Bakró-Nagy Marianne

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bakró-Nagy Marianne
Életrajzi adatok
Született1946. november 2.
Budapest
Ismeretes mintnyelvész
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságmagyar
HázastársHerman József
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületnyelvész
Kutatási területfinnugor nyelvészet, nyelvtörténet, tipológia, tabu nyelvek
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakró-Nagy Marianne témájú médiaállományokat.

Bakró-Nagy Marianne  (Budapest, 1946. november 2.–), névváltozata: Sz. Bakró-Nagy Marianne nyelvész, egyetemi tanár, az MTA doktora.[1] Az MTA Nyelvtudományi Intézetének és a Szegedi Tudományegyetem professor emeritája. Szakterülete a finnugor nyelvészet, nyelvtörténet, tipológia, tabu nyelvek kutatása.

Kutatási területe[szerkesztés]

Az obi-ugor nyelvek fonotaxisa, történeti fonológiája, tipológiai összefüggései, a nyelvtörténeti adat módszertani és elméleti problematikája, a nyelvi tabu megközelítési lehetőségei.

Életpályája[szerkesztés]

Felsőfokú tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta 1966 és 1971 között. Angol nyelv és irodalom – magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári, valamint finnugor szakos előadói diplomáját 1971-ben kapta meg. Az egyetem elvégzése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa lett. Egyetemi doktori értekezését 1972-ben, kandidátusi disszertációját 1980-ban védte meg, az MTA doktora címet 1999-ben szerezte meg. 1996-ban habilitált a Szegedi Tudományegyetemen.

1982-1995 az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese volt, 1993-2016 a Finnugor és Nyelvtörténeti Osztály vezetője. Egyetemi tanári kinevezését 1999-ben kapta kézhez. 1999-től a SzTE Nyelvtudományi Doktori Iskola törzstagja, az Uráli nyelvészet oktatási programjának vezetője volt. Hallgatói közül 5 fő szerzett doktori fokozatot.[2] 1999-től a Szegedi Tudományegyetem Habilitációs Bizottságának tagja, a Nyelvészeti Habilitációs Bizottság elnöke volt.

Bakró-Nagy Marianne több hazai és nemzetközi kutatási pályázatnak volt (magyarországi) vezetője (pl. Innovative Networking in Infrastructure for Endangered Languages (INNET); Ob-Ugric languages: conceptual structures, lexicon, constructions, categories – EUROCORES; Komplex uráli nyelvészeti adatbázis). Szerkesztője, sorozatszerkesztője volt a Nyelvtudományi Közleményeknek, a Studia Uralo-Altaic-nak (Szeged). Munkái magyar, angol, német nyelven jelennek meg, több mint 120 tudományos publikáció szerzője, szerkesztője, társszerzője.[3] Tudományos és tudományszervezői munkásságát több ízben is elismerték itthon és külföldön. Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának közgyűlési képviselője.[4]

Szervezeti tagságok[szerkesztés]

  • Science Europe, Scientific Committee for Humanities, tag (2013-2016)
  • SzTE Habilitációs Bizottság tagja
  • SzTE Nyelvtudományi Habilitációs Bizottság tagja
  • Nyelvtudományi Bizottság, tag
  • Finnugor Kongresszusok Nemzetközi Bizottságának Magyar Nemzeti Bizottsága
  • International Committee of Finno-Ugric Congresses (ICFUC)
  • Magyar Nyelvtudományi Társaság
  • Societas Uralo-Altaica
  • Suomalais-Ugrilainen Seura
  • Uralisztikai Bizottság
  • Societas Linguistica Europaea

Válogatott publikációinak listája[szerkesztés]

Könyvek, könyvfejezetek, könyvszerkesztések[szerkesztés]

  • Die Sprache des Bärenkultes im Obugrischen. Bibliotheca Uralica 4. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 141 old.
  • Rédei, Károly, Uralisches Etymologisches Wörterbuch I–II. Unter Mitarbeit von Marianne Bakró–Nagy, u.a. XLVIII-905 l. Akadémiai Kiadó: Budapest. (1986–1989)
  • A nyelvészetről – egyes szám, első személyben; szerk. Sz. Bakró-Nagy Marianne, Kontra Miklós; MTA Nyelvtudományi Intézete, Bp., 1991
  • Proto-Phonotactics. Phonotactic Investigation of the PU and PFU Consonant System. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. 1992. 186 old.
  • Hajdú Péter 70 éves; szerk. Sz. Bakró-Nagy Marianne, Szíj Enikő; MTA Nyelvtudományi Intézete, 1993 (Linguistica Series A Studia et dissertationes)
  • Ugor Műhely. 1997. szeptember 17-19.; szerk. Bakró-Nagy Marianne; MTA Nyelvtudományi Intézete, Bp., 1999 (Budapesti Uráli Műhely)
  • Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből. Kiefer Ferenc tiszteletére barátai és tanítványai; szerk. Bakró-Nagy Marianne, Bánréti Zoltán, É. Kiss Katalin; Osiris, Bp., 2001
  • Ünnepi kötet Honti László tiszteletére; szerk. Bakró-Nagy Marianne, Rédei Károly; MTA Nyelvtudományi Intézete, Bp., 2003
  • A nyelvészetről – egyes szám, első személyben II.; szerk. Kontra Miklós, Bakró-Nagy Marianne; Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Szeged, 2009
  • A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VI. 2009. október 14-15.; szerk. Bakró-Nagy Marianne, Forgács Tamás; Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2011
  • Hatto, Arthur The World of the Khanty Epic Heroe-Princes. An exploration of a Siberian Oral Tradition. Linguistic and philological interpretation by Marianne Bakró-Nagy. University of Cambridge Oriental Publications 69. Cambridge University Press, Cambridge. 2017. 246 old.
  • Okok és okozat. A magyar nyelv eredetéről történeti, szociálpszichológiai és filozófiai megközelítésben. szerk. Bakró-Nagy Marianne. A humán tudományok alapkérdései 10. Budapest: Gondolat Kiadó. 2018.
  • Uralisztikai tanulmányok. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 30. szerk. Bakró-Nagy Marianne. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2018.
  • The Oxford Guide to the Uralic Languages. szerk. Marianne Bakró-Nagy – Johanna Laakso – Elena Skribnik. Oxford: Oxford University Press. megj. előtt.

Cikkek, tanulmányok[szerkesztés]

  • Semantic Examination of Genetically Related Language Correspondences. Nyelvtudományi Közlemények 77(1975): 117–124..
  • Rokon nyelvi megfelelések szemantikai vizsgálata. Nyelvtudományi Értekezések 89(1976): 57–63.
  • Az alapjelentés rekonstrukciójának kérdéséről I. Nyelvtudományi Közlemények 80(1978): 381–389.
  • Az alapjelentés rekonstrukciójának kérdéséről II. Nyelvtudományi Közlemények 81(1980): 339–352.
  • Rekonstrukció és jelentésváltozás. Nyelvtudományi Közlemények 83(1981): 29–42.
  • On Proto-Meaning Reconstruction. In: Ferenc Kiefer (ed.) Hungarian and General Linguistics. J. Benjamin, Amsterdam. 1982. 7–29.
  • Egy történeti-szemantikai elemzés vázlata. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 16(1985): 33–63.
  • On the Use of Phonotactics (kVrV-Type Proto–Forms in PU/PFU). Ural–Altaische Jahrbücher NF 6(1986): 1–10.
  • Consonant Frequency and Syllable Boundary in PU/PFU. In: Károly Rédei (Hrsg.) Studien zur Phonologie und Morphologie der uralischen Sprachen. Studia Uralica 4. Wien. 1987. 59–69.
  • PU\PFU Dx *-rV. Nyelvtudományi Közlemények 91(1990): 9–14.
  • Szótagszerkezetek a finnugor alapnyelvben. Magyar Fonetikai Füzetek 23(1991): 17–25.
  • Die Begriffsgruppen des Wortschatzes im PU\PFU. Ural–Altaische Jahrbücher NF 11(1993): 13–40.
  • Typological Change and the FinnoUgric Proto-Language. Linguistica Uralica (Tallinn) 29(1993): 259–266..
  • Phonotaktische Beschreibung der Morpheminitialen Konsonantenphoneme im Proto-Finnougrischen. Finnisch-Ugrische Mitteilungen. Hamburg. 16/17(1992-3): 1–11.
  • Hangtörténeti változások percepciós vonatkozásai. In: Gósy M. (szerk.) Beszédkutatás '95. MTA NyTI, Budapest 1995. 6–11.
  • Über die lappisch–samojedischen Sprachkontakte (auf Grund des Uralischen Etymologischen Wörterbuchs). In: Lars-Gunnar Larsson (Hrsg.) Lapponica et Uralica. Studia Uralica Uppsaliensia 26. Uppsala. 1996. 11–25.
  • Meaning, concept and definition. (Implications for proto-meaning reconstruction and etymological dictionaries). In: K. K. Kitching – A. Nevis (eds.) Proceedings of the Ninth and Tenth Meatings of the Finno-Ugric Studies Association of Canada. 1998. Canada. 1–12.
  • Markedness and phonemic borrowing. In: Cornelius Hasselblatt – Paula Jääsalmi-Krüger (Hrsg.) Europa und Sibiria. Beiträge zu Sprache und Kultur der kleineren finnougrischen, samojedischen und paläosibirischen Völker. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 51. Wiesbaden, Harrassowitz Verlag. 1999. 49–56.
  • Protoszótag. A finnugor alapnyelv szótagtípusai. In: Kassai Ilona (szerk.) Szótagfogalom – szótagrealizáció. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet. 1999. 11–51.
  • Eine Phonotaktische Regel des finnisch-ugrischen Wortanfangs: Interpretation eines Lautwandeltyps. Linguistica Uralica 36(2000/2): 81–91.
  • Egy szelkup hangváltozás margójára. In: Bakró-Nagy Marianne — Büky László — Maleczki Márta (szerk.) Mikola–emlékkönyv. Néprajz és Nyelvtudomány 41. Szeged 2001. 17–22.
  • Obi-ugor szótagszerkezeti és hangtörténeti problémák. Nyelvtudományi Közlemények 98(2001): 71–118.
  • The responsability of literati. Angela Marcantonio, The Uralic Language Family. Facts, myths and statistics. Publications of the Philological Society, 35. Blackwell Publishers, Oxford UK – Boston USA. 2002. xxiii+335. Lingua 115. 2003. 1053–1062.
  • Az uráli nyelvek tipológiai jellemzése. In: Kiefer Ferenc (ed.) Magyar nyelv. Budapest, Akadémiai Kiadó. 2006. 267–287.
  • /f/ > /h/ aspiration in Nganasan. In: Valentin Ju. Gusev — Anna Widmer (eds.) Gedenkschrift für Eugen A. Helimski. Finnisch-ugrische Mitteilungen 32-33. (2010): 35-46.
  • The data in historical linguistics: On utterances, sources, and reliability. Sprachtheorie und germanistische Linguistik 20.2: 133–195. (Nodus Publikationen Klaus D. Dutz – Wissenschaftlicher Verlag, Münster). 2010.
  • Sprachgeschichte und Diachronie in der Finnougristik. Desiderate und Perspektiven. In: Péter Maitz (Hrsg.) Wohin steuert die historische Sprachwissenschaft? Berlin: de Gruyter. 2012. 301–321.
  • A manysi veláris nazális tipológiájához. In: L. Jalava – T. Hyytiäinen – J. Saarikivi – E. Sandman (eds.) Per Urales ad Orientem. Iter polyphonicum multilingue. Mémoires de la Sociétés Fenno-ugriennes (Helsinki) 264(2012): 17–23.
  • ·The Uralic Languages. In: Christian Delcourt — Piet van Sterkenburg – (eds.) The Languages of the EU Members States. Revue Belge de Philologie et d'Histoire/Belgisch Tijdschrift voor Filologie en Geschiedenis 90(2012): 1001–1028.
  • Mit tudunk az ugor történeti fonológiájáról? A nyugati ótörök és magyar kapcsolatok hozadéka. In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Agyagási Klára (szerk.) Nyelvelmélet – kontaktológia 2. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Piliscsaba. 2013. 173–189.
  • A nyelvi tabu. In: Szeverényi Sándor – Szécsényi Tibor (szerk.) Érdekes nyelvészet. JATEPress, Szeged. 2015. 9–21.

Díjak, ösztöndíjak, elismerések[szerkesztés]

  • Academia Europaea – tag 2021.
  • https://www.ae-info.org/ae/Member/Bakr%C3%B3-Nagy_Marianne
  • Pedagógus Szolgálati Emlékérem 2016
  • Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett 2016
  • Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztje 2016
  • Ipolyi Arnold Díj 2010
  • Finn Oroszlánrend 2009
  • Doctor Honoris Causa, Helsinki Egyetem 2007
  • Széchenyi Professzori Ösztöndíj 1997-2001
  • Akadémiai Díj (megosztva) 1993
  • Magyar Nyelvtudományi Társaság Gombocz Zoltán emlékérme 1983

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Archivált másolat. [2017. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 16.)
  2. ↑ Országos Doktori Tanács
  3. ↑ Tudományos közleményei
  4. ↑ Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának közgyűlési képviselője. [2017. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 16.)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bakró-Nagy_Marianne&oldid=25266095”