Mordvin nyelv
Ellenőrzött
| Mordvin erza ill. moksa | |
| Beszélik | Mordvinföld (Oroszország), Kazahsztán, Tatár köztársaság, Ukrajna |
| Terület | Kelet-Európa, Dél-Szibéria, Belső-Ázsia |
| Beszélők száma | 432 000[1] fő |
| Nyelvcsalád | Uráli nyelvcsalád Finnugor nyelvek Finn-permi ág |
| Írásrendszer | Cirill írás |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | de iure: Mordvinföld (Oroszország) |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-2 | myv és mdf |
 | |
A mordvin nyelv a finnugor nyelvek egyike, a finn-permi ágba, azon belül a finn-volgai nyelvek közé sorolható. Beszélői a mordvinok. A mordvin nyelv két nagy ága az erza és moksa. Arról, hogy az erza és a moksa dialektusoknak vagy önálló nyelveknek tekintendők, jelenleg is vita folyik, ami a 20. század elején kezdődött, s mindvégig mindkét oldalon politikai érdekekkel is befolyásolt.
A mordvin nyelv változatai
[szerkesztés]Az erza és moksa szókészlet 80%-ban megegyezik, 3 komolyabb nyelvtani eltérés mutatkozik, és a moksa 5 fonémával, illetve a moksa írás ennek megfelelően 5 betűvel gazdagabb az erzánál. A középkor folyamán az erzákra inkább hatott az orosz nyelv, míg a moksákra a török nyelvek közül a tatár.
A mordvin nyelv kihalt dialektusai a terjuhán, a karatáj és a muroma.
A mordvin nyelv története
[szerkesztés]
Mordvin szépirodalom
[szerkesztés]
- Szijazsar (mordvin eposz)
Magyar és mordvin hasonló szavak
[szerkesztés]| A magyar szó | A mordvin szó |
|---|---|
| atya | atja |
| agy | ugyime |
| felleg | pejel |
| amaz | omoce |
| porond | pire |
| felfal | pal |
| víz | vedj |
| szem | szeljme |
| fiú | pijo |
| szaru | szura, szuro |
| jég | jej |
| mell | melke |
| kéreg | ker |
| kettő | kafto |
| csikorog | csikor, csikur |
| könyv | konyov (papír) |
| kézjel | kedj |
| kígyó | kijov |
| vér | verj |
| méh | mes |
| ravasz | rivesz |
| vaj | vaj |
| nyal | nola- |
| tél, télen | tele, telnya |
| szilfa | szele |
| öt | vete |
| fúj | puva |
| női | ni |
| epe | szepe |
| ár | arce- |