Mordvin nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mordvin
erza ill. moksa
Beszélik Mordvinföld (Oroszország), Oroszország, Kazahsztán, Tatár köztársaság, Ukrajna
Terület Kelet-Európa, Dél-Szibéria, Belső-Ázsia
Beszélők száma 432 000[1]
Nyelvcsalád Uráli nyelvcsalád
   Finnugor nyelvek
    Finn-permi ág
Írásrendszer Cirill írás
Hivatalos állapot
Hivatalos de iure: Mordvinföld (Oroszország)
Nyelvkódok
ISO 639-2 myv és mdf

A mordvin nyelv a finnugor nyelvek egyike, a finn-permi ágba, azon belül a finn-volgai nyelvek közé sorolható. Beszélői a mordvinok. A mordvin nyelv két nagy ága az erza és moksa. Arról, hogy az erza és a moksa dialektusoknak vagy önálló nyelveknek tekintendők, jelenleg is vita folyik, ami a 20. század elején kezdődött, s mindvégig mindkét oldalon politikai érdekekkel is befolyásolt.

A mordvin nyelv változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az erza és moksa szókészlet 80%-ban megegyezik, 3 komolyabb nyelvtani eltérés mutatkozik, és a moksa 5 fonémával, illetve a moksa írás ennek megfelelően 5 betűvel gazdagabb az erzánál. A középkor folyamán az erzákra inkább hatott az orosz nyelv, míg a moksákra a török nyelvek közül a tatár.

A mordvin nyelv kihalt dialektusai a terjuhán, a karatáj és a muroma.

A mordvin nyelv története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mordvin szépirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moksa epika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Magyar és mordvin hasonló szavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar szó A mordvin szó
atya atja
agy ugyime
felleg pejel
amaz omoce
porond pire
felfal pal
víz vedj
szem szeljme
fiú pijo
szaru szura, szuro
jég jej
mell melke
kéreg ker
kettő kafto
csikorog csikor, csikur
könyv konyov (papír)
kézjel kedj
kígyó kijov
vér verj
méh mes
ravasz rivesz
vaj vaj
nyal nola-
tél, télen tele, telnya
szilfa szele
öt vete
fúj puva
női ni
epe szepe
ár arce-

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]