1843-44), a sort a finn August Ahlqvist (1858, 1877, 1880) és a magyar Munkácsi Bernát (1888-89) folytatja a század második felében, akiknek a munkáját ezután folyamatosan közölték. A finn Artturi Kannisto 1901 és 1906 között gyűjtött a manysik között. A gyűjtött hatalmas néprajzi és népköltészeti anyag azonban teljesen független maradt a manysi írásbeliség kialakulásától.

Munkácsi Bernát

A manysi írásbeliségnek nincsenek hagyományai: a cári időkben elkészült néhány egyházi szöveg fordítása, az első manysi ábécéskönyvet 1932-ben adták ki, még latin betűkkel. 1939-40-ben – arra hivatkozva, hogy a kétféle írásrendszer tanítása körülményes a nemzetiségi iskolákban – a cirill írásmódot vezették be. A manysi irodalom létrehozói közé tartozik Marfa Vahruseva, akinek jelentősebb későbbi tudományos és pedagógiai munkássága, valamint Pjotr Jevrin és M. Kazancev, akiknek szintén inkább alapítói, mintsem irodalmi érdemeik nagyobbak. Az első kirobbanó egyéniség az 1937-ben született Juvan Sesztalov, aki anyanyelvén és oroszul egyaránt publikálva, költészetben és prózában is ismertté tette népét és annak kultúráját.[8]

A manysi ábécé[szerkesztés]

1932 előtt a nyelv nem volt írott, ekkortól próbálkoztak a latin írás bevezetésével, kevés sikerrel. A nyelvet 1939 óta cirill írással írják.

Ez azonban nem teljesen tudja leképezni a manysi hangjait, az olvasatot pedig az orosz esetén a lágyulás is befolyásolja, így a manysi kiejtését kiegészítő betűkkel és az alapértelmezettől eltérő hangkapcsolatokat jelölő sajátos betűkapcsolatokkal igyekeznek tükrözni.[4][9][10]

A ma használt cirill ábécé:

А, А̄, Б, В, Г, Д, Е, Е̄, Ё, Ё̄, Ж, З, И, Ӣ, Й, К, Л, М, Н, Ӈ, О, О̄, П, Р, С, Т, У, Ӯ, Ф, Х, Ц, Ч, Ш, Щ, Ъ, Ы, Ы̄, Ь, Э, Э̄, Ю, Ю̄, Я, Я̄

Az egykori latin ábécé:

A, B, D, E, F, G, H, Ꜧ, I, J, K, L, Ļ, M, N, Ņ, Ŋ, O, P, R, S, S, T, Ţ, U, V, Z, Ь

Nyelvtan[szerkesztés]

Példamondatok[szerkesztés]

Az alábbi mondatok jól illusztrálják a rokon nyelvek szókészletbeli és nyelvtani párhuzamait:

Manysi–magyar[szerkesztés]

Hurem né vitnel huligel husz hul pugi.
Három nő a vízből hálóval húsz halat fog.
Hurem-szát-husz hulach-szem empem viten eli.
Háromszázhúsz hollószemű ebem vízen él.

Hanti–magyar[szerkesztés]

Pegte lau lasinen menl tou szilna.
Fekete ló lassan megy a tó szélén.

Számnevek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Forrás: www.ethnologue.com
  2. Forrás: Kálmán Béla: Chrestomathia Vogulica, Tankönyvkiadó, Budapest 1976
  3. Hány uráli nép van? 8. A manysik (Rénhírek, 2009. január 19.)
  4. a b Az uráli helyesírások 6. A mai manysi helyesírások (Rénhírek, 2009. április 6.)
  5. Forrásjelzések és egyéb rövidítések, 80–81. o.
  6. Az obi-ugor konszonantizmus története (Honti László, Szeged, 1999)
  7. Böngészés: manysi/vogul
  8. Forrás: Nyelvrokonaink. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000.
  9. Az uráli helyesírások 1. A cirill helyesírás alapjai (Rénhírek, 2009. március 2.)
  10. Az uráli helyesírások 2. A cirill helyesírás problémái (Rénhírek, 2009. március 9.)

További információk[szerkesztés]

Magyarul[szerkesztés]

Oroszul[szerkesztés]

Angolul[szerkesztés]

Más nyelven[szerkesztés]