Izsór nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Izsór nyelv
ižoran keel
Beszélik Oroszország
Terület Leningrádi terület
Beszélők száma 266 fő (2010) fő
Nyelvcsalád Uráli nyelvcsalád
   Finnugor nyelvek
    Finn-permi nyelvek
     Finn-volgai nyelvek
      Balti finn nyelvek
       (Északi) keleti csoport
        Izsor nyelv
Írásrendszer latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos -
Nyelvkódok
ISO 639-3 izh

Az izsór vagy izsor nyelv (anyanyelvükön ižoran keel [ejtsd: izsorȧn kél], oroszul ижорский язык, magyarul nem ritkán inkeri nyelv) az uráli nyelvcsalád finnugor csoportjának balti-finn nyelvágához, annak is keleti (más felfogás szerint északi) alágához tartozó kis nyelv. Az UNESCO fokozottan veszélyeztetett nyelvekről készült vörös könyve[1] az izsort a kihalás szélére került nyelvként kategorizálja. Ugyanakkor az Oroszország őshonos nyelveit felsoroló rendelet élőként említi az izsort is.[2] A 2010-es népszámlálási adatok[3] alapján alig háromszáz (266) főnyire tehető annak a közösségnek a száma, amely még őrzi anyanyelvi hagyományait. A 21. század kezdetére egy közel tucatnyi apró faluból álló térségbe sűrűsödik az izsor nyelv maradék ereje. Beszélői főleg a szentpétervári székhelyű Leningrádi terület Kingiszeppi járásának tengermelléki részén, a Szojkinó-félszigeten, Szentpétervártól nyugatra mintegy 100 kilométerre élnek, közigazgatásilag egy-két kivétellel Visztyino (izsorul Viistinä)[4] községi önkormányzat területén.

Az izsórok élettere Északnyugat-Oroszországban
Az izsór falvak a Leningrádi terület Kingiszeppi járásában

Népismeret[szerkesztés]

Az izsórok címere
Az izsórok zászlaja

Az izsór települések szomszédságában élnek úgy nevezett inkeri népcsoportok is. Feltehetően a részben közös lakóterület okán többen tévesen azonosítják az izsór és az inkeri megnevezést, az inkeriek[5] valójában orosz földre települt finn népesség, ennek megfelelően a finn egyik nyelvváltozatát beszélik. Az izsorok elnevezése körüli zavar a nemzetközi nyelvészetben változatlanul tart,[6] de összességében mintha eldőlni látszana az önelnevezésükből (ižora) származó „izsor-” tövű megoldások javára. Egyes magyar nyelvészek körében még a közelmúltban is olykor előfordult az inkeri elnevezés. Valójában már igen korán az önelnevezésből fakadó változat is megjelent. Mára az is eldőlni látszott, hogy a magyarban az „izsór” – hosszú magánhangzós – helyesírási mód honosodik meg. Az újabban alakuló anyanyelvi szokásunktól eltérően a rövid o-val írt elnevezés tekinthető célszerűnek, főleg az anyanyelvi rövid ejtésre tekintettel. Ez visszatérés a korábbi magyarországi írásmódhoz. Az izsorok a Narva folyó és a szentpétervári térség ölelte Ingermanland őslakói, feltételezések szerint eredetileg a jelenleginél inkább keletebbre-északkeletebbre éltek a mainál jóval nagyobb csoportokban. Ásatások alapján feltételezhető, hogy önálló etnikummá válásuk már a Kr. u. 1. évezred során megkezdődött. Biztonsággal állítható, hogy a keleti finnségieknek a koraközépkori krónikákban általánosan használatos csúd elnevezése nem egyszer izsor törzseket takar. Írott forrásokban már a 12. századtól elkülönített kis népként szerepelnek.[7] Az orosz krónikákban az izsor elnevezés a 13. század első harmadától jelenik meg. Szentpétervár alapítása után az új orosz cári főváros holdudvarába kerültek. A nagyváros közelsége, társadalmi, gazdasági és kulturális hatása az izsorok és településeik önkéntes eloroszosodásához vezetett. A peresztrojkát követően, majd az új szövetségi Oroszországban kaptak némi elvi esélyt, bár ekkorra a nyelvet ténylegesen használók száma valóban elenyészővé csökkent, még ha a népszámlálások idején a származást illetően ennél többen vallották is magukat izsornak. Korábban a finnugor találkozókon az izsorokat az inkeri finnek képviselték, az új évezredben a legutolsó alkalmakon már a saját küldötteikkel tudtak megjelenni. Az izsor hagyományőrzés letéteményese a Viistinä faluban működő Izsor Néprajzi Múzeum, valamint a Šoikula nevű nemzetiségi kulturális szervezet is. Vitalij Csernyavszkij oroszul tudók számára készített izsor nyelvkönyvet,[8] amely a nyelvleckéket követően izsor-orosz és orosz-izsor szótárrészt is tartalmaz.Szorgalmasan készítik részben orosz, de már főleg izsor nyelvű honlapjaikat is.[9] Gazdag a népdal- és a népmesekincsük. A Kalevala több részletét náluk gyűjtötték. Az izsor Larin Paraske[10] éneke alapján a falu papja harminckétezer sort jegyzett föl. Aktuális különlegesség, hogy feltöltötték a Világhálóra az első izsor popdalt,[11] amelynek szövege eleve izsorul íródott. Előadói olyan fiatalok, akik Szentpétervárott egyre többekkel együtt szüleik, nagyszüleik ősi nyelvét tanulják vissza.

Izsor popdal szövege

Kuule!

Laulan keeles vanas, keeles unohetas

Sinno vart

Täss eväd ketki saa tolkko, mut miä laulan

Ei heitä vart!

Ono turha läätä korvattomaka,

Ono turha tance jalattomaka!

Nyd tijan:

Ei hooli olla lustinna, olla visanna – unoha!

Ei hooli mittä ko suvvamin jot suvata!

Ono turha sotte icekä,

Ono hyvä lentä siuka!

Noisemma taivasse, nii läpi koivistoin ja kuusikkoin –

Parves ylläl!

Noisemma laulama valkel pilvel

Ja mejjen äänii kuuletta YLE[12]-l.

Nyelvrokonság[szerkesztés]

Az általánosan elfogadott besorolás szerint az agglutináló (ragozó) izsor nyelv uráli nyelv, s mint ilyen közeli rokonságban áll a finnugor, távoli rokonságban a szamojéd nyelvekkel, egyes feltételezések szerint a jukagir nyelvvel is. Az uráli nyelvek körében az izsor nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik, s mint ilyen közeli rokonságban áll a finn ág nyelveivel, a legtávolabbi rokonságban az ugor ágéval (köztük főleg a magyar nyelvvel). A finnugor nyelvcsaládon belül az izsor nyelv a finn nyelvághoz tartozik, s mint ilyen közeli rokonságban áll a balti-finn (másképpen finnségi) nyelvekkel, s távolabbi rokona a permi, a volgai és a lapp nyelveknek. A finn nyelvágon belül az izsor nyelv a balti-finn nyelvek északi, más felfogás szerint a keleti csoportjához tartozik, amelyen belül a legközelebbi rokona a karél nyelv (nyelvváltozataival), de sok a közös vonása a vepsze nyelvvel is.

BALTI-FINN (FINNSÉGI) NYELVEK ÉS NYELVVÁLTOZATOK
ÉSZAKIAK KELETIEK DÉLIEK
FINN KARÉL VEPSZE IZSOR VÓT ÉSZT LÍV
KVEN MEÄNKIELI INKERI LIVVI LŰD MERJA SZETU VÖRO

Nyelvjárások[szerkesztés]

Az izsornak négy-öt alapvető nyelvjárása volt. Ezeken belül egykor szinte falvanként adódtak helyi nyelvi sajátosságok. A nyelvjárási területek a népességfogyás következtében gyakorlatilag generációk óta elvesztették az egymással való közös határaikat, érintkezésüket. A mára teljesen uralkodóvá váló szojkinói változat nyelvterületétől távolabbra esnek, de azonos járáson belül találhatók:

  1. nyugatra a vót térségben,
  2. délnyugatra a Luga-folyó egy szakasza mentén, valamint
  3. a járás keleti határa közelében fellelhető szórványok. Végképpen távolabbi
  4. a Szentpétervár közelségében még egzisztáló apró szórvány, illetve
  5. egy attól délkeletebbre nyomokban sejthető néptöredék maradványa.

Az izsór nyelvről általában[szerkesztés]

A finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelvek legfőbb közös jellegzetességei közül az izsort is jellemzi:

  1. a nyelvtani viszonyoknak alapvetően utótoldalékok ragasztásával (agglutinációval) való kifejezése;
  2. az előbbi alapján nagyszámú toldalék megléte;
  3. a névszói viszonyoknak a kifejezésére számos nyelvtani eset használata;
  4. a névszó nemek és/vagy osztályok nélkülisége;
  5. a jelzett szónak alapesetben a jelző általi megelőzése;
  6. a mennyiségjelző számnév után a főnév többesítő egyeztetésének elmaradása;
  7. a „habeo” típusú ige hiánya;
  8. a birtoklás folyamatának határozós szószerkezettel való, nem külön igei kifejezése;
  9. a helyhatározós esetek úgy nevezett hármas rendszere;
  10. a magánhangzó-harmónia tettenérhetősége. A finnugor nyelvcsaládhoz tartozó egy vagy több nyelvben is mutatkozó jellegzetességek közül a mai izsorból vagy már (11.), vagy még (12-13.) hiányzik;
  11. a birtoklást kifejező névszótoldalékok használata;
  12. a határozott és a határozatlan névelő;
  13. az igét előző, azzal összetételt alkotó igekötő. A finnugor nyelvek általános jellemzőin túl a balti finn nyelvcsoport nyelveinek számos egyedi sajátossága alakult ki, amelyek közül az izsorban is fellelhetők;
  14. az úgy nevezett fokváltakozás gyakorisága;
  15. a „tisztán” névszói állítmány hiánya;
  16. az elöljárók és névutók kiterjedt – eltérő eseteket vonzó – rendszere;
  17. a hajlító (flektáló) jelleg részbeni megjelenése;
  18. a kétféle infinitivus megléte;
  19. az összetett igeszerkezetek többfélesége és gyakori használata;
  20. a tagadó ige alkalmazása.

Nyelvtan[szerkesztés]

Hangtan és írás[szerkesztés]

Az izsor ábécé:
a     b     c    č     d     e    f

g     h     i     j      k      l    m

n     o     p    r     s      š    t

u     v     y    z     ž     ä    ö

Az izsor nyelv összesen nyolc magánhangzót használ. Valamennyinek ismeri a hosszú változatát is, amelyet a megfelelő betű megkettőzésével jelöl. A magánhangzók: a, o, u, ä, ö, y, e, i.

Izsor a e i o u y ä ö
Magyar (ȧ) (ë) i o u ü e ö

A kettőshangzók (diftongusok) esetében az azokat alkotó két magánhangzó nem képez külön szótagot, az együttes kiejtési időtartamuk hosszú hangzónyi. Az izsor nyelv két magánhangzó összevont képzésű kapcsolásával igen sok változatban tud diftongust alkotni, ezért a kettőshangzók száma jelentős (30 közeli). Ritkábban előfordulnak hármashangzók (triftongusok) is.

Az izsor nyelvben számos tekintetben megtalálhatók a magánhangzó-harmóniából következő sajátosságok. Főleg a mély és magas toldalékpárok megfelelő illeszkedése általános jelenség, de előfordul a nyelvállás szerint alkalmazkodó többszörös toldalékpáros is. Több toldalék viszont nem vesz részt ennek az érvényesítésében. Képzőpárosok például: -az, -äz, -oz, -öz, -uz, -üz; -taa, -tää; -ja, -jä. Jelpáros például: -kaa, -kää. Ragpárosok például: -ha, -hä, -ho, -hö, -hu, -hy; -mma, -mmä; -tta, -ttä. Nem vesznek részt az illeszkedésben például: -ehet, -lle.

Az izsor nyelv mássalhangzóinak a száma alapvetően húsz. Ezeknek is előfordul hosszú változata, amit írásban ugyancsak az adott hang betűjének megkettőzésével jelölnek. Négy mássalhangzónak („d”, „l”, „n” és „t”) oroszból való átvételeknél szóbelsőben jésített (lágy) válto-zata („dj”, „lj”, „nj” és „tj”) is létezik, ezek összeolvadt hosszú hangnak hallatszanak. A mássalhangzók: m, p, b, f, v, n, t, d, s, z, c, r, l, š, ž, č, j, k, g, h.

m n (nj)
p t (tj) k
b d (dj) g
f s š h
v z ž j
c č
r
l (lj)

Kiejtés a magyartól eltérő betűjelölés esetén:

Č cs čaaju csáju
DJ ggy adjala ȧggyȧlȧ
LJ palóc nyelvjárási lly malja llyȧ
NJ nny sabranja szȧbrȧnnyȧ
S sz sana szȧnȧ
Š s škoulu skoulu
TJ tty utjuuka uttyúkȧ
Ž zs žellee zsėllé

Mint a finnségi nyelvekben általában, eredetileg az izsorban sem ejtenek teljes értékű zöngés zárhangot a „b”, „d” és a „g” képzési helyén. Ezek a hangok ugyanakkor egyre gyakoribbak a szavak oroszból való átvételének okán. Másrészt a visszatanulást követően izsorul megszólalók artikulációs bázisának fejlődése – lévén ők főleg fiatal felnőttek – zömüknél már az orosz kiejtéshez igazodva zárult le. Feltételezhető tehát, hogy a feléledő izsorban már karakteresebb zöngés zárhangok hangzanak. Ugyanígy előfordulhat, hogy főleg az „e” és „i” magánhangzók előtti mássalhangzók ejtése pedig enyhén palatalizálttá válik. Megjegyzés: Az ismert nyelvek hangképzési szabályaival azonos módon az n-nel jelölt nazális hang k, g (és h) hangok előtt azokhoz illeszkedő orrhangként hangzik, nyelvészeti jelölése ŋ. A fokváltakozás a szótári alaptő (a névszóknál: singularis nominativus – az igéknél: I. infinitivus) záró hangjának vagy záró hangsorának mennyiségi vagy minőségi, gyakran mindkét tekintetben bekövetkező változása. A mennyiségi változás jelentheti egy hang kivetését, betoldását vagy nyújtását. A minőségi változás pedig a zöngésség vagy a képzés helye szerinti módosulást.

Az alapvető fokváltakozások:

  1. pp → p ;
  2. p → Ø (lp → lv; mp → mm; rp → rv);
  3. tt → t (ht → h; lt → ll; nt → nn; rt → rr; st → ss);
  4. t → Ø (ait → ajj; iit → ijj; eet → ejj; oit → ojj; aut → avv; oot → uuvv; äyt → ävv; ööt → yyvv);
  5. kk→ k (hk → h; lk → l; rk → r; sk → z; tk → t);
  6. k → Ø (aik → aj; oik → oj; eik → ejj; iik → ijj; auk → avv; iuk → ivv; ook → oovv; uku → uvvu; yky → yvvy);
  7. ss → s;
  8. s → z;
  9. z → Ø;
  10. cc → c.

Az izsor nyelv a magyarhoz hasonlóan élhangsúlyos, vagyis a szóhangsúly szinte kizárólag az első szótagra esik. Ettől való eltérés jelentés-megkülönböztető szándékkal vagy érzelmi nyomatékból lehet, valamint újabb keletű idegen átvételeknél fordulhat elő. Utóbbiak esetében – legtöbbször az átadó nyelv hangsúlyozását követve – a hangsúly a hosszú szótagra esik.

A névszók alaktana[szerkesztés]

Az izsor nyelvben nincs névelő, sem határozott (magyar „a, az”), sem határozatlan (magyar „egy”). A névszó ezért önmagában egyszerre jelenti annak határozott, határozatlan vagy általános voltát is, például: meez = ember, egy ember, az ember.

Az izsor nyelvben négy úgy nevezett szintaktikai – azaz a mondatviszonyokból kikövetkeztethető – eset különíthető el:

  • a nominativus (alanyeset),
  • az accusativus (tárgyeset),
  • a genitivus (birtokos eset) és
  • a partitivus (részelő eset).

Hiányzik az izsor nyelvből a dativus (részeshatározó eset). Az izsor ennek kifejezését más határozós eset (allativus), illetve névutós alakok használatával oldja meg. Az izsor esetek száma a legnagyobb a hely- (és idő-)határozós esetek körében. A finnugor nyelvekre jellemző módon ennek logikai keretet az irányhármasság ad, azaz a megfelelő alakok a „hová? hol? honnan?” kérdésre válaszolnak. Ezek:

  • az illativus (belső viszony „hová?” kérdésre: -ba, -be),
  • az inessivus (belső viszony „hol?” kérdésre: -ban, ben),
  • az elativus (belső viszony „honnan?” kérdésre: -ból, -ből),
  • az allativus (külső viszony „hová?” kérdésre: -ra, -re vagy -hoz, -hez, -höz),
  • az adessivus (külső viszony „hol?” kérdésre: -on, -en, -ön vagy -nál, -nél),
  • az ablativus (külső viszony „honnan?” kérdésre: -ról, -ről vagy -tól, -től).
  • További három eset ismert az állapothatározós viszonyban (ugyancsak hármas logika szerint):
  • a translativus (eredményhatározó „mivé?” kérdésre: -vá, -vé),
  • az essivus (állapothatározó „miként?” kérdésre: -ként vagy -ul, -ül),
  • az exessivus (eredethatározó „miből?” kérdésre: -ból, -ből).

A névszók többes számának külön jele van az – egyébként ragtalan – nominativusban (illetve accusativusban) és külön jele a többi esetben. Számos izsor főnév kizárólag többes számban használatos. Például: ačkat (szemüveg), pöksyt (nadrág), sakset (olló), uussit (bajusz), pissaamat (szeplő), ruumenet (pelyva), assiat (edény), morsiankapiot (kelengye), portahat (lépcső), vaattiit (öltözet), vanhammat (szülők), hautajaizet (temetés), häät (lakodalom). Előfordul, hogy ugyanaz az izsor főnév a többes számú alakjával az egyes számú jelentéstől árnyalatában kisebb-nagyobb eltérésű jelentést hordoz. Például: ilma = levegő; ilmat = időjárás vagy tunni = óra (időegység); tunnit = óra (időmérő).

A névszók esetragjai:

eset                 egyes szám                                                     többes szám

nominativus     -Ø                                                                    -t

accusativus      -n                                                                    -t

genitivus          -n                                                                    -i-n,-ii-n,-jje-n, -loi-n,-löi-n

partitivus          -t,-ta,-tä,-a,-ä,-ja,-jä                                        -i-ta,-i-tä,-i-a,-i-ä,-j-a,-j-ä, -loj-a,-löj

illativus            -sse,-see, -ha,-hä,-ho,-hö,-he,-hu,-hy          -i-sse,-i-i, -i-he,-loi-he,-löi-he

inessivus         -z                                                                     -i-z,-loi-z,-löi-z

elativus            -st                                                                   -i-st,-loi-st,-löi-st

allativus           -lle                                                                  -i-lle, -loi-lle,-löi-lle

adessivus        -l                                                                     -i-l,-loi-l,-löi-l

ablativus          -lt                                                                    -i-lt,-loi-lt,-löi-lt

translativus      -ks                                                                  -i-ks,-loi-ks,-löi-ks

essivus            -n                                                                    -i-n,-loi-n,-löi-n

exessivus        -nt                                                                   -i-nt,-loi-nt,-löi-nt

A „seemen = család” főnév teljes ragozási mintasora:

eset              egyes szám                 többes szám   

nominativus  seemen                       seemenet

genitivus       seemenen                   seemeniin

partitivus      seemeent                    seemeniä

illativus         seemenesse                seemenisse

inessivus      seemeneez                  seemeniiz

elativus         seemenest                   seemenist

allativus        seemenelle                  seemenille

adessivus     seemeneel                   seemeniil

ablativus       seemenelt                   seemenilt

translativus   seemeneks                  seemeniks

essivus         seemeneen                 seemeniin

exessivus     seemeneent                seemeniint

Az izsor névszónak összesen 21 ragozási típusa van, ezek alváltozataival együtt 60. A melléknevek legjellegzetesebb sajátossága azok fokozhatósága. Az izsor a melléknév középfokát egyszerű toldalékolt alakkal, a melléknév felső fokát pedig szerkezettel fejezi ki. A középfok jele: -emp, amely a végmagánhangzó nélküli alaptőre tapad: vanha = öreg, idős; vanhemp = öregebb, idős(eb)b. A szabály alól a „jó” jelentésű melléknév kivétel, ennek esetében a két tő alapvetően eltérő: hyvä = jó; paremp = jobb. A melléknév felsőfokát kifejező szerkezetben az izsor a „kaik” szó számban megfelelő partitivusi alakját használja a szerkezet előtagjaként, az utótag a középfokú alak. A felsőfokú alak: egyes számban kaikkea vanhemp; többes számban kaikist vanhemp.

A tőszámnevek:

     1    yks                     6 kuuz
     2 kaks                     7 seicen
     3 kolt                    8 kaheksan
     4 neljä                   9 yheksän
     5 viiz                 10 kymmen
   11 yks||toist                12 kaks||toist
   20 kaks||kymment    30 kolt||kymment
  100 sata   200 kaks||sattaa
1000 tuhatta 3000 kolt tuhattaa

A sorszámnevek:

     1.     enzimäin       6.  kuuvvez
     2.  toin                      7.   seiccemäz
     3.   kolmaz                    8.  kaheksaz
     4.  neljäz                   9.  yheksäz
     5.  vijjez                 10.  kymmenäz
   11.   ykstoistkymmenäz    12.  kakstoistkymmenäz
   20.  kahez||kymmenäz    30.  kolmaz||kymmenäz
  100.  sattaiz   200.  kahez||sattaiz
1000.   tuhattaiz 3000.  kolmaz tuhattaiz

A számnévi határozószók a „hányszor?” vagy a „hányan?” kérdésre válaszoló alakok.

Az első esetben a toldalék: -isse:    kétszer = kahisse;

A második esetben a toldalék: -ltaa,-ltää:

hárman = kolmeltaa

négyen = näljältää

A személyes névmások:

ÉN TE Ő MI TI ŐK
nominativus miä siä hää möö töö höö
genitivus miun siun hänen mejjen tejjen hejjen
accusativus minnua sinnua hänt mejjet tejjet hejjet
partitivus minnua sinnua hänt meitä teitä heitä
illativus miuhe siuhe hännee meihe teihe heihe
inessivus miuz siuz hänez meiz teiz heiz
elativus miust siust hänest meist teist heist
allativus miulle siulle hänelle meille teille heille
adessivus miul siul hänel meil teil heil
ablativus miult siult hänelt meilt teilt heilt

Az igék alaktana[szerkesztés]

A létige I. infinitivusza, azaz a szótári alapalakja: olla.

Kijelentő mód – jelen idő Kijelentő mód –

múlt idő

Felszólító mód –

jelen idő

esz 1. oo-n (vagyok) ol-i-n (voltam)
2. oo-t (vagy) ol-i-t (voltál) oo (legyél)
3. ono (van) ol-i (volt) olkaa (legyen)
tsz 1. oo-mma (vagyunk) ol-i-mma (voltunk)
2. oo-tta (vagytok) ol-i-tta (voltatok) olkaa (legyetek)
3. ollaa (vannak) ol-t-ii (voltak) oltakaa (legyenek)

A jövő idő kifejezésére a jelen és múlt idejű „olla” ige helyébe a „leetä” ige lép.

Kijelentő mód – jövő idő:

esz 1. leene-n (leszek)
2. leene-t (leszel)
3. leen-öö (lesz)
tsz 1. leene-mmä (leszünk)
2. leene-ttä     (lesztek)
3. leen-ööt (lesznek)

Az izsor nyelv segédige révén hozza létre a (a folyamatos és befejezett melletti) kezdő igeszemlélet alakjait. Az összetett  alakok kifejezésében a kezd jelentésű „noissa” ige vesz részt.

A tagadó segédigének nem létezik infinitivusa, de mindkét szám valamennyi személyében van megfelelő alakja, amely azonban az igeidőtől független.

kijelentő
esz

1.

en

2.

et

3.

ei

tsz 1. emmä 2. että 3. evät
felszólító -> tiltó

esz

2.

elä

3.

elkää

tsz 2. elkää 3. elkäässe

Az igemódot jelölő toldalékok feltételes módban: -iz-(-is-),-izi-, a felszólító módban (a jelöletlen egyes szám 2. személyt kivéve)  -kaa,-kää alakúak.

Mind az egyes, mind a többes számban az 1. és a 2. személyek ragjai azonosak mindkét igeidőben. A 3. személyek ragjai a változatos tőtípusoknak megfelelően sokfélék. A múlt idő esetében a többes szám 3. személy kivételével következetes az „-i-” időjel is, amely csupán ennél az utóbbi egy személynél változik „-t-” toldalékra.

Kijelentő mód – jelen idő:

esz 1. -n
2. -t
3. -aa,-ää,-oo,-öö,-uu,-yy,-oi,-öi,-ii,-p  
tsz 1. -mma,-mmä
2. -tta,-ttä
3. -aa,-ää,-ta,-tä

Kijelentő mód – folyamatos – múlt idő:

esz 1. -i-n
2. -i-t
3. -i
tsz 1. -i-mma,-i-mmä
2. -i-tta,-i-ttä
3. -t-ti

Feltételes mód – jelen idő:

esz 1. -izi-n,-isizi-n,aizi-n
2. -is-t,-isiis-t,-ais-t
3. -iz,-isiiz,-aiz
tsz 1. -izi-mma,-isizi-mma,-aizi-mma
2. -izi-tta,-isizi-tta,-aizi-ttaa
3. -taiz,-täiz

Felszólító mód – jelen idő:

esz 2. -Ø
3. -kaa,-kää
tsz 2. -kaa,-kää
3. -takaa,-täkää

Az egyszerű igealak toldalékolása a tehhä (csinál, tesz) ige megfelelő tövein:

Kijelentő mód – jelen idő:             múlt idő:    Feltételes mód:   Felszólító mód:
esz 1. teen (csinálok) tein (csináltam) tekkiizin (csinálnék)
2. teet (csinálsz) teit (csináltál) tekkiist (csinálnál) tee (csinálj)
3. tekköö (csinál) teki (csinált) tekkiiz (csinálna) tehkää (csináljon)
tsz 1. teemmä (csinálunk) teimmä (csináltunk) tekizimma (csinálnánk)
2. teettä (csináltok) teittä (csináltatok) tekizitta (csinálnátok) tehkää (csináljatok)
3. tehhää (csinálnak) tehtii (csináltak) tehtäiz (csinálnának) tehtäkää (csináljanak)

Az izsor nyelvben kétféle (tulajdonképpeni) főnévi igenév létezik. Az I. infinitivusi alaknak a toldaléka: -a,-ä,-ta,-tä,-ssa,-ssä A példaige I. infinitivusa: tehhä = csinálni (tahon tehhä = csinálni akarok). A II. infinitivusnak a toldaléka: -maa,-mää,-mmaa,-mmää A példaige II. infinitivusa: tekömää = csinálni (noizen tekömää = csinálni kezdek).

A melléknévi igeneveknek két fajtája van az izsor nyelvben, folyamatos és befejezett melléknévi igenév. Továbbá mindkét fajtának két válfaja van, egy cselekvő és egy szenvedő. A folyamatos melléknévi igenév képzője (II. infinitivusi tőből): -va,-vä Az általa létrejött új szó (névszóként ragozható): tekköövä..=..csináló (aki csinál). A szenvedő folyamatos melléknévi igenév képzője (I. infinitivusi tőből): -tava,-tävä,-ttava,-ttävä Példaigénk esetében: tehtävä = csinált (amit csinálnak). A befejezett melléknévi igenév képzője (I. infinitivusi tőből): -t

Az általa létrejött új szó (névszóként ragozható): teht = csináló (aki csinált). A szenvedő befejezett melléknévi igenévnek a képzője (I. infinitivusi tőből): -tu,-ty,-ttu,-tty Az általa létrejött új szó: tehty = csinált (amit csináltak).

Az izsor nyelv összetett igealakokkal fejezi ki a 2. és 3. múlt időt (amelyek a folyamatos szemléletű egyszerű múlt idővel szemben befejezett szemléletűek), a jövő idejűséget, valamint az úgy nevezett kezdő (inchoatív) igeszemléletet. Például:

Kijelentő mód – befejezett – 2. múlt idő:

esz 1. oon teht (csinálék vala)

Kijelentő mód – befejezett – 3. múlt idő:

esz 2. olit teht (csináltál volt)

Kijelentő mód – jövő idő:

esz 3. leenöö teht (csinálni fog)

Kijelentő mód – kezdő – jelen idő:

tsz 1. noizemma tekömää (csinálni kezdünk)

Kijelentő mód – kezdő – múlt idő:

tsz 2. noizitta tekömää (csinálni kezdtetek)

Az egyszerű alakok tagadásakor a tagadó (tiltó) segédige ragozódik. Például:

Kijelentő mód – jelen idő:

esz 1. en tee (nem csinálok)

Kijelentő mód – folyamatos – múlt idő:

esz 2. et teht (nem csináltál)

Feltételes mód – jelen idő:

esz 3. ei tekkiiz (nem csinálna)

Felszólító mód – jelen idő:

tsz 2. elkää tehhä (ne csináljatok)

A létige tagadása:

Kijelentő mód – jelen idő:

tsz 1. emmä oo (nem vagyunk)

Kijelentő mód – múlt idő:

tsz 3. evät oltu (nem voltak)

Felszólító mód (tiltó formula):

esz 3. elkää olla (ne legyen)

Kijelentő mód – jövő idő:

esz 1. en leene (nem leszek)

Az összetett alakok tagadásakor a tagadó segédige ragozódik, a jelentést hordozó ige változatlanul a már felvett igenévi alakban szerepel, az összetett alak segédigéje (a létige vagy a kezdő segédige) pedig ugyancsak megfelelő igenévi alakot ölt. Ennek megfelelően a ragozott tagadó igét két igenév követi!

Kijelentő mód – befejezett – 2. múlt idő:

esz 3. ei oo teht (nem csinála vala)

Kijelentő mód – befejezett – 3. múlt idő:

esz 2. et olt teht (nem csináltál volt)

Kijelentő mód – jövő idő:

tsz 2. että leene tehnehet (nem fogtok csinálni)

Kijelentő mód – kezdő – jelen idő:

esz 1. en noize tekömää (nem kezdek csinálni)

Kijelentő mód – kezdő – múlt idő:

tsz 1. emmä noist tekömää (nem kezdtünk csinálni)

Az igének 15 ragozási típusa létezik, de alváltozataival együtt ez is közel 40.

Szókincsgyarapítás[szerkesztés]

Példák az igéből való igeképzésre:

murtaa eltör                            murtua eltörik

tilkuttaa csöppen                    tilkutella csöpög

Példák az igéből való névszóképzésre:

henkittää lélegzik                   henkitöz lélegzet

lukkiia számol                        lukomiin számolás

keittää főz                               keittäjä szakács

Példák a nészókból való igeképzésre:

onki horog                              onkia horgászik

mato kígyó                              maottua tekerőzik

Példák a névszókból való névszóképzésre:

liha hús                                   lihaz izom

näppärä fürge                         näppäryz fürgeség

öö éjszaka                               öin éjszakai

voonna bárány                        voonnain bárányka

Venä Oroszország                  venäläin orosz

ystävä barát                             ystäväkköi barátnő

A fosztóképzővel igéből és névszóból is képezhetünk melléknevet, de a két esetben a képző hangalakja némileg eltér:

oottaa vár                                ootta-matoin váratlan

uni álom                                  une-toin álmatlan

Az izsor nyelvben még kevés az összetett szó, mert nem zajlott le olyan nyelvújítás, amely a korszerűbb élet kifejezéseit javarészt összetételekkel valósítja meg. Néhány létező példa:

tijje||akadeemia (tudományos akadémia)

tijjon||halu (tudásvágy)

pühä||päivä (szent+nap = vasárnap)

sota||meez (háború+ember = katona)

Mondattan[szerkesztés]

Az izsor mondat szórendje többé-kevésbé hasonlóan kötetlen, mint a magyaré.

Előfordulnak gyakoribb és szokványosabb szórendű mondatok, melyekben a szórend:

  •   alany + állítmány + egyéb bővítmények vagy
  •   alany + egyéb bővítmények + állítmány.

Sok más nyelvhez hasonlóan az izsor mondatban is gyakran előfordulhat (de nem kötelező)

  •   a kérdőszó után (de kérdőszó nélküli kérdésben is) a szórend megfordítása, azaz az állítmány alany elé kerülése,
  •  valamely mondatrész hangsúlyozása esetében az azt kifejező szónak vagy szerkezetnek a mondat élére kerülése (igen gyakran a határozóké).

Az izsor nyelvben a magyarral ellentétben csak kétféle állítmány ismeretes:

  •  az egyszerű igei állítmány (az összetett igeszerkezettel kifejezett – múlt és jövő idejű, kezdő aspektusú, illetve tagadó és tiltó – állítmányok is természetszerűen ide tartoznak) és
  •  az összetett igei-névszói állítmány, amelynek igei tagja a létige megfelelő alakja.

Azaz az izsor nyelvben nincs tisztán névszói állítmány!

                             Hää ono mykkä.          = Ő (van) néma.

                                   Hö ollaa paha.             =  Ők (vannak) gonoszak.

Az izsor nyelvben is megtalálható az alanytalan mondattípus, akár a magyarban. Az izsorban is főleg az időjárási vagy természeti jelentést hordozó igei állítmányok alanytalanok.

                             Hämärty.                      =  Alkonyodik.

                             Sattaa.                         = Esik.

Az accusativus szerinti alak akkor fejezi ki egy mondat tárgyát, ha a tárgy határozott, illetve úgy nevezett teljes tárgy.

                                   Miä avvaan ovet.        = Kinyitom a kapukat.

Miä avvaan oven.       = Kinyitom a kaput.

A részelő eset (mivel a rész egészét vagy a határozott és határozatlan mennyiségű, valamint a tagadott dolgot fejezi ki) ugyancsak a mondat tárgyának egyik alaki formája, és általában partitivus fejezi ki a tárgyat, ha a tárgy ú. n. részleges tárgy, illetve határozatlan tárgy vagy tagadás tárgya.

Miä avvaan ovviia.      = Kinyitok egy kaput.

Miä avvaan ovviia.       = Kaput nyitok.

Amit az ismertebb indoeurópai nyelvek az úgy nevezett „habeo” igetípussal oldanak meg, azt a nyelvtani kifejezési formát az izsor nyelv a magyarral teljesen azonos módon kivitelezi (a birtokló részes esetű – nekem, neked stb. – alakjához kapcsolt „van valamim, valamid stb.” összetett szerkezettel). Példák:

siulle ono aika = [neked] van időd

hänelle ono koltkymment vootta = ő harminc éves (neki harminc éve van)

Sokszor használ az izsor megfelelő jelentések kifejezésére olyan határozós esetet, melyet magyarra nem feltétlenül az adott magyar eset ragos alakjával fordítunk. Ezekben az esetekben a mondatrész állandó határozónak, vonzatnak tekinthető. Például:

Illativus (magyar -ba,-be): oikiaa kättee = jobb kéz felől, jobb kézre

Inessivus (magyar -ban,-ben): kolmeez päivääz = három nap alatt

Elativus (magyar -ból,-ből): purra jalast kiin = lábon harap

Allativus (magyar -ra,-re, -hoz,-hez,-höz): anna miulle! = add (ide) nekem!

Adessivus (magyar -on,-en,-ön, -nál,-nél): syksyyl = ősszel

Ablativus (magyar -ról,-ről, -tól,-től): maistassa magjalt = édesnek tűnik

Translativus (magyar -vá,-vé): ottaa naizeks = feleségül vesz

Essivus (magyar -ként, -ul,-ül): männä päädeccään = pénteken megy

Ha az izsor a minőség- vagy a kijelölő jelzőt melléknévvel vagy ragozható névmással fejezi ki, akkor a jelzőt kifejező szó száma és esete megegyezik a jelzett szó számával és esetével, azaz az így kifejezett mondatrész egy egyeztetett jelző. Nem történik egyeztetés a ragozhatatlan melléknévi igenévvel vagy a ragozhatatlan névmással kifejezett jelzők esetében. A birtokos jelzős szerkezetben a jelző genitivus esetű alakja miatt a továbbragozás szintén elmarad.

Szövegminta[szerkesztés]

Kalliz nahka

Kerran yks meez tuli naapurikyllää kummille veerahii.

Tulloo – a kummiil heppoin ono päksähtääst, ja hää tätä hevoist nylköö.

Meez kyssyy:

– Mitä siä oot keskeel talvia, hepoiziin töön pääajal, hepoizen tegrastaant?

Tahtoi kummi pilahilla veerahan kussannoksel.

– Nyt – sannoo –, hepoizennahat ollaa hyvvii kallihet. Yhest nahast miä saan nii paljo rahhaa, etti jaksan kymmen hevoist ostaa.

Meez kuuli – ja jooksi takaisii.

Tuli joossen kottii.

Tegrasti oman hepoizen, noisti nylkömää.

– Mitä teet? – kyzytää naapurit.

– A nyttemmii – vastaa –, naapurikyläz kaik hepoizia nyletää! Linnaaz nahat ollaa hyvvii kallihet. Lähen sinne, möön – teenaan kymmenälle hevoizelle!

Siiz meehet koko hepoizet kyläz ja nylettiikki.

Tuli kevät – mitte kyntää kelkä, mittekä kylvää.

A drága bőr                       

Egyszer egy ember elment a szomszéd faluba a komájához vendégségbe.

Megérkezik – hát a komája lova kimúlt, s ő épp lovat nyúz.

Az emberünk megkérdezi:

– Miért vártad meg a tél közepét, a lovakkal való munka dandárjának idejét, hogy levágd a lovat?

A koma meg akarja tréfálni a vendégét.

– Most éppen – mondja –, a lóbőrnek jó ára van. Egy lóbőrért annyi pénzt kapok ám, hogy tíz lovat tudok venni.

Hallotta ezt az emberünk – és futott vissza.

Futva ért haza.

Levágta a lovát, kezdte nyúzni.

– Mit csinálsz? – faggatják a szomszédok.

– Hát most – válaszolja –, a szomszéd faluban az összes lovat nyúzzák. A városban a bőrnek jó ára van. Ide nem messze eladom – megkeresek vele tíz lóra valót!

Erre az emberek a faluban az összes lovat megnyúzták.

Jött a tavasz – nem volt kivel sem szántani, sem vetni.

M i a t y á n k[13]
Isä meijän ollas taivahis.

Pyhitetty olkkaa siun nimi,

laa tulloo siun riikki,

laa ono siun tahto maas,

nii kui taivahas.           

Päiväst päivää anna meille

jokapäiväin leipä.

Ja anna anteeks meille meijän synnit,

nii kui möö annamma anteeks jokaist,

ken on meille velas.

Eläki saavva meitä kiusahuksee,

mut tee meitä vapaan perkelest.

Sind siun ono nimi ja kunnia ja riikki

iköin iköille.

Aamen.

Irodalom[szerkesztés]

Ariste, Paul: A mai izsor nyelv birtokos személyragjai. in: Nyelvtudományi közlemények 60. (1958) 5-10.

Bakró-Nagy Marianne: Kell-e beszélnünk a nyelvi veszélyeztetettségről? Link

Bereczki András: Az izsórok története. in: A finnugorok világa. Szerk.: Nanovfszky György. Budapest-Moszkva 1996. 57-58.       

Bereczki András: Az izsórok története. in: Nyelvrokonaink. Szerk.: Nanovfszky György. Budapest 2000. 63-64.

Bereczki András: Ütközőzónában. in: Kisebbségkutatás 1/2001. 95-101.

Bereczki Gábor: Bevezetés a balti finn nyelvészetbe. Budapest 2000.

Csepregi Márta: Balti-finn népek Oroszországban. in: Finnugor kalauz. Szerk.: Csepregi Márta. Budapest 1998. 197-207.

(Csernyavszkij, Vitalij) виталий Чернявский: Ižoran keel (Ittseopastaja) – Ижорский язык (Самоучитель). Link

Domokos Péter: Izsor irodalom és irodalmi formák. in: Világirodalmi Lexikon. Főszerk.: Király István. Buda-pest 1977. 475.

Domokos Péter: A kis balti-finn népek irodalma. in: Filológiai Közlöny 4/1982. 457–458.

Domokos Péter: Az izsór irodalom. in: Nyelvrokonaink. Szerk.: Nanovfszky György. Budapest 2000. 327.

Erős mackó. A finnugor népek meséi, dalai. Szerk.: Dornbach Mária. Budapest 1984. 90.

Fejes László: Az első izsór sláger. Link

Finnugor regék és mondák. Szerk.: Domokos Péter. Budapest 2012. 56-63.

Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák I. Szerk.: Domokos Péter. Budapest 1984. 111-122.

Földisten lánykérőben. Finnugor mitológiai és történeti énekek. Szerk.: Bereczki Gábor. Budapest 1982. 7-116.

Hajdú Péter – Domokos Péter: Uráli nyelvrokonaink. Budapest 1978.

Haarmann, Harald: Language in Ethnicity. Berlin-New York-Amsterdam 1986. 108.

Hét határon hallik húros daru hangja. Morzsák az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek irodalmából és életéről. Szerk.: Nagy Katalin. Budapest 1994. 212-216.

Hozott isten, holdacska! Finnugor varázsigék, imádságok, siratók. Szerk.: Bereczki Gábor. Budapest 1979. 5-39.

(Ingermanlangyija: vogy i izsora) Ингерманландия: водь и ижора. Link

Ingrian. Link

Ingrian. in: UNESCO Red Book on Endangered Languages, Europe. [Link]

Ischorische Sprache. [Link]

Izhorians. [Link]

(Izucsenyije izsorszkogo jazika ocsno i v intyernyetye) Изучение ижорского языка очно и в интернете. [Link]

Izsór lakodalmi dal. [Link]

(Izsora) Ижора. [Link]

(Izsora) Ижора. [Link]

Klima László: Finnugor történeti chrestomathia 1. Budapesti Finnugor Füzetek 12/1999.

Klima László: Finnugor történeti chrestomathia 2. Budapesti Finnugor Füzetek 18/2002.

(Konykova, Olga Igorevna) Ольга Игоревна Конькова: Ижора. [Link]

Kubínyi Kata: Irodalom a kisebb balti-finn népekről. [Link]

Kurs, Ott: Ingria – The broken landbridge between Estonia and Finland. in: GeoJournal 1/1994. 107-113.

Laakso, Johanna: Kleine osfi. Sprachen. 3. Ingermanland: Ingrisch, Wotisch. [Link]

Laanest, Arvo: Einführung in die ostseefinnischen Sprachen. Hamburg 1982. 46-48. Maticsák Sándor: Az Oroszországban élő finnugor népek identitásáról. in: Debreceni Disputa 5/2007. 65-70.

Maticsák Sándor: A finnugor (uráli) népek helyzete Oroszországban. in: Debreceni Szemle 2/2011. 160-169.

Mentem eprészni erdőre, áfonyázni rengetegbe. Karjalai, inkeri és finn balladák. Szerk.: Kádár György; Kello-salo, Jaakko; Kukkurainen, Eija. Szombathely 2000.

Napfél és éjfél. Finnugor rokonaink népköltészete. Szerk.: Karig Sára. Budapest 1972. 333-336.

Ösvények finnugor témájú honlapokhoz. [Link]

Pomozi Péter: Inkeri. in: A világ nyelvei. Főszerk.: Fodor István. Budapest 1999. 593-594.

Pusztay János: Jegyzetek a balti finnekről és a népköltészetükről. in: Forrás 9/1976. 61–64.

Pusztay János: Ha én szólok, Észak beszél. Pécs 1988.

Pusztay János: Nyelvével hal a nemzet. Az oroszországi finnugor népek jelene és jövője 11 pontban. Budapest 2006.

(Rozsanszkij, F. I. – Markusz, E. B.) Ф. И. Рожанский – Е. Б. Маркус: Ижора Сойкинского полуострова: фрагменты социо-лингвистического анализа. in: Acta Linguistica Petropolitana 3/2013. 261-298.

Rozsanszkij, Fjodor: Finnugor nyelvek Ingermanlandban: jelen helyzetük és kutatásuk. in: Finnugor Világ 2/2008. 3-8.

Say István: Bevezetés az izsor nyelv ismereteibe. 2018. [Link]

Schwarz, Christian: Die ostseefinnischen Minderheitssprachen in Russland seit dem Ende des 19. Jahr-hunderts. [Link]

(Szelickaja, I. A.) И. А. Селицкая: Библиография литературы на ижорском языке. in: Советское финно-угроведение 1/1965.

Szíj Enikő: Finnugor hol-mi 1. Budapest 1990.

The Izhorians or Ingrians. The Red Book of the Peoples of the Russian Empire. [Link]

Tóth Anikó Nikolett: A kisebb balti finn nyelvek szótárai. in: Maticsák Sándor – Tóth Anikó Nikolett – Pet-teri Laihonen: Rokon nyelveink szótárai. Budapest 2014. 159-180.

Varga Kinga Anikó: A finnugor népek politikai helyzete. Budapest 2010. 39.

(Vodszkije i izsorszkije narodnije pesznyi) Водские и ижорские народные песни. [Link]

Voigt Vilmos: Irodalom és nép Északon. A balti-finn népek folklórja mint az európai folklór része. Budapest 1998.

Votian and Ingrian folk songs. [Link]

Vótok, izsórok. [Link]

Zoltán András: Az inkeri (izsór) nyelv megőrzésének problémái. in: Kisebbségkutatás 2/2003. 454-455.

Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Budapest, 1994. 318., 419.

Külföldi Wikipédia cikkei az Izsór nyelvről:[szerkesztés]

Ingrian language. [Angol Wikipédia cikke]

Izhorians. [Angol Wikipédia cikke]

Ingrien. [Francia Wikipédia cikke]

Ingriens. [Francia Wikipédia cikke]

Inkerikot. [Finn Wikipédia cikke]

Inkeroisen kieli. [Finn Wikipédia cikke]

Ischorische Sprache. [Német Wikipédia cikke]

Isuri keel. [Észt Wikipédia cikke]

(Izsora) Ижора. [Orosz Wikipédia cikke]

(Izsorszkaja zemlja) Ижорская земля. [Orosz Wikipédia cikke]

(Izsorszkij jazik) Ижорский язык. [Orosz Wikipédia cikke]

Viikberg, Jüri: The Izhorians or Ingrians. in: The Red Book of the Peoples of the Russian Empire. [Link] (Visztyino) Вистино. [Orosz Wikipédia cikke]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. The Red Book of the Peoples of the Russian Empire. www.eki.ee. (Hozzáférés: 2018. február 11.)
  2. A nyelvész nyomoz”, Nyelv és Tudomány, 2014. június 13. (Hozzáférés ideje: 2018. február 11.) 
  3. (2018. február 10.) „Национальный состав России” (orosz nyelven). Википедия.  
  4. (2017. szeptember 27.) „Вистино” (orosz nyelven). Википедия.  
  5. Hány uráli nép van? 1. Finnek, karjalaiak, inkeriek, torniovölgyiek. renhirek.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2018. február 11.)
  6. Az angoloknál az izhorian kezd az ingrian fölébe kerekedni, a németben még dominál az ingrisch, de egyre gyakoribb az ischorisch is. A finn nyelvészet az inkeroinen, az észt pedig az isuri elnevezés mellett tette le a voksát.
  7. III. Sándor, a korszak meghatározó pápája a 12. század utolsó harmadában a pogányok számára való fegyvereladást tiltó levelében már külön említi az ingriaiakat.
  8. виталий Чернявский: Ižoran keel (Ittseopastaja) – Ижорский язык (Самоучитель). http://lingvisto.org/files/ingrian.pdf
  9. pl. http://enclo.lenobl.ru/object/1803549543?lc=ru
  10. (2018. január 5.) „Larin Paraske” (angol nyelven). Wikipedia.  
  11. Az első izsór sláger”, Nyelv és Tudomány, 2012. december 3. (Hozzáférés ideje: 2018. február 11.) 
  12. YLE=Yleisradio = finn közszolgálati rádió és televízió
  13. Ingrian - ингрийский язык | Бюро переводов «NEOLAND». www.neoland.ru. (Hozzáférés: 2018. február 11.)