Manysi nyelvtan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A manysi nyelv északi (szoszvai) nyelvjárásának rövid leíró nyelvtana.

Hangtan[szerkesztés]

A manysi ábécé[szerkesztés]

1932 előtt a nyelv nem volt írott, ekkortól próbálkoztak a latin írás bevezetésével, kevés sikerrel. A nyelvet 1939 óta cirill írással írják.

A ma használt cirill ábécé[szerkesztés]


А, Б, В, Г, Д, Е, Ё, Ж, З, И, Й, К, Л, М, Н, Ӈ, О, П, Р, С, Т, У, Ф, Х, Ц, Ч, Ш, Щ, Ъ, Ы, Ь, Э, Ю, Я


Az egykori latin ábécé[szerkesztés]


A, B, D, E, F, G, H, Һ, I, J, K, L, Ļ, M, N, Ņ, Ŋ, O, P, R, S, S, T, Ţ, U, V, Z, Ь

Tudományos átírások[szerkesztés]


A nyelv kutatása során szinte minden nyelvkutató a saját maga alkotta betűkészletét használta a nyelv lejegyzésére. Ezekre a betűrendszerekre eleinte jellemző volt a fonetikusság, így lett például Kannisto fonetikus ábécéje az egyik legbonyolultabb közel 80 jelével. Munkácsi átírásai egyszerűbbek, mivel kevesebb jellel dolgozott, majd a tudományos átírás során a Munkácsi gyűjtötte szövegeket feldolgozó Kálmán Béla-féle átírás lett az elfogadott, annak egyszerűsége miatt, egyensúlyba hozva az írás fonematikus és fonetikus lejegyzési sajátosságait. Ezek alapján az északi manysi szövegek lejegyzésére használt latin betűs átírási rendszer:

a , ā , e , ē , ɣ , χ , i , ī , j, k , l , ĺ , m , n , ŋ , ń , o , ō , p , r , s , ś , t , t' , u , ū , w , ə , , u

Kiejtés[szerkesztés]

Magánhangzók[szerkesztés]

A magánhangzóknál megkülönböztetünk hosszú és rövid hangokat, de ezt a cirill betűs írás nem jelöli, viszont a latin betűs tudományos átírás igen.

Rövid magánhangzók

Elöl
képzett
Középső Hátul
képzett
Ajakréses Középső Ajakréses Ajakkerekítéses
Zárt [i] / [iː]
i / ī
ы,и
[ɨ] / [ɯ] / [ʊ]
/ u
ы,у
[u] / [uː]
u / ū
у,ю
Középső [e] / [eː]
e / ē
э,е
[ə]
ə
ы
[o] / [oː]
o / ō
о,ё
Nyílt [a] / [aː]
a / ā
а,я
Az i hang χ [x] és ɣ [ɣ] után veláris hangzású, azaz [ɯ], valamint m és p előtt ez az 'ajakkerekítés nélküli zárt veláris magánhangzó' kissé labializálódik, azaz ajakkerekítéssel képződik, ekkor jelölése: u ([ʊ]-hoz hasonló).

A cirill betűs írás elég következetlen, mivel az и, е, ю, ё, я betűk lágyítják az előttük álló л, н, с, т betűket (kiejtésük így ĺ [ʎ], ń [ɲ], ś [ɕ], ť [c] - magyar: ly, ny, lágy sz, ty), viszont az и egyszerre [i] és [ji] is így az olyan hangkapcsolatok mint a li, ni, si, ti jelölése лы, ны, сы, ты, ami megnehezíti az értelmezést, mert a ы ugyanúgy lehet akkor [i] és [ə] is, de a [ə] lejegyzésére ott az э betű, ami viszont [e] olvasatú is lehet. Ugyanilyen kétesélyes hang a veláris i () is, ami írásban megjelenhet ы-ként és у-ként is. A cirill betűs hangjelölés rendszerét könnyen megoldaná az egy hang egy betű elvű jelölési rendszer vagy a lágy- és keményjelek (ь,ъ) rendeltetésszerűbb használata. Mindezek a kétértelmű és kevésbé egyértelmű helyzetek elkerülhetőek a latin betűs írásban.

Más nyelvjárásokban ettől eltérő hangok is lehetnek, és általában a hangsúlytalan szótag utáni magánhangzók redukálttá válnak.

Mássalhangzók[szerkesztés]

Bilabiális Alveoláris Alveopalatális Palatális Veláris Labializált veláris
Explozíva [p]
p
п
[t]
t
т
[tʲ]
t'
т + (и, е, ю, ё, я, ь)
[k]
k
к
[kw]
kw/kw
кв
Szibiláns [s]
s
с
[sʲ]
ś
с + (и, е, ю, ё, я, ь)
ritkán ш, щ
Frikatíva [w](labioveláris)
w
в
[j]
j
й önmagában
és
и, е, ю, ё, я-ban
bennefoglalva
[ɣ] - [x]
ɣ - χ
г - х
[xw]
χw/χw
хв
Laterális [l]
l
л
[lʲ]
ĺ
л + (и, е, ю, ё, я, ь)
Tremuláns [r]
r
р
Nazális [m]
m
м
[n]
n
н
[nʲ]
ń
н+ (и, е, ю, ё, я, ь)
[ŋ]
ŋ
ӈ/нг

Lágy hangok

Az л, н, с, т hangok ь, е, ё, и, ю, я betűk előtt palatalizálódnak (lágyulnak), ekkor kiejtésük ly [ʎ], ny [ɲ], lágy s [ɕ], ty [c] lesz.

Csak orosz eredetű jövevényszavakban előforduló betűk és hangok

    • б: magyar b [b]
    • г: orosz eredetű szavakban magyar g [g]
    • д: magyar d [d]
    • ж: magyar zs [ʒ]
    • з: magyar z [z]
    • ф: magyar f [f]
    • ц: magyar c [ʦ]
    • ч: magyar cs [ʧ]
    • ш: magyar s [ʃ]
    • щ: magyar scs [ʃʧ]
    • ъ: néma [-]
    • ь: lágyítójel [ʲ], saját szavakban csak л, н, с, т után, orosz eredetű szavakban más betűk után is állhat

Fonológiai sajátságok[szerkesztés]

Hangsúly[szerkesztés]

A hangsúly változó, de általában az első szótagok valamelyikére esik.

Alaktan[1][szerkesztés]

A névelő[szerkesztés]

A manysiban nincsenek névelők.

Névszó[szerkesztés]

A manysi agglutináló nyelv, a viszonyítás ragokkal történik.

Nincs nyelvtani nem. Megkülönböztetünk egyes, kettes és többes számot. Hat nyelvtani esetet különböztetünk meg, ezek közül egy grammatikai eset, míg a további öt határozói eset.

Névszói esetragozás egyes, kettes és többes számban[szerkesztés]

Eset Egyes szám Kettes szám Többes szám
Cirill Latin Cirill Latin Cirill Latin
Nominativus (alanyeset)
-t
Locativus (helyhatározó: hol?) -t -гт -ɣt -тт -tt
Lativus (helyhatározó: hová?) -n -гн -ɣn -тн -tn
Ablativus (helyhatározó: honnan?) -ныл -nəl -гныл -ɣnəl -тныл -tnəl
Translativus (állapot, cél határozó)
-
-
Instrumentalis (eszköz (társ) határozó) -l -гыл -ɣəl -тыл -təl

lásd: Magyar névszóragozás

Névutók[szerkesztés]

A hiányzó eseteket névutórendszer pótolja. A névutók nagy része névszói eredetű szavak, amelyek felvéve a helyhatározó esteragokat képesek az irányhármasság jelölésére az esetragokon túlmutató plusz jelentésárnyalattal.

Honnan? Jelentés Hol? Jelentés Hová? Jelentés Eredet
kiwɘrnɘl -ból, ből kiwərt -ban, ben kiwərn -ba, be kiwər 'belseje vminek'
χalnəl közül χalt között χaln közé χal 'köze vminek'
wātanəl mellől wātat mellett wātan mellé wāta 'part'
sisnəl mögül sist mögött sisn mögé sis 'hát'
sajnəl mögül sājət mögött sajn mögé sāj 'árnyék'
āləmpalnəl túlról (folyón) āləmpalt túl āləmpaln túlra -
ēli-pālnəl elől ēli-pālt előtt ēli-pāln elé 'első, elülső rész'
juji-pālnəl mögül juji-pālt mögött juji-pāln mögé 'hátsó rész'
numi-pālnəl fülül numi-pālt fölött numi-pāln fölé 'felső rész'
joli-pālnəl alól joli-pālt alatt joli-pāln alá 'alsó rész'

Egyéb irányhármasság nélküli névutók

Névutó Jelentés Névutó Jelentés
tarməl -on, en, ön; - ra, re pattijiɣ helyett
palt felé; -nál, nél urtijiɣ helyett
jot -val, vel együtt (társhatározó) pentsəl helyett, cserébe
mus -ig tāra mellett, el, át (mozgásnál)
māɣəs számára; -ért muwlaχi körül
ĺaĺt szemben sis folyamán; (időszak) alatt
toriɣ előtt; szemben kastəl -ra, re; -ig (időnél)
nūpəl felé χosit mentén (mozgásnál)
urəl -ról, ről koni-pāl kívül
ōwəltit -ról, ről ultta keresztül; át

Birtokos személyragozás[szerkesztés]

Birtokos személyragozásnál a birtokos száma és személye mellett a birtok száma (egyes, kettes, többes) is jelölt. Az első oszlop a magánhangzós tövek után álló birtokos személyragok, míg a második a mássalhangzósoké. A birtok kettes számát az -aɣ- birtokkettőzőjel, míg a többesét az -an- fejezi ki.

Egy birtok esetén kettes szám második személyben (PxDu2) az -i végű tövek -jin jelt vesznek fel, míg a többi magánhangzós tő -n jelt.

A névutók is (magyarhoz hasonlóan) felvehetik a birtokos személyragokat, pl.: nopəl 'felé', irányába'; am noplum 'felém'; jot '-val, vel, együtt', naŋ jotən 'veled'

Az esetragok a birtokos személyragok után következnek (a magyarhoz hasonlóan):

szótő + birtokos személyrag + esetrag

pl.:
χāpumt - χāp + um + t 'csónak + om + ban'
koluwn - kol + uw + n 'ház + unk + ba'

Birtokos személyragok táblázata

Egy birtok estén (-∅-) Két birtok estén (-aɣ-) Több birtok estén (-an-)
Birtokos
száma
Birtokos
személye
Magán-
hangzós
szótő
Mással-
hangzós
szótő
Birtokos
száma
Birtokos
személye
Magán-
hangzós
szótő
Mással-
hangzós
szótő
Birtokos
száma
Birtokos
személye
Magán-
hangzós
szótő
Mással-
hangzós
szótő
Egyes szám 1. m um Egyes szám 1. um um Egyes szám 1. anum anum
2. n ən 2. ən ən 2. an(ən) an(ən)
3. te e 3. e e 3. ane ane
Kettes szám 1. men men Kettes szám 1. men men Kettes szám 1. anmen anmen
2. (ji)n en 2. en en 2. an(ən) an(ən)
3. ten en 3. en en 3. anen anen
Többes szám 1. uw uw Többes szám 1. uw uw Többes szám 1. anuw anuw
2. n an 2. an an 2. an(ən) an(ən)
3. (a)nəl anəl 3. anəl anəl 3. ananəl ananəl

Fokozás[szerkesztés]

Névmások[szerkesztés]

Személyes névmások[szerkesztés]
Egyes szám (Sg) Kettes szám (Du) Többes szám (Pl)
1. személy am mēn mān
2. személy naŋ nēn nān
3. személy taw tēn tān

A személyes névmások lehetséges esetei és esetragozásuk is eltér a névszói ragozástól.

Szám Személy Nominativus
(ki?)
Accusativus
(kit?)
Dativus
(kinek?)
Ablativus
(kitől?)
Comitativus-
Instrumentalis
(kivel?)
Képzés módja
személyes névmás
alapalakja
személyes névmás
+ birtokos személyjel
személyes névmás
+ birtokos személyjel + esetrag
Egyes 1. am ānum ānumn ānumnəl ānumtəl
2. naŋ naŋən naŋənn naŋənnəl naŋəntəl
3. taw tawe tawen tawenəl tawetəl
Kettes 1. mēn mēnmen mēnmenn mēnmennəl mēnmentəl
2. nēn nēnan nēnann nēnannəl nēnantəl
3. tēn tēnten tēntenn tēntennəl tēntentəl
Többes 1. mān mānaw mānawn mānawnəl mānawtəl
2. nān nānan nānann nānannəl nānantəl
3. tān tānanəl tānanəln tānnəl~
tānanəlnəl
tānanəltəl
Nyomatékos személyes névmások[szerkesztés]

Képzője: -ki Jelentése: én magam, te magad, ő maga...

Egyes szám (Sg) Kettes szám (Du) Többes szám (Pl)
1. személy amki~amkem mēnki mānki
2. személy naŋki nēnki nānki
3. személy takwi tēnki tānki
Mutató névmások[szerkesztés]

Ha jelzőként állnak a szó előtt, akkor nem ragozhatóak.

Közelre mutató Távolra mutató
Alap ti
'ez'
ta, ton
'az'
Nyomatékos tiji
'ez'
taji
'az'
Azonosító akw-ti
'ugyanez'
akw-ta
'ugyanaz'
Minősítő ti-χurip
ti-kēm
'ilyen'
ta-χurip
ta-kēm
'olyan'
tamĺe
'ilyen, olyan'
Kérdő névmások[szerkesztés]

A kérdő névmások ugyanazon alakja használatos vonatkozónévmásként és határozószóként is.

Kérdő névmások
χōŋχa, χōtjut, χōtpa ki?, kit?
aki, akit
χōŋχanəl kitől?
akitől
χōŋχan kihez?, kinek?
akihez, akinek
manər mi?, mit?
ami, amit, amely
manaχ, mana milyen?, micsoda?, melyik?
milyen, melyik
amilyen, amelyik
man-sawit, manaχ hány? mennyi?
ahány, amennyi
xōt hol?
ahol
χotaĺ, χota hova? merre?
ahova, amerre
χotəl honnan?
ahonnan
χumĺe hogyan?
ahogyan
manrɣ miért?
amiért
χuń mikor?
amikor
manər porat mikor?
amikor
χumus, χumĺe milyen? hogyan?
amilyen, ahogyan
manχurip milyen?
amilyen
manər-sir miféle? milyen?
amilyen

A számnevek[szerkesztés]

Tőszámnevek[szerkesztés]

Tőszámnév Cirill átírás Latin átírás Tőszámnév Cirill átírás Latin átírás
1 egy аква akwa 10 лов low
2 kettő китыг kitɣ 20 húsz хус χūs
3 három хӯрум χūrum 30 harminc ва̄т wāt
4 négy нӣла ńila 40 negyven налыман naliman
5 öt ат at 50 ötven атпан atpan
6 hat хо̄т χōt 60 hatvan хо̄тпан χōtpan
7 hét са̄т sāt 70 hetven са̄тлов sātlow
8 nyolc нёлолов ńollow 80 nyolcvan нёлса̄т ńolsāt
9 kilenc онтолов ōntəllow 90 kilencven онтырса̄т ōntəlsāt
100 száz (яныг) са̄т (janɣ) sāt 1000 ezer со̄тыра sōtər
Közös eredetű számnevek[szerkesztés]
Számnév Eredet Rekonstruált alak Manysi Magyar
1 finn-permi, finnugor? *ikte (ükte) akwa, akw egy
2 finnugor, uráli? *kakta~käktä kitɣ, kit kettő, két
3 finnugor *kolme (kulme) χūrum három
4 finnugor *ńeljä (neljä) ńila négy
5 finnugor, uráli? *witte at öt
6 finnugor *kutte χōt hat
7 indoeurópai átvétel - protougor kori rekonstruált alak *säptз > *θäptз sāt hét
20 finnugor *kuś χūs húsz
100 ősiráni (IE) átvétel - protofinnugor kori rekonstruált alak *śata sāt száz

[2][3]

Jelzőként a számnevek ragozatlanok, ekkor az 1 és 2 jelzői helyzetben акв (akw) és кит (kit) alakokban használatos. A сат (sāt) jelenthet 7-et és 100-at is. Egyértelműsítés végett használható a яныг сат (janɣ sāt), ami 'nagy száz'-at jelent.

Sorszámnevek[szerkesztés]

A sorszámnév képzője: -it (-int)

Sorszámnév Cirill átírás Latin átírás
1. első о̄выл ōwəl
2. második мот ~ китыт mōt (jelentése: 'másik, második') ~ kitit
3. harmadik хӯрмит χūrmit
4. negyedik нилыт ńilit
5. ötödik атыт atit
6. hatodik хо̄тыт χōtit
7. hetedik сатыт sātit
8. nyolcadik нёлоловит ńollowit
9. kilencedik онтоловит ōntəllowit
10. tizedik ловит lowit
100. századik (яныг) са̄тыт (janɣ) sātit

[4]

Ige[szerkesztés]

Az északi manysi igeragozásban

  • 3 szám
  • egyes
  • kettes
  • többes
  • 3 személy (1., 2., 3.)
  • 2 ragozás
  • alanyi ()
  • tárgyas (-l-)
  • 4 mód
  • kijelentő ()
  • feltételes (-nuw)
  • felszólító (-en)
  • kedveskedő (-kwe, ke, riś, rəś)
  • 2 idő
  • jelenidő (-ɣ-)
  • múltidő (-s-)
  • 2 igenem
  • aktív ()
  • passzív (-we-)
  • 4 igenév
  • főnévi (-ŋkwe)
  • folyamatos melléknévi (-ne)
  • befejezett melléknévi (-m)
  • határozói igenév (gerundium) (-im(a))

Aktív igeragozás[szerkesztés]

Aktív kijelentő módú jelen idő[szerkesztés]
Határozatlan
(alanyi) ragozás
Határozott
(tárgyas) ragozás
Szám, személy Egy tárgy esetén Két tárgy esetén Több tárgy esetén
Egyes szám 1. ēɣum ilum ijaɣum ijanum
2. ēɣən ilən ijaɣən ijan
3. i ite ijaɣe ijane
Kettes szám 1. imen ilumen / ilamen ijaɣmen ijanamen
2. ēɣən ilən ijaɣən ijan
3. ēɣ iten ijaɣen ijanen
Többes szám 1. ew iluw ijaɣuw ijanuw
2. ēɣən ilən ijaɣən ijan
3. eɣət ijanəl ijaɣanəl ijanəl

Példamondat (szemléltetés minden rag kitételével):

Am piɣaɣum kit χulɣ aləślijaɣen.
'Én két fiam (azt a) két halat halásszák (~ölik).'
Aktív kijelentő módú múlt idő[szerkesztés]

A múlt idő jele: -s cirill: -c

Határozatlan
(alanyi) ragozás
Határozott
(tárgyas) ragozás
Szám, személy Egy tárgy esetén Két tárgy esetén Több tárgy esetén
Egyes szám 1. sum əslum saɣum sanum
2. sən əslən saɣən san
3. əs əste saɣe sane
Kettes szám 1. sumen əslumen / əslamen saɣmen / saɣamen sanamen
2. sən əslən saɣən san
3. sɣ əsten saɣen sanen
Többes szám 1. suw əsluw saɣuw sanuw
2. sən əslən saɣən san
3. sət sanəl saɣanəl sanəl
Aktív feltételes módú jelen idő[szerkesztés]

A feltételes mód jele: -nuw cirill: -нув

Határozatlan
(alanyi) ragozás
Határozott
(tárgyas) ragozás
Szám, személy Egy tárgy esetén Két tárgy esetén Több tárgy esetén
Egyes szám 1. nuwum nuwlum nuwaɣum nuwanum
2. nuwən nuwlən nuwaɣən nuwan(ən)
3. nuw nuwte nuwaɣe nuwane
Kettes szám 1. nuwamen nuwlamen nuwaɣmen nuwanmen
2. nuwən nuwlən nuwaɣən nuwan(ən)
3. nuwɣ nuwten nuwaɣen nuwanen
Többes szám 1. nuwuw nuwluw nuwaɣuw nuwanuw
2. nuwən nuwlən nuwaɣən nuwan(ən)
3. nuwət nuwanəl nuwaɣanəl nuwanəl
Aktív felszólító módú jelen idő[szerkesztés]

Felszólítás csak 2. személyben lehetséges, és aktív ragozásban egyes, kettes és többes számban ezek a felszólító alakok eltérhetnek, de az alanyi ragozású egységes felszólító alak végződése -en.

Aktív felszólító módú jelen idő
Alanyi ragozás
Egyes
szám
2. en
ən
Kettes
szám
2. en
ēn
Többes
szám
2. en
an
Tárgyas ragozás
Egyes
szám
2. eln Kettes
szám
2. eɣən Többes
szám
2. en

Passzív igeragozás[szerkesztés]

Passzív kijelentő módú jelen idő[szerkesztés]
Felépítése: igető + a (kötőhang) + we (passzív jele) + Vx (igei személyrag)
Passzív kijelentő módú jelen idő
Egyes
szám
1. awem Kettes
szám
1. awemen Többes
szám
1. awew
2. awen 2. awen 2. awen
3. awe 3. aweɣ 3. awet
Passzív kijelentő módú múlt idő[szerkesztés]
Felépítése: igető + we (passzív jele) + s (múlt idő jele) + Vx (igei személyrag)
Passzív kijelentő módú múlt idő
Egyes
szám
1. wesum Kettes
szám
1. wesəmen Többes
szám
1. wesuw
2. wesən 2. wesən 2. wesən
3. wes 3. wesɣ 3. wesət
Passzív feltételes módú jelen idő[szerkesztés]
Felépítése: igető + nuw (feltételes mód jele) + we (passzív jele) + Vx (igei személyrag)
Passzív feltételes módú jelen idő
Egyes
szám
1. nuwem Kettes
szám
1. nuwamen Többes
szám
1. nuwew
2. nuwen 2. nuwen 2. nuwen
3. nuwe 3. nuwen 3. nuwet
Passzív felszólító módú jelen idő[szerkesztés]

Felszólítás csak 2. személyben lehetséges, és passzív ragozásban egyes, kettes és többes számban ezek a felszólító alakok megegyeznek, így egy igének egy passzív felszólító alakja van csak.

Felépítése: igető + a (kötőhang) + we (passzív jele) + n (felszólító jel)
Passzív felszólító módú jelen idő
Egyes
szám
2. awen Kettes
szám
2. awen Többes
szám
2. awen

Igekötők[szerkesztés]

Az igekötő általában megelőzi az igét, de különböző módosítószók közbeékelődhetnek (tagadószó, feltételes partikula, nyomósító partikula). Az igekötők általában irányjelölő határozókból alakultak ki, és meg is tartották irányjelölő funkciójukat. Valamint még megfigyelhető a magyarban is kialakult hasonló jelenség, az igekötő irányjelölésen túlmutató aspektusjelölő funkciója. A manysiban és a magyarban is az igekötők a folyamatos és befejezett szemléletet különítik el. Általában az alapige a folyamatos szemléletű, míg az igekötős ige befejezett, az igekötő perfektiváló.

Gyakoribb igekötők

Manysi igekötő Jelentés Magyarázat
nōχ, nōŋχ fel
jol le, alá
ēl ~ ēla előre, el
juw be, haza, vissza
lap be, le 'felületre vonatkoztatva'
kon ki
tiɣ ide
tuw oda
pā ~ pāɣ partra, vízből ki 'összetett jelentésű
manapság csak ebben
a szűkebb jelentésben'
nāl ~ nāluw partról víz felé
vízbe be
folyó közepe felé
'összetett jelentésű
manapság csak ebben
a szűkebb jelentésben'
pūliɣ szét, darabokra 'több darabra'
pāliɣ ki, ketté 'két darabra'
lākwa szét
χot meg, el, le, ki 'főként perfektiváló szerepű'
χomi arcra, hasra

Mondattan[szerkesztés]

Szórend[szerkesztés]

Egyszerű mondat[szerkesztés]

Összetett mondat[szerkesztés]

Mellékmondati értékű jelzős szerkezetek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A világ nyelvei. Akadémiai Kiadó, Budapest
  2. Forrás: Uralisztika - Fejezetek az uráli nyelvészetből, SZTE Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged 2008
  3. Forrás: Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai, Universitas Kiadó, Budapest 2003
  4. Forrás: Kálmán Béla: Chrestomathia Vogulica, Tankönyvkiadó, Budapest 1976