Manysi nyelvtan

A manysi nyelv északi (szoszvai) nyelvjárásának rövid leíró nyelvtana.

Hangtan

A manysi ábécé

1932 előtt a nyelv nem volt írott, ekkortól próbálkoztak a latin írás bevezetésével, kevés sikerrel. A nyelvet 1939 óta cirill írással írják.

A ma használt cirill ábécé

А, Б, В, Г, Д, Е, Ё, Ж, З, И, Й, К, Л, М, Н, Ӈ, О, П, Р, С, Т, У, Ф, Х, Ц, Ч, Ш, Щ, Ъ, Ы, Ь, Э, Ю, Я

Az egykori latin ábécé

A, B, D, E, F, G, H, Һ, I, J, K, L, Ļ, M, N, Ņ, Ŋ, O, P, R, S, S, T, Ţ, U, V, Z, Ь

Tudományos átírások

A nyelv kutatása során szinte minden nyelvkutató a saját maga alkotta betűkészletét használta a nyelv lejegyzésére. Ezekre a betűrendszerekre eleinte jellemző volt a fonetikusság, így lett például Kannisto fonetikus ábécéje az egyik legbonyolultabb közel 80 jelével. Munkácsi átírásai egyszerűbbek, mivel kevesebb jellel dolgozott, majd a tudományos átírás során a Munkácsi gyűjtötte szövegeket feldolgozó Kálmán Béla-féle átírás lett az elfogadott, annak egyszerűsége miatt, egyensúlyba hozva az írás fonematikus és fonetikus lejegyzési sajátosságait. Ezek alapján az északi manysi szövegek lejegyzésére használt latin betűs átírási rendszer:

a , ā , e , ē , ɣ , χ , i , ī , j, k , l , ľ , m , n , ŋ , ń , o , ō , p , r , s , ś , t , t' , u , ū , w , ə , ï , ʊ

Kiejtés

Magánhangzók

A magánhangzóknál megkülönböztetünk hosszú és rövid hangokat, de ezt a cirill betűs írás nem jelöli, viszont a latin betűs tudományos átírás igen.

	Elöl képzett	Középső	Hátul képzett
	Ajakréses	Középső	Ajakréses	Ajakkerekítéses
Zárt	[i] / [iː] i / ī ы,и		[ɨ~ɯ] ï ы,у	[u] / [uː] u / ū у,ю
Középzárt				[ʊ] ʊ ы,у
Középső	[e] / [eː] e / ē э,е	[ə] ə ы		[o] / [oː] o / ō о,ё
Nyílt				[a] / [aː] a / ā а,я

Az i hang χ [x] után vagy ɣ [ɣ] előtt veláris hangzású, azaz ï [ɨ~ɯ], valamint m és p előtt ez az 'ajakkerekítés nélküli zárt veláris magánhangzó' kissé labializálódik, azaz ajakkerekítéssel képződik, ekkor jelölése: ʊ.

A cirill betűs írás elég következetlen, mivel az и, е, ю, ё, я betűk lágyítják az előttük álló л, н, с, т betűket (kiejtésük így ľ [ʎ], ń [ɲ], ś [ɕ], ť [c] - magyar: ly, ny, lágy s (~sj), ty), viszont az и egyszerre [i] és [ji] is így az olyan hangkapcsolatok mint a li, ni, si, ti jelölése лы, ны, сы, ты, ami megnehezíti az értelmezést, mert a ы ugyanúgy lehet akkor [i] és [ə] is, de a [ə] lejegyzésére ott az э betű, ami viszont [e] olvasatú is lehet. Ugyanilyen kétesélyes hang a veláris i (ï) is, ami írásban megjelenhet ы-ként és у-ként is. A cirill betűs hangjelölés rendszerét könnyen megoldaná az egy hang egy betű elvű jelölési rendszer vagy a lágy- és keményjelek (ь,ъ) rendeltetésszerűbb használata. Mindezek a kétértelmű és kevésbé egyértelmű helyzetek elkerülhetőek a latin betűs írásban.

Más nyelvjárásokban ettől eltérő hangok is lehetnek, és általában a hangsúlytalan szótag utáni magánhangzók redukálttá válnak.

Mássalhangzók

	Bilabiális	Alveoláris	Alveopalatális	Palatális	Veláris	Labializált veláris
Explozíva	[p] p п	[t] t т	[tʲ] t' т + (и, е, ю, ё, я, ь)		[k] k к	[kw] kw/kw кв
Szibiláns		[s] s с	[sʲ] ś с + (и, е, ю, ё, я, ь) ritkán ш, щ
Frikatíva	[w~◌ʷ] w в			[j] j й önmagában és и, е, ю, ё, я-ban bennefoglalva	[ɣ] - [x] ɣ - χ г - х	[xw] χw/χw хв
Laterális		[l] l л	[lʲ] ľ л + (и, е, ю, ё, я, ь)
Tremuláns		[r] r р
Nazális	[m] m м	[n] n н	[nʲ] ń н+ (и, е, ю, ё, я, ь)		[ŋ] ŋ ӈ/нг

Lágy hangok

Az л, н, с, т hangok ь, е, ё, и, ю, я betűk előtt palatalizálódnak (lágyulnak), ekkor kiejtésük ly [ʎ], ny [ɲ], lágy s [ɕ], ty [c] lesz.

Csak orosz eredetű jövevényszavakban előforduló betűk és hangok

• • б: magyar b [b]
  • г: orosz eredetű szavakban magyar g [g]
  • д: magyar d [d]
  • ж: magyar zs [ʒ]
  • з: magyar z [z]
  • ф: magyar f [f]
  • ц: magyar c [t͡s]
  • ч: magyar cs [t͡ʃ]
  • ш: magyar s [ʃ]
  • щ: magyar "sjty" [ʃʲtʲ]
  • ъ: néma [-]
  • ь: lágyítójel [ʲ], saját szavakban csak л, н, с, т után, orosz eredetű szavakban más betűk után is állhat

Hangsúly

A hangsúly változó, de általában az első szótagok valamelyikére esik.

Alaktan

A névelő

A manysiban nincsenek névelők.

Névszó

A manysi agglutináló nyelv, a viszonyítás ragokkal történik.

Nincs nyelvtani nem. Megkülönböztetünk egyes, kettes és többes számot. Hat nyelvtani esetet különböztetünk meg, ezek közül egy grammatikai eset, míg a további öt határozói eset.

Névszói esetragozás egyes, kettes és többes számban

Eset	Egyes szám		Kettes szám		Többes szám
	Cirill	Latin	Cirill	Latin	Cirill	Latin
Nominativus (alanyeset)	∅		-г	-ɣ	-т	-t
Locativus (helyhatározó: hol?)	-т	-t	-гт	-ɣt	-тт	-tt
Lativus (helyhatározó: hová?)	-н	-n	-гн	-ɣn	-тн	-tn
Ablativus (helyhatározó: honnan?)	-ныл	-nəl	-гныл	-ɣnəl	-тныл	-tnəl
Translativus (állapot, cél határozó)	-г	-ɣ	-		-
Instrumentalis (eszköz (társ) határozó)	-л	-l	-гыл	-ɣəl	-тыл	-təl

Névutók

A hiányzó eseteket névutórendszer pótolja. A névutók nagy része névszói eredetű szavak, amelyek felvéve a helyhatározó esteragokat képesek az irányhármasság jelölésére az esetragokon túlmutató plusz jelentésárnyalattal.

Honnan?	Jelentés	Hol?	Jelentés	Hová?	Jelentés	Eredet
kiwərnəl	-ból, ből	kiwərt	-ban, ben	kiwərn	-ba, be	kiwər 'belseje vminek'
χalnəl	közül	χalt	között	χaln	közé	χal 'köze vminek'
wātanəl	mellől	wātat	mellett	wātan	mellé	wāta 'part'
sisnəl	mögül	sist	mögött	sisn	mögé	sis 'hát'
sajnəl	mögül	sājət	mögött	sajn	mögé	sāj 'árnyék'
āləmpalnəl	túlról (folyón)	āləmpalt	túl	āləmpaln	túlra	-
ēli-pālnəl	elől	ēli-pālt	előtt	ēli-pāln	elé	'első, elülső rész'
juji-pālnəl	mögül	juji-pālt	mögött	juji-pāln	mögé	'hátsó rész'
numi-pālnəl	fülül	numi-pālt	fölött	numi-pāln	fölé	'felső rész'
joli-pālnəl	alól	joli-pālt	alatt	joli-pāln	alá	'alsó rész'

Egyéb irányhármasság nélküli névutók

Névutó	Jelentés	Névutó	Jelentés
tarməl	-on, en, ön; - ra, re	pattijiɣ	helyett
palt	felé; -nál, nél	urtijiɣ	helyett
jot	-val, vel együtt (társhatározó)	pentsəl	helyett, cserébe
mus	-ig	tāra	mellett, el, át (mozgásnál)
māɣəs	számára; -ért	muwlaχi	körül
ĺaĺt	szemben	sis	folyamán; (időszak) alatt
toriɣ	előtt; szemben	kastəl	-ra, re; -ig (időnél)
nūpəl	felé	χosit	mentén (mozgásnál)
urəl	-ról, ről	koni-pāl	kívül
ōwəltit	-ról, ről	ultta	keresztül; át

Birtokos személyragozás

Birtokos személyragozásnál a birtokos száma és személye mellett a birtok száma (egyes, kettes, többes) is jelölt. Az első oszlop a magánhangzós tövek után álló birtokos személyragok, míg a második a mássalhangzósoké. A birtok kettes számát az -aɣ- birtokkettőzőjel, míg a többesét az -an- fejezi ki.

Egy birtok esetén kettes szám második személyben (PxDu2) az -i végű tövek -jin jelt vesznek fel, míg a többi magánhangzós tő -n jelt.

A névutók is (magyarhoz hasonlóan) felvehetik a birtokos személyragokat, pl.: nopəl 'felé', irányába'; am nopl^um 'felém'; jot '-val, vel, együtt', naŋ jotən 'veled'

Az esetragok a birtokos személyragok után következnek (a magyarhoz hasonlóan):

szótő + birtokos személyrag + esetrag

pl.:
χāpmʊt - χāp + ʊm + t 'csónak + om + ban'
koluwn - kol + uw + n 'ház + unk + ba'

Birtokos személyragok táblázata

Egy birtok estén (-∅-)				Két birtok estén (-aɣ-)				Több birtok estén (-an-)
Birtokos száma	Birtokos személye	Magán- hangzós szótő	Mással- hangzós szótő	Birtokos száma	Birtokos személye	Magán- hangzós szótő	Mással- hangzós szótő	Birtokos száma	Birtokos személye	Magán- hangzós szótő	Mással- hangzós szótő
Egyes szám	1.	m	ʊm	Egyes szám	1.	aɣʊm	aɣʊm	Egyes szám	1.	anʊm	anʊm
	2.	n	ən		2.	aɣən	aɣən		2.	an(ən)	an(ən)
	3.	te	e		3.	aɣe	aɣe		3.	ane	ane
Kettes szám	1.	men	men	Kettes szám	1.	aɣmen	aɣmen	Kettes szám	1.	anmen	anmen
	2.	(ji)n	en		2.	aɣen	aɣen		2.	an(ən)	an(ən)
	3.	ten	en		3.	aɣen	aɣen		3.	anen	anen
Többes szám	1.	uw	uw	Többes szám	1.	aɣuw	aɣuw	Többes szám	1.	anuw	anuw
	2.	n	an		2.	aɣan	aɣan		2.	an(ən)	an(ən)
	3.	(a)nəl	anəl		3.	aɣanəl	aɣanəl		3.	ananəl	ananəl

Névmások

Személyes névmások

	Egyes szám (Sg)	Kettes szám (Du)	Többes szám (Pl)
1. személy	am	mēn	mān
2. személy	naŋ	nēn	nān
3. személy	taw	tēn	tān

A személyes névmások lehetséges esetei és esetragozásuk is eltér a névszói ragozástól.

Szám	Személy	Nominativus (ki?)	Accusativus (kit?)	Dativus (kinek?)	Ablativus (kitől?)	Comitativus- Instrumentalis (kivel?)
Képzés módja		személyes névmás alapalakja	személyes névmás + birtokos személyjel	személyes névmás + birtokos személyjel + esetrag
Egyes	1.	am	ānʊm	ānʊmn	ānʊmnəl	ānʊmtəl
	2.	naŋ	naŋən	naŋənn	naŋənnəl	naŋəntəl
	3.	taw	tawe	tawen	tawenəl	tawetəl
Kettes	1.	mēn	mēnmen	mēnmenn	mēnmennəl	mēnmentəl
	2.	nēn	nēnan	nēnann	nēnannəl	nēnantəl
	3.	tēn	tēnten	tēntenn	tēntennəl	tēntentəl
Többes	1.	mān	mānaw	mānawn	mānawnəl	mānawtəl
	2.	nān	nānan	nānann	nānannəl	nānantəl
	3.	tān	tānanəl	tānanəln	tānnəl~ tānanəlnəl	tānanəltəl

Nyomatékos személyes névmások

Képzője: -ki Jelentése: én magam, te magad, ő maga...

	Egyes szám (Sg)	Kettes szám (Du)	Többes szám (Pl)
1. személy	amki~amkem	mēnki	mānki
2. személy	naŋki	nēnki	nānki
3. személy	takwi	tēnki	tānki

Mutató névmások

Ha jelzőként állnak a szó előtt, akkor nem ragozhatóak.

	Közelre mutató	Távolra mutató
Alap	ti 'ez'	ta, ton 'az'
Nyomatékos	tiji 'ez'	taji 'az'
Azonosító	akw-ti 'ugyanez'	akw-ta 'ugyanaz'
Minősítő	ti-χurip ti-kēm 'ilyen'	ta-χurip ta-kēm 'olyan'
	tamľe 'ilyen, olyan'

Kérdő névmások

A kérdő névmások ugyanazon alakja használatos vonatkozónévmásként és határozószóként is.

Kérdő névmások
χōŋχa, χōtjut, χōtpa	ki?, kit? aki, akit
χōŋχanəl	kitől? akitől
χōŋχan	kihez?, kinek? akihez, akinek
manər	mi?, mit? ami, amit, amely
manaχ, mana	milyen?, micsoda?, melyik? milyen, melyik amilyen, amelyik
man-sawit, manaχ	hány? mennyi? ahány, amennyi
xōt	hol? ahol
χotaľ, χota	hova? merre? ahova, amerre
χotəl	honnan? ahonnan
χumľe	hogyan? ahogyan
manrïɣ	miért? amiért
χuń	mikor? amikor
manər, porat	mikor? amikor
χumus, χumľe	milyen? hogyan? amilyen, ahogyan
manχurip	milyen? amilyen
manər-sir	miféle? milyen? amilyen

A számnevek

Tőszámnevek

Tőszámnév	Cirill átírás	Latin átírás	Uralonet-link		Tőszámnév	Cirill átírás	Latin átírás	Uralonet-link
1 egy	аква	akwa	[1],[2]		10 tíz	лов	low	[3],[4]
2 kettő	китыг	kitïɣ	[5]		20 húsz	хус	χūs	[6]
3 három	хӯрум	χūrʊm	[7]		30 harminc	ва̄т	wāt
4 négy	нӣла	ńila	[8]		40 negyven	налыман	naliman
5 öt	ат	at	[9]		50 ötven	атпан	atpan
6 hat	хо̄т	χōt	[10]		60 hatvan	хо̄тпан	χōtpan
7 hét	са̄т	sāt	[11]		70 hetven	са̄тлов	sātlow
8 nyolc	нёлолов	ńollow	[12]		80 nyolcvan	нёлса̄т	ńolsāt
9 kilenc	онтолов	ōntəllow	[13]		90 kilencven	онтырса̄т	ōntəlsāt
100 száz	(яныг) са̄т	(janïɣ) sāt	[14]		1000 ezer	со̄тыра	sōtər

Közös eredetű számnevek

Számnév	Eredet	Rekonstruált alak	Manysi	Magyar
1	finn-permi, finnugor?	*ikte (ükte)	akwa, akw	egy
2	finnugor, uráli?	*kakta~käktä	kitïɣ, kit	kettő, két
3	finnugor	*kolme (kulme)	χūrʊm	három
4	finnugor	*ńeljä (neljä)	ńila	négy
5	finnugor, uráli?	*witte	at	öt
6	finnugor	*kutte	χōt	hat
7	indoeurópai átvétel – protougor kori rekonstruált alak	*säptз > *θäptз	sāt	hét
20	finnugor	*kuś	χūs	húsz
100	ősiráni (IE) átvétel – protofinnugor kori rekonstruált alak	*śata	sāt	száz

Jelzőként a számnevek ragozatlanok, ekkor az 1 és 2 jelzői helyzetben акв (akw) és кит (kit) alakokban használatos. A сат (sāt) jelenthet 7-et és 100-at is. Egyértelműsítés végett használható a яныг сат (janïɣ sāt), ami 'nagy száz'-at jelent.

Sorszámnevek

A sorszámnév képzője: -it (-int)

Sorszámnév	Cirill átírás	Latin átírás
1. első	о̄выл	ōwəl
2. második	мот ~ китыт	mōt (jelentése: 'másik, második') ~ kitit
3. harmadik	хӯрмит	χūrmit
4. negyedik	нилыт	ńilit
5. ötödik	атыт	atit
6. hatodik	хо̄тыт	χōtit
7. hetedik	сатыт	sātit
8. nyolcadik	нёлоловит	ńollowit
9. kilencedik	онтоловит	ōntəllowit
10. tizedik	ловит	lowit
100. századik	(яныг) са̄тыт	(janïɣ) sātit

Ige

Az északi manysi igeragozásban

• 3 szám

• egyes
• kettes
• többes

• 3 személy (1., 2., 3.)
• 2 ragozás

• alanyi (∅)
• tárgyas (-l-)

• 4 mód

• kijelentő (∅)
• feltételes (-nuw)
• felszólító (-en)
• kedveskedő (-kwe, ke, riś, rəś)

• 2 idő

• jelenidő (-ɣ-)
• múltidő (-s-)

• 2 igenem

• aktív (∅)
• passzív (-we-)

• 4 igenév

• főnévi (-ŋkwe)
• folyamatos melléknévi (-ne)
• befejezett melléknévi (-m)
• határozói igenév (gerundium) (-im(a))

Aktív igeragozás

Aktív kijelentő módú jelen idő

		Határozatlan (alanyi) ragozás	Határozott (tárgyas) ragozás
Szám, személy			Egy tárgy esetén	Két tárgy esetén	Több tárgy esetén
Egyes szám	1.	ēɣʊm	ilʊm	ijaɣʊm	ijanʊm
	2.	ēɣən	ilən	ijaɣən	ijan
	3.	i	ite	ijaɣe	ijane
Kettes szám	1.	imen	ilʊmen / ilamen	ijaɣmen	ijanamen
	2.	ēɣən	ilən	ijaɣən	ijan
	3.	ēɣ	iten	ijaɣen	ijanen
Többes szám	1.	ew	iluw	ijaɣuw	ijanuw
	2.	ēɣən	ilən	ijaɣən	ijan
	3.	eɣət	ijanəl	ijaɣanəl	ijanəl

Példamondat (szemléltetés minden rag kitételével):

Am piɣaɣʊm kit χulïɣ aləślijaɣen.

'Én két fiam (azt a) két halat halásszák (~ölik).'

Aktív kijelentő módú múlt idő

A múlt idő jele: -s cirill: -c

		Határozatlan (alanyi) ragozás	Határozott (tárgyas) ragozás
Szám, személy			Egy tárgy esetén	Két tárgy esetén	Több tárgy esetén
Egyes szám	1.	sʊm	əslʊm	saɣʊm	sanʊm
	2.	sən	əslən	saɣən	san
	3.	əs	əste	saɣe	sane
Kettes szám	1.	sʊmen	əslʊmen / əslamen	saɣmen / saɣamen	sanamen
	2.	sən	əslən	saɣən	san
	3.	sïɣ	əsten	saɣen	sanen
Többes szám	1.	suw	əsluw	saɣuw	sanuw
	2.	sən	əslən	saɣən	san
	3.	sət	sanəl	saɣanəl	sanəl

Aktív feltételes módú jelen idő

A feltételes mód jele: -nuw cirill: -нув

		Határozatlan (alanyi) ragozás	Határozott (tárgyas) ragozás
Szám, személy			Egy tárgy esetén	Két tárgy esetén	Több tárgy esetén
Egyes szám	1.	nuwʊm	nuwlʊm	nuwaɣʊm	nuwanʊm
	2.	nuwən	nuwlən	nuwaɣən	nuwan(ən)
	3.	nuw	nuwte	nuwaɣe	nuwane
Kettes szám	1.	nuwamen	nuwlamen	nuwaɣmen	nuwanmen
	2.	nuwən	nuwlən	nuwaɣən	nuwan(ən)
	3.	nuwi̬ɣ	nuwten	nuwaɣen	nuwanen
Többes szám	1.	nuwuw	nuwluw	nuwaɣuw	nuwanuw
	2.	nuwən	nuwlən	nuwaɣən	nuwan(ən)
	3.	nuwət	nuwanəl	nuwaɣanəl	nuwanəl

Aktív felszólító módú jelen idő

Felszólítás csak 2. személyben lehetséges, és aktív ragozásban egyes, kettes és többes számban ezek a felszólító alakok eltérhetnek, de az alanyi ragozású egységes felszólító alak végződése -en.

Aktív felszólító módú jelen idő
Alanyi ragozás
Egyes szám	2.	en ən	Kettes szám	2.	en ēn	Többes szám	2.	en an
Tárgyas ragozás
Egyes szám	2.	eln	Kettes szám	2.	eɣən	Többes szám	2.	en

Passzív igeragozás

Passzív kijelentő módú jelen idő

Felépítése: igető + a _(kötőhang) + we _{(passzív jele)} + Vx _{(igei személyrag)}

Passzív kijelentő módú jelen idő
Egyes szám	1.	awem	Kettes szám	1.	awemen	Többes szám	1.	awew
	2.	awen		2.	awen		2.	awen
	3.	awe		3.	aweɣ		3.	awet

Passzív kijelentő módú múlt idő

Felépítése: igető + we _{(passzív jele)} + s _{(múlt idő jele)} + Vx _{(igei személyrag)}

Passzív kijelentő módú múlt idő
Egyes szám	1.	wesʊm	Kettes szám	1.	wesəmen	Többes szám	1.	wesuw
	2.	wesən		2.	wesən		2.	wesən
	3.	wes		3.	wesïɣ		3.	wesət

Passzív feltételes módú jelen idő

Felépítése: igető + nuw _{(feltételes mód jele)} + we _{(passzív jele)} + Vx _{(igei személyrag)}

Passzív feltételes módú jelen idő
Egyes szám	1.	nuwem	Kettes szám	1.	nuwamen	Többes szám	1.	nuwew
	2.	nuwen		2.	nuwen		2.	nuwen
	3.	nuwe		3.	nuwen		3.	nuwet

Passzív felszólító módú jelen idő

Felszólítás csak 2. személyben lehetséges, és passzív ragozásban egyes, kettes és többes számban ezek a felszólító alakok megegyeznek, így egy igének egy passzív felszólító alakja van csak.

Felépítése: igető + a _(kötőhang) + we _{(passzív jele)} + n _{(felszólító jel)}

Passzív felszólító módú jelen idő
Egyes szám	2.	awen	Kettes szám	2.	awen	Többes szám	2.	awen

Igekötők

Az igekötő általában megelőzi az igét, de különböző módosítószók közbeékelődhetnek (tagadószó, feltételes partikula, nyomósító partikula). Az igekötők általában irányjelölő határozókból alakultak ki, és meg is tartották irányjelölő funkciójukat. Valamint még megfigyelhető a magyarban is kialakult hasonló jelenség, az igekötő irányjelölésen túlmutató aspektusjelölő funkciója. A manysiban és a magyarban is az igekötők a folyamatos és befejezett szemléletet különítik el. Általában az alapige a folyamatos szemléletű, míg az igekötős ige befejezett, az igekötő perfektiváló.

Gyakoribb igekötők

Manysi igekötő	Jelentés	Magyarázat
nōχ, nōŋχ	fel
jol	le, alá
ēl ~ ēla	előre, el
juw	be, haza, vissza
lap	be, le	'felületre vonatkoztatva'
kon	ki
tiɣ	ide
tuw	oda
pā ~ pāɣ	partra, vízből ki	'összetett jelentésű manapság csak ebben a szűkebb jelentésben'
nāl ~ nāluw	partról víz felé vízbe be folyó közepe felé	'összetett jelentésű manapság csak ebben a szűkebb jelentésben'
pūliɣ	szét, darabokra	'több darabra'
pāliɣ	ki, ketté	'két darabra'
lākwa	szét
χot	meg, el, le, ki	'főként perfektiváló szerepű'
χomi	arcra, hasra